A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Vesztfáliai Békekonferencián mindenekelőtt a 375 évvel ezelőtt megkötött vesztfáliai békeegyezményt méltatta, amely az állami szuverenitást tette a nemzetközi kapcsolatok fő alapelvévé, ez pedig szavai szerint Magyarország számára ma is rendkívül fontos.
Felszólalásában ezután hangsúlyozta, hogy hazánk mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán, a kormány ezen történelmi tapasztalatok miatt érvel a blokkok közötti civilizált együttműködés és a béke mellett, nem mást képviselve. Rámutatott, hogy a második világháború óta napjainkban legrosszabb a nemzetközi biztonság állapota, csaknem ötven országban dúl fegyveres konfliktus, és magas a terrorveszély a világ számos részén.
Aláhúzta: gyakran egyfajta ördögi kör figyelhető meg, minthogy a háború éhezést okoz, ami elősegíti a szélsőséges ideológiák terjedését, ennek nyomán migrációs hullámok indulhatnak meg és gazdasági nehézségek alakulnak ki, ami újabb háborúhoz vezethet.
Szijjártó Péter a közel-keleti békefolyamatról szóló pódiumbeszélgetésen leegyszerűsítve úgy foglalta össze a kormány álláspontját, hogy a háború rossz, a béke jó. Mint mondta, a fegyveres konfliktusok megoldása a tárgyalóasztalnál keresendő, a harctéren csak halál és pusztítás van. Sérelmezte, hogy miközben az európai uniós külügyi tanács ülésén a kontinensen kívüli háborúk esetén azonnal párbeszédre és fegyverszünetre szólítanak fel, Ukrajna ügyében teljesen eltérő a megközelítés.
Kitért az Izrael és több arab ország kapcsolatait normalizáló Ábrahám-megállapodásokra is, és aláhúzta, hogy ezek megkötése rendkívül reményteli fejlemény volt, ami demonstrálta, hogy a legtöbb konfliktus esetében van esély a megoldásra, és van még esély a világ ismételt blokkosodásának megelőzésére.
Kiemelte, hogy az egyezmények jelentették az első sikeres béketervet a Közel-Keleten évtizedek teljes reménytelensége után. Ehhez pedig nyitott kommunikációs csatornákra volt szükség, illetve egy olyan bátor vezetőre, aki kész cselekedni még a mainstreammel szemben is. Majd azon benyomásának adott hangot, hogy ha nem Donald Trump, hanem más lett volna az amerikai elnök, akkor talán egész Európa állva ünnepelte volna az Ábrahám-megállapodásokat.
Emlékeztetett rá, hogy ő volt az egyetlen külügyminiszter, aki részt vett az aláíráson, és sokan kritizálták is amiatt, hogy ott volt Trump propagandaeseményén.
De nézzék meg, hogy mi történt azóta! A mai a legreménytelibb helyzet a Közel-Keleten az utóbbi évtizedekben
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az Ábrahám–megállapodásoknak kellene mintává válniuk a többi hasonló konfliktus rendezésében. Majd közölte, hogy ezek nyomán van esély egy újabb súlyos biztonsági kihívás elkerülésére Európában, ugyanis bár a Közel-Kelet távolinak tűnhet földrajzilag, de mind tudjuk, hogy bármi is történik a Közel-Keleten, annak közvetlen kihatása van Európára is.
Mi, magyarok továbbra is abszolút elkötelezettek vagyunk a folyamat mellett, s készen állunk segíteni az Ábrahám-megállapodások folytatását, kiterjesztését
– jelentette ki, tudatva, hogy Magyarország egyszerre ápol stratégiai kapcsolatot a térség arab országaival és szövetségese Izraelnek. Illetve figyelmeztetett, hogy a további sikernek személyi előfeltételei is vannak, de ezek szavai szerint megoldódhatnak a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson.
Mivel nem vagyunk amerikaiak, nincs erre befolyásunk, így csak drukkolhatunk, és ezt is fogjuk tenni
– mondta. A miniszter érintette az ukrajnai háborút is, és kiemelte, hogy annak negatív hatásai rendkívül súlyosak és közvetlenek a szomszédos Magyarországon, ráadásul a harcoknak magyar áldozatai is vannak.
Magyarország véget akar vetni a háborúnak, mert nem akarja, hogy még több ember meghaljon, és különösen, hogy még több magyar meghaljon
– jelentette ki. Ennek kapcsán leszögezte, hogy Európának mindent meg kell tennie azért, hogy megelőzze a konfliktus további globalizációját. Végül az iráni atomalku újjáélesztését célzó tárgyalásokról szólva aláhúzta, hogy ez javíthatná a globális biztonságot, ezzel szemben Teherán teljes elszigetelése a rosszabb opció.
Valamint ismét a párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta, és azt közölte, hogy jövő héten az ENSZ közgyűlésén iráni és orosz kollégájával is találkozni fog. Mint mondta, a világszervezetet éppen azért hozták létre, hogy kommunikációs platform legyen az egymással szemben álló felek számára.
Ha kizárjuk a párbeszéd lehetőségét még az ENSZ-en belül is, még a közgyűlés margóján is, akkor nem fogunk egymással többé semmiről sehol beszélni, és én nem gondolom, hogy a nemzetközi politikának ilyen irányba kellene elmennie
– fogalmazott.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter érkezik a budapesti Magyar-Jordán Üzleti Fórumra 2023. július 4-én.
(Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
