Lengyel választás: annyit tudunk, hogy nem tudunk semmit

Tudjuk, hogy nem tudunk semmit – foglalta össze két nappal a lengyel országgyűlési választások előtti helyzetet Marcin Palade lengyel politikai elemző. Az értékelés valóban nem túlzás: jelen pillanatban nem lehet tudni, hogy melyik párt, melyik oldal lesz a befutó. Sőt, az is benne van a pakliban, hogy senki sem tud majd kormányt alakítani október 15-e után.

2023. 10. 13. 21:01
MORAWIECKI, Mateusz
Rybnik, 2023. október 12. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) kampányol a délnyugat-lengyelországi Rybnikben 2023. október 12-én. A parlamenti választásokat október 15-én tartják Lengyelországban. MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka Fotó: Radek Pietruszka
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Október 15-én választásokat tartanak Lengyelországban, a tét pedig óriási. Egyik oldalon a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nemzeti szuverenitást, függetlenséget, kemény migrációs politikát ígér, míg a Donald Tusk által vezetett Polgári Koalíciótól (KO) – centristáktól egészen a zöldekig terjedő szövetség – a brüsszeli érdekek kiszolgálására, a migránskvóta elfogadására, globalista politikára lehet számítani. A megmérettetésen a parlamentbe jutás esélyével indul még a PiS-től jobbra elhelyezkedő Konföderáció – Slawomir Mentzen és Krzysztof Bolsak vezetésével –, a Harmadik Út – a Lengyel Néppárt (PSL) és a Lengyelország 2050 szövetsége –, valamint a Baloldal (Lewica).

TUSK, Donald
Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök, a fő ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke köszönti támogatóit a Katowicében rendezett kampányeseményen 2023. október 12-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Zbiogniew Meissner)

 

Bonyolult rendszer

A koalíciók és választási szövetségek útvesztőjében alapvetően is nehéz kiigazodni, erre rátesz még egy lapáttal a lengyel választási rendszer sajátos jellege. Lengyelországban arányos rendszerben választják meg a törvényhozás képviselőit, a bejutási küszöb pártok szintjén öt, míg választási koalíciók esetében nyolc százalék.

A szavazóhelyiségek bezárultakor a 31 ezer szavazókörben megkezdik a voksok feldolgozását, ezt követően a nemzeti választási bizottság határozatot hoz arról, hogy ki lépte át a parlamenti küszöböt. A mandátumokat azonban már választási körzetenként osztják ki, amelyből 41 van az országban, ez pedig tovább bonyolítja és húzza az eredményhirdetés folyamatát. 

Országos szinten a közepes körzetek dominálnak, így a rendszer előtérbe helyezi a nagy és közepes pártokat a kicsikkel szemben.

 

Csak a bizonytalanság biztos

A legutolsó felmérések szerint úgy tűnik, hogy egyedül sem a PiS, sem a KO nem fog tudni kormányt alakítani. Így a világ – de legalábbis Európa szeme – a három, tíz százalék körül mozgó pártra, a Konföderációra, a Baloldalra és a Harmadik Útra szegeződik. 

Ez egy nagyon komplikált helyzetet eredményez

– szögezte le Marcin Palade. A lengyel politikai elemző szerint jelenleg a legbiztosabb dolog a bizonytalanság a választások kapcsán.

Pontos számokat a megannyi felmérés adataiból szinte felesleges is bemutatni. Nagy vonalakban, a PiS 35–40 százalék között mozog, őket követi a KO 28–32 százalék között, a Harmadik Út, a Konföderáció és a Baloldal pedig 8–12 százalék körüli eredményre várható. 

A kormányalakításhoz 231 képviselőre van szükség a 460 tagú alsóházban, így egyelőre az látszik, hogy a Konföderáció lehet a királycsináló vagy a blokkoló kisebbség – nélkülük egyik formáció sem rendelkezik a szükséges mandátummal. 

A Tusk vezette KO a természetes szövetségeseivel – a Harmadik Úttal és a Balodallal – együtt körülbelül 220 képviselőhelyet szerezne, a PiS-nek körülbelül 34 mandátum kellene az abszolút többséghez. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Konföderáció is megosztott: a szövetség egyik része hajlandó lenne együttműködni Jaroslaw Kaczynskiék pártjával, a másik fele elutasítja a PiS-t. Egyes információk szerint a PiS megpróbálhat képviselőket átcsábítani a Konföderációból, hogy bebiztosítsa többségét. 

Emellett az sem kizárható – mutatott rá a szakértő –, hogy egyáltalán nem tudnak kormányt alakítani a pártok, ezáltal pedig néhány hónap múlva újabb választásokra kerülhet sor.

A bizonytalanságok sora azonban itt nem áll meg. Kiemelten fontos lesz, hogy mennyien mennek el szavazni. Az alacsony és a nagyon magas részvételi arány a kormánypártnak kedvezhet – magyarázta Palade. Fontos figyelembe venni a rejtett szavazatokat is, ahogyan azt például 2022-ben Magyarországon, vagy idén májusban Törökországban is láthattuk, döntő szerepe lehet annak, hogy mely pártok választói azok, akik nem fedik fel preferenciáikat a közvélemény-kutatóknak. Idén rekordszámban, 604 ezren jelentkeztek szavazásra a külföldön élő lengyelek, ez pedig inkább az ellenzék malmára hajthatja majd a vizet.

 

Túlfűtött kampány

A kampány retorikailag brutális volt

– ezt már Krysztof Skowronski magyarázta lapunknak. A WNET lengyel rádió társtulajdonosa szerint a PiS és a KO, valamint a többi ellenzéki párt közötti szakadék áthidalhatatlanná vált az elmúlt hónapokban, a kampány pedig egymás folyamatos támadásába ment át. Az ellenzék részéről ez abban merült ki, hogy a kormánypártot korrupcióval, hazugsággal és a demokrácia lerombolásával vádolta, míg a PiS azzal vágott vissza, hogy Tusk Brüsszel és Berlin embere, kormányra kerülve pedig kiárusítaná az országot a Nyugatnak. A sárdobálásból nem maradt ki a Konföderáció sem, a harmadik utas párt mindkét nagy politikai erőt megcélozta, mondván nincs különbség köztük.

Ahogy arra Pawel Lisiecki, a PiS fővárosi listájának harmadik helyezettje is rámutatott lapunknak, a kampány külföldi beavatkozástól sem volt mentes. Augusztusban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője például arról beszélt, hogy a lengyel kormánypárt jogállamellenes és le kell győzni. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök emiatt nyilvános vitára hívta a német politikust, erre azonban nem került sor. 

Lisiecki elmondta, Berlin már évek óta próbál beavatkozni a lengyel politikába, aláásva ezzel a PiS legitimációját, azonban eddig nem jártak sikerrel. 

 

Nagy tét

A tét óriási vasárnap. Lengyelország Kelet-Európa legnagyobb államaként jelentős hatást gyakorol a térségben zajló politikai folyamatokra, ebből a szempontból pedig 

Magyarország számára kiemelten fontos, hogy egy szuverenista erő arasson győzelmet a választásokon.

A magyar–lengyel viszony az ukrajnai háború kirobbanását követően valamelyest elhidegült, azonban az ukrán gabonaválság, valamint a migrációs nyomás fokozódása és a brüsszeli kötelező migránskvóta elleni harc újra együttműködésre sarkallja a két kormányt. Egy Robert Fico vezette szlovák kormánnyal karöltve újraéledhet a V4-országok partnersége is, amelyre égető szükség van a feszültségektől fűtött nemzetközi helyzetben. Ezt jól tudják Varsóban is. 

Vissza kell, és vissza is lesz állítva a visegrádi együttműködés

– húzta alá Pawel Lisiecki.

A lengyel választásokat a Magyar Nemzet Varsóban követi élőben a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet által szervezett út keretében.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) kampányol a délnyugat-lengyelországi Rybnikben 2023. október 12-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.