Visszafelé sülhet el a nyugat-európai baloldal „migránsfegyvere”

Az európai baloldal az elmúlt években több országban jelentős mértékben veszített szavazóbázisából, ezért a beáramló migránsok voksaira építve igyekszik visszaszerezni korábbi erejét. A jelentős mértékben muszlim hitű idegen tömegek már így is kihívást és új problémákat jelentenek Európa számára, a bő egy hete kitört újabb palesztin–izraeli háború következtében azonban még súlyosabbá válhat a helyzet. Összeállításunkban azt mutatjuk be, hogy a nyugat-európai baloldal milyen módon erősíti a muszlimok politikai befolyását a kontinensen.

Idomeni, 2016. március 8. Egy migráns német zászlót lenget a Görögországot és Macedóniát elválasztó határkerítés görög oldalán, Idomeni közelében lévõ sátortáborban 2016. március 8-án. A macedón hatóságok szigorították a migránsok belépésének feltételeit, hogy lassítsák a menekültáradatot. A határ görög oldalán már több mint 14 ezer migráns torlódott fel. (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj) Fotó: Valdrin Xhemaj

Újra a figyelem középpontjába helyezi a bevándorlás és a politikai integráció kérdését az október 7-én délelőtt kezdődött, meglepetésszerűnek látszó és brutális támadás Izrael ellen. A palesztin szélsőséges Hamász fegyveresei kitörtek a Gázai övezetből, több ezer rakétát zúdítottak órákon belül izraeli területekre, legalább 1200 zsidót, sok civilt, gyereket is megöltek, számos embert elraboltak. Az események után Európa több fővárosában szimpátiatüntetéseket rendeztek a terrorakció mellett helyi palesztinok, illetve más muszlim hívők, valamint bevándorlók és migrációs hátterű állampolgárok. Október 11-én megszólalt Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy a Hamász palesztin terrorszervezetet éltetik Berlin utcáin Izrael megtámadása után. 

Úgy véli, „súlyos hiba volt ennyi teljesen eltérő kultúrájú, vallású és felfogású embert beengedni” az országba. 

A nagy tekintélyű amerikai politikus véleményével nem lehet vitatkozni, de felvetődik a kérdés, hogy milyen folyamatok vezettek idáig Nyugat-Európában. 

Politikai stratégiát épített a baloldal a migránsokra

A baloldali pártok évtizedek óta természetes szövetségesként karolták fel a többnyire munkásosztálybeli európai muszlim kisebbséget és kezdetben mindenképp a leendő szavazók beáramlásának valószínű haszonélvezőinek tűntek. A muszlim vallású bevándorlók többsége Európa-szerte bizonyíthatóan baloldali pártokra szavaz: érdekeiket társadalmi-gazdasági szempontból általában a szocialista és szociáldemokrata pártok látszottak támogatni. 

Az európai muszlim lakosság számának folyamatos növekedése Nyugat-Európában számos politikai és társadalmi kérdést vet fel. A vitákat bonyolítja egyes európai muszlimok Európán kívüli vallási hálózatokhoz és mozgalmakhoz fűződő kapcsolata. Ma már számos muszlim csoport tárgyalópartnerként szolgál a muszlimok és egyes európai országok kormányai között. 

Ez sokszor olyan kormányzati tisztviselők nyomására jött létre, akik olyan szervezeteket keresnek, amelyek csatornaként szolgálhatnak muszlim választóikhoz – olvashatjuk a Pew Research egy 2010-es összefoglaló tanulmányában. 

Célzott kampányok

Európában a bevándorlók nemegyszer döntöttek már el választásokat. Németországban a 2013-as szövetségi választás idején legalább minden tizedik választó bevándorló hátterű volt, így csaknem hatmillió migráns szavazhatott. Minden párt külön a bevándorlókat célzó kampányt indított, a migrációs hátterű jelöltek száma megnőtt. A legmesszebb természetesen a baloldal ment el, amely minden Németországban élő bevándorlónak választójogot ígért és könnyítette volna a vízumszerzés szabályait is. 2021-ben a németországi választók csoportja már mintegy 7,4 millió nemzetközi gyökerű állampolgárt foglalt magában. Ez a választók 12 százalékát jelenti. Ráadásul az újonnan külföldről érkező több millió ember nem is szavazhatott még.

A német szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser a bevándorlás kapcsán egyre extrémebb ötleteket próbál áterőltetni a német szövetségi kormányon. Az SPD Hessenben, az október eleji tartományi választás előtt azt javasolta például, hogy a bevándorlók már hat hónapos németországi tartózkodás után szavazati jogot kapjanak a helyi voksolásokon. 

Tehát a szociáldemokraták kampányígérete azt jelenti, hogy a német és uniós állampolgárok mellett menedékjogot kérő külföldiek is szavazhatnak az önkormányzati választásokon. 

Emellett a gyorsabb és könnyebb letelepedés mellett kardoskodik Faeser országos szinten is. A miniszter asszony ötlete még a saját pártján belül sem keltett osztatlan sikert, nem csoda, hogy a hesseni választáson – ahol Faeser szövetségi államfőjelöltként indult – az SPD történelmi vereséget szenvedett, mindössze 15 százalékkal csak a harmadik helyet érte el a folyamatosan erősödő AfD mögött. 

Török–holland párt

Hollandiában 2017-ben a török származású holland állampolgárok mintegy fele segítette az újonnan alakult DENK párt három mandátumhoz jutását a parlamentben. Az alacsony választási küszöb (0,7 százalék) részben magyarázza a DENK sikerét. Bejutásuk hozzájárult holland parlament széttagoltságának további fokozásához. 

A 2021-es országos választásokon a DENK megszilárdította három parlamenti mandátumát. További aggodalomra ad okot, hogy a pártban erős az antiszemitizmus, deklarált céljuk a kisebbségvédelem, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a muszlim bevándorlók érdekeit képviselik. 

A francia muszlimok majdnem egésze a baloldalra szavaz

Franciaországban a lakosság körülbelül 6 százalékát tették ki a 18 év feletti muszlimok 2016-ban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Franciaországban a szavazók 6 százalékát képviselik. 

Valójában a francia muszlimok nem feltétlenül francia állampolgárok. Beszédes, hogy már a 2012-es francia elnökválasztás második fordulójában a Le Figaro által készített felmérés szerint a francia muszlimok 93 százaléka a baloldal jelöltjére, Francois Hollande-ra szavazott. 

Hollande már 2012-ben szavazati jogot ígért a bevándorlók bizonyos csoportjának, és az illegális migráció legalizálását szorgalmazta. A legutóbbi francia választáson pedig már a muszlimok 92 százaléka Emmanuel Macronra szavazott. 

Bevándorlók milliói a brit Munkáspárt mögött

Nagy-Britanniában a bevándorlók jelentős többsége történelmileg a Munkáspártot támogatja. A ’70-es és ’80-as években több mint 80 százalék volt a támogatottságuk, ez mára némileg csökkent, de többségük továbbra is a baloldal szavazója. 2015-ben körülbelül négymillió migránsháttérrel bíró szavazhatott az Egyesült Királyságban, egyharmaduk indiai vagy pakisztáni – olvashattuk a Magyar Idők összefoglalójában. 

Egyre több migráns kap olasz állampolgárságot

Olaszországban körülbelül 1,5 millió honosított olasz élt 2020 elején. 2018-ban Olaszország volt a második vezető uniós ország Németország után (116 800), ami a kiadott állampolgárságok számát illeti (112 500). Olaszország már nem az új bevándorlók országa, így a bevándorló etnikai kisebbségek politikai integrációja fontos kérdéssé vált, amelyet a politikai közbeszéd részévé kellett tenni. A külföldiek jelenlétének stabilitása ellenére az olasz politikai rendszer erősen korlátozónak tűnik, és nem képes teljes mértékben elfogadni a bevándorló lakosság integrációs törekvését. 

Erősödő muszlim befolyás az Európai Parlamentben

Egy 2019-es holland tanulmány arról számol be, hogy a diszkrimináció volt a legerősebb hatással a migránsok szavazói magatartására az összes vizsgált elem közül. Tehát a társadalmi befogadás és a társadalmi kirekesztés összetett jelensége nagy hatással van a bevándorlócsoportok politikai részvételére. A muszlim hátterű szervezeteknek az Európai Parlamentben is komoly a lobbiereje. A baloldalon lehetőséget látnak a bevándorlás elősegítésére, miközben a jobboldali pártok óvatosabb vagy korlátozó bevándorláspolitikát folytatnának. 

Borítókép: Egy migráns német zászlót lenget a Görögországot és Macedóniát elválasztó határkerítés görög oldalán, Idomeni közelében lévő sátortáborban 2016. március 8-án (Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)