Milanovic alkotmányos jogával élve, az ellenzéki pártok kérésére fordult kérelemmel a parlament elnökéhez a rendkívüli ülés összehívását illetően. A kérés precedensértékű volt, egy olyan alkotmányos felhatalmazás alkalmazása, amellyel eddig egyetlen elnök sem élt. A horvát államfő két napirendi pontot határozott meg.
Az első az igazságügyi dolgozók sztrájkjának megvitatása volt, amely már hetedik hete tart az országban, és amely az államfő szerint veszélyezteti az ország stabilitását. Milanovic azt kérte, hogy a kormány azonnal, de legkésőbb 15 napon belül tegyen meg minden szükséges intézkedést a horvátországi igazságszolgáltatás szabályos működésének biztosítása érdekében.
Második napirendi pontként a Horvát Elektromos Művek (HEP) által az INA horvát olajipari vállalattól vásárolt hazai gáztöbblet körüli esetleges visszaélések megvitatását kezdeményezte. A HEP az INA-tól megawattóránként 47 euróért vásárolt gázt idén júniusban a többlet miatt sokkal alacsonyabb áron értékesítette. Ebben az esetben Milanovic azt kérte, hogy a kabinet 15 napon belül határozza meg, mely intézmények és személyek felelősek a hazai energiapiaci zavarok megszüntetéséről szóló rendelet végrehajtása során a HEP-nek okozott anyagi károkért.
A parlamenti többség elutasította ellenzéki pártok azon javaslatát is, hogy a kormány vonja vissza azt a múlt heti rendeletét, mely szerint a sztrájkolóknak nem jár fizetés.
Továbbá azt a kérését is, hogy kormány oszlassa fel a HEP, a Horvát Energiaszabályozó Ügynökség (HERA) és a Horvát Energiapiac Működtető (HROTE) vállalat igazgatóbizottságát, valamint mentse fel tisztségéből Ivo Milaticot, a gazdasági minisztérium energiaügyekért felelős államtitkárát.
A parlament ugyanakkor elfogadta a kormányzó többség következtetését, mely szerint szükségtelen volt a rendkívüli ülés összehívása, mert a kormány minden szükséges intézkedést megtesz az igazságügyi hatóság szabályszerű működése érdekében, továbbá a hazai energiapiaci zavarok megszüntetéséről szóló rendelet végrehajtása körülményeinek meghatározására.
A rendkívüli ülést azután hívták össze, hogy a parlament már nyári szünetre vonult. Így a képviselőknek meg kellett szakítaniuk a szabadságukat. A rendkívüli ülés pénteken kezdődött és vasárnap délelőtt ért véget, és mindvégig heves viták kísérték. Ugyanakkor sem az államfő, sem a kormány tagjai nem vettek részt rajta.
Borítókép: Zoran Milanovic horvát elnök (Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat)
