Nobel-díjat kapott Karikó Katalin

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentése szerint 2023-ban Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélték az orvosi Nobel-díjat az mRNS technológia kifejlesztéséért. Karikó Katalin az Egyesült Államokban élő magyar biokémikus, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának adjunktusa 1989-ben került a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol huszonnégy évig kutatott. 1997-től dolgozik együtt Drew Weissman immunológussal. Az mRNS technológia alapján kidolgozott vakcinák emberek millióinak életét mentették meg a koroanvírus-járvány idején.

Karikó Katalin és Drew Weissman kapja az orvosi-élettani Nobel-díjat Fotó: Balogh Zoltán

A kapcsolat nem szűnt meg a szülőfölddel. Férje, lánya – Francia Zsuzsa az Egyesült Államoknak szerzett két olimpiai bajnoki címet evezésben – és ő is magyar és amerikai állampolgár. Mindig volt magyar útlevelük, évente hazajárnak. 

Örülök, hogy magyarnak születtem. Boldog és gondtalan volt a gyermekkorom, a diákéveim. A könnyűzenei élet akkori gazdagsága, a jobbnál jobb hangú énekesek, a szép dalok ma is egy pillanat alatt visszaröpítenek az ifjúságomba. Általános iskolás korom óta Zorán és Dusán dala, a Gyémánt és arany volt a himnuszom, amiből erőt merítettem 

– nyilatkozta akkor.

2022. április 13-án készült kép Karikó Katalin magyar biokémikusról, kutatóbiológusról (b) és amerikai kutatótársáról, Drew Weissmanról, a Pennsylvaniai Egyetem professzoráról kezükben a Japan Prize nevű japán tudományos kitüntetéssel a tokiói átadási ünnepségen (Fotó: MTI/AP/Eugene Hoshiko)

Korábban arról beszélt, hogy gyerekkorában az édesanyja minden év október elején izgatottan hallgatta a rádióban, hogy ki és miért kapott abban az évben Nobel-díjat. Remélte, hogy egyszer a jó tanuló kislánya lesz az. 

Erre azt felelte: „Anyuka, még egy ösztöndíjat se tudtam kapni, nemhogy Nobel-díjat!” Ezt az édesanyja nem érte meg. 2018 decemberében, 89 évesen meghalt. 

Karikó Katalin életében kudarcok is voltak, de akkor sem szenvedett. Boldog volt, mert azt csinálhatta, amit a legjobban szeretett. Kutatott. Kívülről azt láthatták, hogy lefokozták, de ha a kísérletek sikerültek, minden rendben volt. – Aki nem értékeli a felfedezés örömét, az ne menjen erre a pályára, csodálatos érzés valami olyan felfedezése, ami az embereket szolgálja – mondta ezzel kapcsolatban. Nem akarta, hogy tudjon róla a nagyvilág, hogy a neve forogjon. Csupán azt tudta, hogy amit csinál, az fontos.

Nagyon sokan várták, hogy Karikó Katalin 2021-ben Nobel-díjat kapjon a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében nyújtott teljesítményéért. Amikor kiderült, hogy nincs a 2021-es és a 2022-es Nobel-díjasok között, nagy volt a csalódás. Az orvosi Nobel-díjak esetében tendencia, hogy ne adott gyógyszer vagy eljárás felfedezéséért ítéljék oda, hanem új gyógyszerek felfedezését elősegítő elvi eljárás felfedezéséért. Karikó Katalin kitüntetése sokkal inkább várható az mRNS széles körű alkalmazására vonatkozó eredményeiért, mint konkrétan a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztéséért – jósolta meg Hargittai István akadémikus, a Magyar Tudomány lapban megjelent írásában. Ez az elv és alkalmazása egyébként még messze nem érte el a benne rejlő lehetőségek teljes kihasználását, és ez várakozásra késztethette a díjat odaítélőket. Ha Karikó Katalin Nobel-díjának motivációja a vakcina kifejlesztése, akkor az orvosi díj indokolt. Ha azonban a motiváció alapja a tágabb mRNS-munka, akkor nagyobb esélye lehet a kémiai díjnak. A kérdés a bejelentéssel eldőlt.

Az mRNS-terápia

Az mRNS-terápia új típusú, hatékony és biztonságos módszer. 

Az mRNS-en alapuló vakcina előnye, hogy gyorsan előállítható, nem okoz fertőzést, mert nincs benne a vírus teljes génállománya. 

A hatóanyag működésének lényege, hogy a koronavírusban megtalálható fehérjét, majd az arra válaszul képződő ellenanyagot is a beoltott emberek sejtjei készítik el. Ezek az ellenanyagok megvédenek a fertőzés okozta betegségtől, ha később vírus jutna be a szervezetbe. A vakcina beadásakor lokálisan képződhet egy kis gyulladás, a második oltást követően pedig – amelyet három héttel az első után kell beadni – egy kis láz vagy rosszullét jelentkezhet, ezek a ritka mellékhatások azonban 24–48 órán belül elmúlnak. A mellékhatások sokkal enyhébbek, mint amit a vírus okozhat egy olyan szervezetben, amely nem részesült védőoltásban. 

A vakcina által létrejövő, úgynevezett emlékezősejtek védelmet nyújtanak még akkor is, ha eltűnik az ellenanyag a szervezetből, vagyis ha egy évvel a vakcina beadása után a vírus bejutna a szervezetbe, az emlékezősejtek automatikusan termelik majd az ellenanyagot.

Tavaly decemberben, lapunknak adott exkluzív interjújában Karikó Katalin azt mondta: 

egyik célom a tudomány népszerűsítése, a másik pedig az, hogy megkedveltessem a fiatalokkal a természettudományokat. Saját életemről szólva mindig hangsúlyozom, hogy egy kutatónőnek nem kell választania a szakma művelése és a családalapítás, a gyermekvállalás között. Egy nő anyaként és kutatóként is képes helytállni. A gyermek születése utáni első években természetesen sok segítségre van szükség. Megfelelő bölcsődei és óvodai ellátás nélkül nekem is otthon kellett volna maradnom, hiszen nem volt pénzünk dadusra, bébiszitterre. A társadalmi elvárás ilyenkor általában az, hogy a nők »áldozzák fel« magukat, mert úgy tartják, hogy a gyermeknevelés elsősorban a nők feladata. Tőlem mindig megkérdezik, hogyan tudtam összeegyeztetni a munkát és a családot. Ha ötgyerekes családapa lennék, vajon kit érdekelne ez a szempont…

Borítókép: Karikó Katalin magyar biokémikus (Fotó: Balogh Zoltán)