Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) hétfői ülésén Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos mutatta be a 2023-as évi jogállamisági jelentést.
Reynders elmondta, hogy egyes tagállamokban fontos aggodalmak merülnek fel, de ezzel ellentétben a 2022-ben kiadott ajánlások kétharmada mára megvalósult.
„A tagállamoknak az ajánlásokra kell alapozni a reformjaikat” – fogalmazott a biztos, majd később hozzátette:
A jelentés elsődleges célkítűzése a jogállamisági kultúra elterjesztése minden tagállamban
Cyrus Engerer szocialista képviselő üdvözölte a Magyarországra érkező források blokkolását, de szerinte ezeket nem lehet feloldani csak azért, mert „kisebb előrelépések történnek”. Sophie in ’t Veld holland liberális képviselőt annyira megragadta az ülés, hogy közben jutott ideje az X felületére posztolni, majd felszólalásában számonkérően summázta, hogy a jelentést a bizottság nem hajlandó független szakértői testületre bízni. Malin Björk svéd baloldali képviselő szerint a francia rendőri erőszak is nagy probléma, de Lengyelország és Magyarország kérdésére helyezte a hangsúlyt, mivel hamarosan ők töltik majd be a soros elnökséget. Az egyes felszólalásokon túl az általános konszenzus az volt az ülés során, hogy szigorítani kell a jelentést, illetve annak rendelkezéseit és elvárásait, mivel az „túl diplomatikusan fogalmaz” és jelenlegi állapotában nem vált ki megfelelő reakciót „bizonyos tagállamokban”.
