Lengyel választás: annyit tudunk, hogy nem tudunk semmit

Tudjuk, hogy nem tudunk semmit – foglalta össze két nappal a lengyel országgyűlési választások előtti helyzetet Marcin Palade lengyel politikai elemző. Az értékelés valóban nem túlzás: jelen pillanatban nem lehet tudni, hogy melyik párt, melyik oldal lesz a befutó. Sőt, az is benne van a pakliban, hogy senki sem tud majd kormányt alakítani október 15-e után.

Rybnik, 2023. október 12. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) kampányol a délnyugat-lengyelországi Rybnikben 2023. október 12-én. A parlamenti választásokat október 15-én tartják Lengyelországban. MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka Fotó: Radek Pietruszka

Túlfűtött kampány

A kampány retorikailag brutális volt

– ezt már Krysztof Skowronski magyarázta lapunknak. A WNET lengyel rádió társtulajdonosa szerint a PiS és a KO, valamint a többi ellenzéki párt közötti szakadék áthidalhatatlanná vált az elmúlt hónapokban, a kampány pedig egymás folyamatos támadásába ment át. Az ellenzék részéről ez abban merült ki, hogy a kormánypártot korrupcióval, hazugsággal és a demokrácia lerombolásával vádolta, míg a PiS azzal vágott vissza, hogy Tusk Brüsszel és Berlin embere, kormányra kerülve pedig kiárusítaná az országot a Nyugatnak. A sárdobálásból nem maradt ki a Konföderáció sem, a harmadik utas párt mindkét nagy politikai erőt megcélozta, mondván nincs különbség köztük.

Ahogy arra Pawel Lisiecki, a PiS fővárosi listájának harmadik helyezettje is rámutatott lapunknak, a kampány külföldi beavatkozástól sem volt mentes. Augusztusban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője például arról beszélt, hogy a lengyel kormánypárt jogállamellenes és le kell győzni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök emiatt nyilvános vitára hívta a német politikust, erre azonban nem került sor. 

Lisiecki elmondta, Berlin már évek óta próbál beavatkozni a lengyel politikába, aláásva ezzel a PiS legitimációját, azonban eddig nem jártak sikerrel. 

Nagy tét

A tét óriási vasárnap. Lengyelország Kelet-Európa legnagyobb államaként jelentős hatást gyakorol a térségben zajló politikai folyamatokra, ebből a szempontból pedig 

Magyarország számára kiemelten fontos, hogy egy szuverenista erő arasson győzelmet a választásokon.

A magyar–lengyel viszony az ukrajnai háború kirobbanását követően valamelyest elhidegült, azonban az ukrán gabonaválság, valamint a migrációs nyomás fokozódása és a brüsszeli kötelező migránskvóta elleni harc újra együttműködésre sarkallja a két kormányt. Egy Robert Fico vezette szlovák kormánnyal karöltve újraéledhet a V4-országok partnersége is, amelyre égető szükség van a feszültségektől fűtött nemzetközi helyzetben. Ezt jól tudják Varsóban is. 

Vissza kell, és vissza is lesz állítva a visegrádi együttműködés

– húzta alá Pawel Lisiecki.

A lengyel választásokat a Magyar Nemzet Varsóban követi élőben a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett út keretében.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) kampányol a délnyugat-lengyelországi Rybnikben 2023. október 12-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)