Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése szerdán megszavazta a testület saját belső szabályainak módosítását, az új rendelkezések november elsejétől lépnek majd hatályba. A képviselők elfogadták a lobbizásnak minősülő tevékenységek szigorúbb tilalmát, a képviselők azon kötelezettségét, hogy minden parlamenti jelentéshez csatolni kell a külső szereplőktől kapott ötletekkel és javaslatokkal kapcsolatos nyilatkozatokat, valamint a magatartási kódex megsértésének szigorúbb büntetését.
A testület plénuma emellett azt is megszavazta, hogy a munkatalálkozók közzétételére irányuló kötelezettség a parlament minden képviselőjére vonatkozzon, ne csak a hivatalos tisztséget betöltőkre, továbbá a harmadik országok képviselőivel való találkozókra is kiterjedjen. Az új szabályok azt is előírják, hogy a képviselők számára tilos az olyan korábbi delegáltakkal való kapcsolattartás, akik az előző hat hónapban hagyták el az Európai Parlamentet.
A szabályzatmódosító intézkedések kibővítik a összeférhetetlenség meghatározását: a javadalmazott tevékenységek bejelentésére, ajándékok, kedvezmények elfogadására szigorúbb szabályok fognak vonatkozni, illetve a képviselőknek minden hivatali időszak elején és végén vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
A Fidesz uniós parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament a korrupció teljes és azonnali felszámolása helyett etikai köntösbe bújtatott látszatjavaslatokkal akarja kezelni a helyzetet.
A szerdai szavazás eredménye is azt bizonyítja, hogy az EP baloldali többségének nem érdeke megállítani a brüsszeli korrupciót. Mi, a Fidesz és a KDNP képviselői azt mondjuk: a brüsszeli korrupció azonnali felszámolására van szükség. Ez a jövő évi európai parlamenti választások tétje
– hangsúlyozták a fideszes képviselők. A Fidesz EP-delegációja szerint, a korrupt baloldali uniós parlamenti képviselők esetében nem helytelenül kitöltött táblázatok okozták a problémát, hanem hogy harmadik országokból érkező összegekért árulták politikai befolyásukat, tehát bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja merült fel parlamenti tevékenységük során.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről tartja meg évenkénti beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
