Mit takar a kémtörvény, aminek a megsértésével vádolják Donald Trumpot?

Akár halálbüntetés is járhat az 1917-es törvény megsértéséért, a volt elnöknek azonban aligha van oka aggodalomra; Hillary Clintonnak is meggyűlt már a baja a kémtörvénnyel.

2022. 08. 14. 8:25
TRUMP, Donald
Waukesha, 2022. augusztus 6. Donald Trump volt amerikai elnök Tim Michaels wisconsini republikánus kormányzó, Ron Johnson szenátor és Derrick Van Orden képviselõjelölt kampányrendezvényén a Wisconsin állambeli Waukeshában 2022. augusztus 5-én. A félidõs kongresszusi és helyi választásokat november 8-án tartják az Egyesült Államokban. MTI/EPA/Tannen Maury Fotó: Tannen Maury
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kérdés, hogy Trump ellenséges céllal tartotta-e magánál a dokumentumokat

A kémtörvény lehetséges megsértése mindenesetre komoly vád: az 1917-ben elfogadott jogszabályt az amerikai kongresszus két hónappal azután fogadta el, hogy az Egyesült Államok hadat üzent Németországnak az első világháborúban. A mérföldkőnek számító törvény később fontos szerepet játszott az amerikai alkotmány első módosítására vonatkozó precedensek megalkotásában – derül ki a Middle Tennessee Állami Egyetem Free Speech Centerének elemzéséből. A jogszabály célja az volt, hogy megtiltsa a katonai műveletekbe vagy a toborzásba való beavatkozást, megakadályozza a hadseregben való engedetlenséget, és megakadályozza az Egyesült Államok ellenségeinek támogatását a háború idején. A Woodrow Wilson akkori elnök által aláírt törvény értelmében az ilyen jellegű cselekményekért elítélt személyek akár tízezer dolláros pénzbírsággal és húsz év börtönbüntetéssel is sújthatók, a törvény egyik, jelenlegi is érvényben lévő rendelkezése értelmében pedig akár halálra is ítélhetik azt, akit bűnösnek találnak a háborús időszakban az ellenségnek átadott információk vádja miatt. A törvény ugyanis tiltja 

a nemzetvédelemmel kapcsolatos információk megszerzését, képek rögzítését vagy leírások másolását azzal a szándékkal vagy okkal, hogy azt higgyék, hogy az információ felhasználható az Egyesült Államok sérelmére vagy bármely külföldi nemzet javára. 

Ellentmondások kísérték  a jogszabályt

A kémtörvény korai végrehajtása nem volt ellentmondásmentes. Az első világháború alatt egy Charles Schenck nevű férfi röplapokat terjesztett, amelyekben a lakosságot a sorozás megtagadására buzdította, ezért később a törvény megsértésére irányuló összeesküvéssel vádolták meg – emlékeztet az US News című hírportál. A legfelsőbb bíróság azonban később megerősítette a törvény alkotmányosságát, és úgy döntött, „a háborús időkben jelentkező veszély igazolta a törvénynek a szólásszabadsághoz való első alkotmánymódosítási jogra vonatkozó korlátozását”.

A szenzációs elnevezés ellenére mindenesetre a törvény nem korlátozódik azokra az esetekre, amikor érzékeny információkat terjesztettek belföldi közönség vagy külföldi kormány számára. 

A törvényt használják a minősített vagy szigorúan titkos dokumentumok helytelen kezelésével kapcsolatos ügyek üldözésére is, ami Trump esetében az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint fennáll.

Hillary Clintonnak is meggyűlt már a baja a kémtörvénnyel

Hillary Clinton volt külügyminiszter – nem mellesleg Trump ellenfele a 2016-os elnökválasztáson – ellen is folytattak korábban nyomozást a kémtörvényre hivatkozva, miután kiderült, magánszervert használt munkaügyi e-mailezésére is, s ezzel érzékeny információkat tett ki kockázatnak. James Comey akkori FBI-igazgató azonban kongresszusi tanúvallomásában azt mondta, nem emelnek vádat a volt külügyminiszter ellen, mert nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy Hillary Clinton szándékában állt a titkos információk helytelen megosztása.

A kémkedési törvény megsértésével vádolt legnevesebb személyek közé tartozik Edward Snowden volt CIA-elemző és Julian Assange, a WikiLeaks alapítója is. 

Trump ellen mindenesetre egyelőre nem emeltek vádat, és elemzők szerint aligha valószínű, hogy erre sor kerül.

Bill Maher amerikai liberális showman a minap ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Ha Trump tényleg megszegte a kémtörvényt, akkor felelősségre kell vonni. De ha nem erről van szó, akkor a Trump-pártiak feltehetik a kérdést, miért vonatkoznak más sztenderdek Trumpra, mint Hillary Clintonra vagy Hunter Bidenre.

 

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök (Forrás: MTI/EPA/Tannen Maury)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.