Mit takar a kémtörvény, aminek a megsértésével vádolják Donald Trumpot?

Akár halálbüntetés is járhat az 1917-es törvény megsértéséért, a volt elnöknek azonban aligha van oka aggodalomra; Hillary Clintonnak is meggyűlt már a baja a kémtörvénnyel.

2022. 08. 14. 8:25
TRUMP, Donald
Waukesha, 2022. augusztus 6. Donald Trump volt amerikai elnök Tim Michaels wisconsini republikánus kormányzó, Ron Johnson szenátor és Derrick Van Orden képviselõjelölt kampányrendezvényén a Wisconsin állambeli Waukeshában 2022. augusztus 5-én. A félidõs kongresszusi és helyi választásokat november 8-án tartják az Egyesült Államokban. MTI/EPA/Tannen Maury Fotó: Tannen Maury
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Először fordult elő az amerikai történelemben, hogy egy volt elnök otthonában bűnügyi nyomozás keretében házkutatást tartottak. Egy pénteken frissen nyilvánosságra hozott házkutatási parancsból kiderült, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) az igazságszolgáltatás akadályozásának és a kormányzati iratok nem megfelelő kezelésének vádja mellett a kémkedési törvény lehetséges megsértése miatt is nyomoz Donald Trump ellen, írta meg az amerikai Politico, a Washington Post pedig úgy értesült:

atomfegyverekre vonatkozó minősített iratokról is szó volt a házkutatás során. 

Az FBI egyébként összesen tizenegy titkos dokumentumot foglalt le a volt elnök floridai rezidenciájáról, köztük néhány szigorúan titkos – a legmagasabb minősítési szintek egyikét jelentő SCI, azaz érzékeny bizalmas információk (sensitive compartmented information) jelöléssel ellátott anyagot. Az elnöki feljegyzésekre és dokumentumokra vonatkozó törvény szerint egyébként a leköszönő elnöknek hivatala elhagyásakor át kell adnia a munkájához köthető iratokat a nemzeti levéltárnak, és noha ennek megszegése önmagában nem von maga után komolyabb jogi szankciókat, a titkos nemzetbiztonsági információk ellopása azonban már igen. Donald Trump mindenesetre nem volt jelen a házkutatáskor, a be nem jelentett razziát pedig politikai indíttatású, indokolatlan boszorkányüldözésnek nevezte, ezen meggyőződésében pedig a Republikánus Párt is támogatását is élvezi.

Az iratok publikálása ellen Trump ügyvédei fellebbezhettek volna, azonban a volt amerikai elnök közölte, nemcsak hogy nincs ellenvetése a nyilvánosságra hozatal ellen, de szorgalmazza is, hogy jelentessék meg, milyen iratokat vittek el otthonából. 

A politikus ugyanakkor arról írt a közösségi oldalán, hogy a nukleáris fegyverekről szóló értesülés álhír. 

Trump szerint a házkutatásra sem volt szükség, ugyanis szerinte az ügyvédei együttműködtek és a kormány rendelkezésére álltak volna.

A kérdés, hogy Trump ellenséges céllal tartotta-e magánál a dokumentumokat

A kémtörvény lehetséges megsértése mindenesetre komoly vád: az 1917-ben elfogadott jogszabályt az amerikai kongresszus két hónappal azután fogadta el, hogy az Egyesült Államok hadat üzent Németországnak az első világháborúban. A mérföldkőnek számító törvény később fontos szerepet játszott az amerikai alkotmány első módosítására vonatkozó precedensek megalkotásában – derül ki a Middle Tennessee Állami Egyetem Free Speech Centerének elemzéséből. A jogszabály célja az volt, hogy megtiltsa a katonai műveletekbe vagy a toborzásba való beavatkozást, megakadályozza a hadseregben való engedetlenséget, és megakadályozza az Egyesült Államok ellenségeinek támogatását a háború idején. A Woodrow Wilson akkori elnök által aláírt törvény értelmében az ilyen jellegű cselekményekért elítélt személyek akár tízezer dolláros pénzbírsággal és húsz év börtönbüntetéssel is sújthatók, a törvény egyik, jelenlegi is érvényben lévő rendelkezése értelmében pedig akár halálra is ítélhetik azt, akit bűnösnek találnak a háborús időszakban az ellenségnek átadott információk vádja miatt. A törvény ugyanis tiltja 

a nemzetvédelemmel kapcsolatos információk megszerzését, képek rögzítését vagy leírások másolását azzal a szándékkal vagy okkal, hogy azt higgyék, hogy az információ felhasználható az Egyesült Államok sérelmére vagy bármely külföldi nemzet javára. 

Ellentmondások kísérték  a jogszabályt

A kémtörvény korai végrehajtása nem volt ellentmondásmentes. Az első világháború alatt egy Charles Schenck nevű férfi röplapokat terjesztett, amelyekben a lakosságot a sorozás megtagadására buzdította, ezért később a törvény megsértésére irányuló összeesküvéssel vádolták meg – emlékeztet az US News című hírportál. A legfelsőbb bíróság azonban később megerősítette a törvény alkotmányosságát, és úgy döntött, „a háborús időkben jelentkező veszély igazolta a törvénynek a szólásszabadsághoz való első alkotmánymódosítási jogra vonatkozó korlátozását”.

A szenzációs elnevezés ellenére mindenesetre a törvény nem korlátozódik azokra az esetekre, amikor érzékeny információkat terjesztettek belföldi közönség vagy külföldi kormány számára. 

A törvényt használják a minősített vagy szigorúan titkos dokumentumok helytelen kezelésével kapcsolatos ügyek üldözésére is, ami Trump esetében az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint fennáll.

Hillary Clintonnak is meggyűlt már a baja a kémtörvénnyel

Hillary Clinton volt külügyminiszter – nem mellesleg Trump ellenfele a 2016-os elnökválasztáson – ellen is folytattak korábban nyomozást a kémtörvényre hivatkozva, miután kiderült, magánszervert használt munkaügyi e-mailezésére is, s ezzel érzékeny információkat tett ki kockázatnak. James Comey akkori FBI-igazgató azonban kongresszusi tanúvallomásában azt mondta, nem emelnek vádat a volt külügyminiszter ellen, mert nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy Hillary Clinton szándékában állt a titkos információk helytelen megosztása.

A kémkedési törvény megsértésével vádolt legnevesebb személyek közé tartozik Edward Snowden volt CIA-elemző és Julian Assange, a WikiLeaks alapítója is. 

Trump ellen mindenesetre egyelőre nem emeltek vádat, és elemzők szerint aligha valószínű, hogy erre sor kerül.

Bill Maher amerikai liberális showman a minap ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Ha Trump tényleg megszegte a kémtörvényt, akkor felelősségre kell vonni. De ha nem erről van szó, akkor a Trump-pártiak feltehetik a kérdést, miért vonatkoznak más sztenderdek Trumpra, mint Hillary Clintonra vagy Hunter Bidenre.

 

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök (Forrás: MTI/EPA/Tannen Maury)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.