Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság az uniós bíróság előtt annak megállapítását kérte, hogy a 2019. december 20-án elfogadott, a rendes bíróságok, a közigazgatási bíróságok és a legfelsőbb bíróság szervezetére vonatkozó nemzeti szabályokat módosító törvény által létrehozott rendszer sérti-e az uniós jog különböző rendelkezéseit.
Az uniós bíróság ítélete szerint megállapítást nyert, hogy nincs biztosítva a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa függetlensége és pártatlansága. A tanács működése a bírák függetlenségének befolyásolására alkalmas, ugyanis egy ilyen fórum hozhat döntést a jogállásukkal és a feladataik ellátásával kapcsolatban.
Engedélyezi a velük szembeni büntetőeljárás megindítását vagy az őrizetbe vételüket, vagy elfogadja az őket illető munkajogi, társadalombiztosítási vagy nyugdíjazási szabályok lényeges szempontjaira vonatkozó határozatokat – emlékeztettek.
A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy a bírákra vonatkozó fegyelmi rendszert és az esetleges szankciókat arra használják, hogy megakadályozzák a nemzeti bíróságoknak, hogy értékeljék: valamely bíróság vagy bíró megfelel-e az uniós jogból eredő hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos követelményeknek. A lengyel jogalkotó által így elfogadott intézkedések nem egyeztethetők össze a törvény által előzőleg létrehozott független és pártatlan bírósághoz való fordulás biztosítékaival – húzták alá.
Az ítélet szerint sérti az uniós jogot az is, hogy a módosító törvény egyetlen nemzeti fórumra, nevezetesen a legfelsőbb bíróság rendkívüli ellenőrzéssel és közügyekkel foglalkozó tanácsára ruházta a hatékony bírói jogvédelemmel kapcsolatos megfelelés vizsgálatának hatáskörét.
A módosító törvénnyel bevezetett kizárólagos felülvizsgálat a hatékony bírói jogvédelemhez való, az uniós jog által biztosított alapvető jog további gyengítéséhez járulhat hozzá – közölték.
Végezetül az uniós bíróság szerint a bíráknak a személyes adatok védelméhez és a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jogát sértik azok a rendelkezések, amelyek arra kötelezik a bírákat, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek valamely szervezethez, nonprofit alapítványhoz vagy politikai párthoz való tartozásukról, és előírják ezen információk online közzétételét. Az ilyen adatok online közzététele nem alkalmas a bírák pártatlanságának erősítésére irányuló állítólagos cél elérésére, ezekből kiderülhet ugyanis a bírák vallási, politikai vagy világnézeti meggyőződése – emelték ki.
Az ilyen online közzététel továbbá alkalmas arra, hogy kitegye a bírákat az indokolatlan megbélyegzés kockázatának, alaptalanul befolyásolva a nyilvánosság általi megítélésüket – tette hozzá ítéletében az uniós bíróság.
Szymon Szynkowski vel Sek, a lengyel szejm tagja később reagált a luxembourgi székhelyű törvényszék ítéletére.
A lengyel miniszter hangsúlyozta, hogy
az ítélet tartalma nagyrészt egy nem létező jogi helyzetre hivatkozik.
Mint mondta, a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsa, amelynek függetlenségét és pártatlanságát az Európai Bizottság megkérdőjelezte, meg lett szüntetve, és egy másik testülettel váltották fel. Emellett pedig Szynkowski vel Sek fontosnak tartotta kiemelni, hogy az Európai Unió bírósága nem veszi figyelembe a jogi helyzetben időközben beállt változásokat.
Az új lengyel szabályozás szerint a bírák fegyelmi ügyei ugyanis a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek át.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter elutasította a bírósági döntést, mondván: – Azt nem bírák, hanem politikusok írták, mert az nyíltan az európai uniós szerződések megszegését jelenti. Az EU legfőbb bírósága korrupt... az ítéleteket vadászatokon és alkohollal kísért fogadásokon írják – tette hozzá. Ziobro szerint
az európai sajtó már évekkel ezelőtt lerántotta a leplet a hatalmas (korrupciós) botrányról.
Borítókép: A parlamenti alsóház, a szejm ülése Varsóban 2021. november 9-én (Fotó: MTI/PAP/Pawel Supernak)
