A magyar keresztény külpolitika egyik fő pillére a bajban lévő keresztény közösségek segítése

Magyarországnak egyértelműen nemzeti érdeke az, hogy Kelet és Nyugat között civilizált, kulturált együttműködés jöjjön létre. Magyarország és Libanon együttműködése kiváló példa erre – közölte Szijjártó Péter.

Magyar Nemzet
Forrás: MTI2023. 08. 19. 16:14
SZIJJÁRTÓ Péter
Budapest, 2023. augusztus 18. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatót tart a minisztériumban 2023. augusztus 18-án. A tárcavezető elmonda: diplomáciai csúcsüzemet is magával hoz a budapesti atlétikai világbajnokság, számos vezető érkezik a napokban munkalátogatásra, többek között a szerb, a török, az azeri, a kirgiz, az üzbég, a türkmén elnök és a katari emír. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország felelős kereszténydemokrata kormányzati politikai stratégiát hajt végre, és ennek fontos építőköve a magyar keresztény külpolitika, amelynek az egyik fő tartóoszlopa a bajban lévő keresztény közösségeknek nyújtott segítség – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton.

A tárcavezető Gibran Bászil egykori libanoni külügyminisztert, a Szabad Hazafias Mozgalom (FPM) nevű keresztény párt vezetőjét fogadta, majd a közös sajtótájékoztatójukon kijelentette, hogy a nemzetközi politikának a kapcsolatok építéséről, nem pedig a megszakításáról kellene szólnia, miközben napjainkban sajnos nagy múltra visszatekintő összeköttetések szűnnek meg.

Egyes politikai erők már arra képezték ki magukat, hogy minél több kapcsolatot, összeköttetést, minél több együttműködést szakítsanak szét

– fogalmazott.

„Ha önök hallgatják az európai politikai diskurzust, akkor leginkább azt hallhatják, hogy mennyi minden választ el minket, s hogy mennyi minden tesz minket különbözővé a világ más részeitől. Arról valamiért kevesebb szó esik, hogy mi az, ami összeköt minket, mi az, ami közös bennünk” – tette hozzá.

Leszögezte: a kormány ezt hatalmas hibának tartja, a közép-európai régió ugyanis mindig rajtavesztett a Kelet és Nyugat közötti konfliktusokon.

Így Magyarországnak egyértelműen nemzeti érdeke az, hogy Kelet és Nyugat között civilizált, kulturált együttműködés jöjjön létre. Magyarország és Libanon együttműködése kiváló példa erre 

– mondta.

Hozzátette, hogy ennek stabil alapot ad az egymás és a közös keresztény örökség iránti tisztelet, mivel Magyarország ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, Libanon pedig a legősibb keresztény közösségeknek ad otthont.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ezt a barátságot még inkább megerősíti a most Cser-Palkovics András és Marcellino Hark polgármesterek által aláírt testvérvárosi megegyezés a két ősi keresztény város, Székesfehérvár és Batrún között. Szavai szerint ráadásul erre különösen nagy szükség van most, amikor a kereszténység a világ legüldözöttebb vallásává vált.

Mi itt, Magyarországon egy felelős keresztény, kereszténydemokrata kormányzati politikai stratégiát hajtunk végre, és ennek fontos építőköve a magyar keresztény külpolitika. És ennek egyik tartóoszlopa a keresztény közösségeknek, főleg a bajban lévő keresztény közösségeknek nyújtott segítség – húzta alá.

„Éljenek a világ bármely pontján, a keresztények, ha bajban vannak, akkor pontosan tudhatják, hogy ránk, magyarokra mindig számíthatnak” – jelentette ki. Ennek kapcsán kitért arra is, hogy 

a kormány már csaknem ötmilliárd forinttal támogatta az ősi libanoni keresztény helyek megőrzését, felújítását, az országban hatvanhat középkori templom felújítása zajlik magyar segítségnyújtással.

A miniszter arról számolt be, hogy az idén kötött megállapodások alapján 140 millió forintot biztosít a kormány egy történelmi emlékhely felújításához, egy kolostortemplom és árvaház rekonstrukciójához, illetve a libanoni protestáns iskolák működéséhez.

„Megközelítésünk egyértelmű: a keresztény közösségeket nem abban kell segíteni, hogy felszámolják magukat, és elköltözzenek több száz vagy ezer kilométerre onnan, ahol mindig is éltek, hanem abban kell segíteni a keresztény közösségeket, hogy emberhez méltó, nyugodt, békés életet élhessenek ott, ahol a közösségeik évszázadok, sőt több mint egy évezred óta jelen vannak” – összegzett.

Gibran Bászil köszönetet mondott Magyarország támogatásáért, majd a magyar államalapítás ünnepe alkalmából a Szent István-i örökséget méltatta, illetve a közös értékeket, a közös küzdelmet részletezte. Kiemelte: a két országnak a jövője is közös, amelynek az igazságosságra és a békére kell épülnie.

Egyebek mellett a tisztelet fontosságát is hangsúlyozta, érintve a határok és a szuverenitás tiszteletét is, amire szerint főleg nagy szükség van ma, amikor az erősek megpróbálják elnyomni a gyengébbeket.

Ahogy Magyarországon, irányunkban is érezhető az úgynevezett barátságos nyomásgyakorlás, viszont ahogyan a magyarok, mi is ragaszkodunk alapelveinkhez, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a fősodor ellen kell fellépnünk 

– szögezte le.

„Mi is a párbeszédben hiszünk. Hiszünk abban, hogy fontos az értékeink fenntartása és megóvása (...) A két ország kulcsszerepet játszik az egész régióban a stabilitás és a béke érdekében” – közölte.

„A magyarok és a libanoniak a humanizmus, a béke és a tolerancia jegyében küzdenek” – tette hozzá.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Soós Lajos)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.