Párizs engedett a nyomásnak: újabb afrikai országból vonulnak ki a francia katonák

Franciaország utolsó partnereinek egyikét vesztette el a Száhel-övezetben.

Niamey, 2023. augusztus 28. Rendfenntartók a nigeri junta támogatóinak tüntetésén a fõváros, Niamey francia légitámaszpontjánál 2023. augusztus 27-én. A puccsiták augusztus 26-án kétnapos határidõvel kiutasították az országból Franciaország nigeri nagykövetét, Sylvain Ittét. A hatalmat július 26-án magához ragadó junta azzal vádolta meg Franciaországot, hogy fegyveres beavatkozásra készül a fogságban levõ Mohamed Bazoum nigeri elnök visszahelyezése érdekében, és azt állította, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) az egykori gyarmattartó Franciaország zsoldjában áll. Az ECOWAS súlyos szankciókat rendelt el Niger ellen az államcsíny után, és azzal fenyegette meg a juntát, hogy hadsereget vet be az alkotmányos rend helyreállításáért. Franciaország 1500 katonát állomásoztat Nigerben. MTI/EPA/Issifou Djibo Fotó: Issifou Djibo

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap este bejelentette, hogy a Niamey-be akkreditált francia nagykövet a következő órákban hazatér, a francia csapatok pedig az év végéig távoznak Nigerből.

Franciaország úgy döntött, hogy hazahozza a nagykövetét

– mondta a köztársasági elnök a France2 közszolgálati és a TF1 kereskedelmi televíziónak adott élő televíziós interjúban. – Befejezzük a Nigerrel folyatott katonai együttműködésünket, mert már nem akarnak a terrorizmus ellen küzdeni – tette hozzá, jelezve, hogy az országban állomásozó 1500 francia katona a következő hetekben és hónapokban kivonul, és a csapatkivonás az év végére teljes lesz.

Franciaország mintegy 1500 katonát állomásoztat Nigerben az iszlamista fegyveres csoportok elleni harc céljából. A hatalmat július végén államcsínnyel átvevő tábornokok augusztus 3-án felmondtak több, Párizzsal kötött katonai együttműködési megállapodást, és egy hónapot adtak Franciaországnak arra, hogy kivonja az erőit Nigerből. Sylvain Itte nagykövetet a nigeri vezetés augusztus végén kiutasította, de Párizs az augusztus 28-án lejárt határidő ellenére mindeddig nem kívánta visszahívni diplomatáját a nyugat-afrikai országból.

A katonai államcsínyt megelőzően Niger volt Párizs egyik utolsó partnere a Száhel-övezetben, ahonnan a mali junta és Burkina Fasóban csaknem egy éve hatalomra került hadsereg is kitessékelte a francia erőket.

Nigerben a francia nagykövet és a képviseleten dolgozók már egy ideje nem élveztek diplomáciai mentességet, s ha elhagyták volna a nagykövetség épületét, kitoloncolhatóak lettek volna, az élelmiszer- és a vízkészleteik is kifogyóban voltak. Mindezek ellenére Franciaország nem akart eleget tenni a junta felszólításainak, és Emmanuel Macron vasárnap este is megismételte, hogy a hatalomátvétel során elmozdított Mohamed Bazoum elnököt, akit július óta a feleségével és a fiával az elnöki rezidencián tartanak fogva, ismeri el egyetlen legitim hatalomnak az országban.

Párizsnak – amely arra számított, hogy a Nyugat-afrikai Államok Közössége (Ecowas) beavatkozik annak érdekében, hogy Mohamed Bazoumot visszahelyezzék a hatalomba – végül nem maradt más választása, mint távozni. Emmanuel Macron elismerte, hogy ez az együttműködés végét jelenti Nigerrel, de jelezte, hogy a csapatok kivonása rendezett módon történik, és hogy a francia kormány továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet.

Egyeztetünk a puccsistákkal, mert azt akarjuk, hogy ez az egész nyugodt módon történjen

– tette hozzá.

A tíz éve kezdődött terrorellenes katonai művelet után a Száhel-övezetben Franciaország már csak Csádban van jelen, mintegy ezer katonával. A francia államfő szerint ugyanakkor a terrorellenes francia hadművelet összességében sikeres volt, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaország Mali, Burkina Faso és Niger kérésére avatkozott be a térségben, mert anélkül már ezen országok többségében helyi kalifátusok és dzsihadisták vették volna kézbe a hatalmat. – Nem azért vagyunk jelen, hogy a puccsisták túszai legyünk – hangsúlyozta a francia elnök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a dzsihadista támadásoknak naponta több tucat ember esik áldozatul Maliban, és hogy Nigerben is kiújultak a hasonló jellegű támadások.

– Nagyon aggódom ezért a régióért – mondta Emmanuel Macron. – Franciaország néha egyedül vállalt minden felelősséget, és büszke vagyok a katonáinkra, de nem mi vagyunk felelősek ezeknek az országoknak a politikai életéért – tette hozzá. Niger vasárnap lezárta a légterét minden francia repülőgép előtt.

Borítókép: Rendfenntartók a nigeri junta támogatóinak tüntetésén a főváros, Niamey francia légitámaszpontjánál 2023. augusztus 27-én (Fotó: MTI/EPA/Issifou Djibo)