A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pozitívan értékeli a kisebbségek jogait szabályozó új ukrán törvény elfogadását, azonban a szervezet elnökségének ma kiadott nyilatkozata szerint
a jogszabály továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, és nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.
A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, amelyek főként az oktatás, nyomdai termékek előállítása és terjesztése, illetve a média területére vonatkoznak. A szervezet elnökségének nyilatkozata aláhúzza, hogy a jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel.
Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. (nyelvi) cikkelyének vonatkozásában szavatolják a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Az is pozitívum, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.
A KMKSZ elnöksége ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az új törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb közigazgatási egységek (járás, megye) szintjén, a nyelvi jogok települési szintű alkalmazása pedig továbbra is a többségi döntéshez kötött.
A nyilatkozat szerint a törvény a nyelvi jogok használatának lehetőségét a kisebbség hagyományos letelepedettségének fogalmához köti, amelynek szintjét 10 százalékban állapítja meg.
Így a szórványban élő kisebbségek gyakorlatilag semmilyen nyelvi jogokkal nem rendelkeznek, ami tovább gyorsítja az asszimiláció folyamatát
– áll a szervezet MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
A törvény nem rendelkezik a nemzeti szimbólumok szabad használatáról, valamint a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem. – A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot – áll a dokumentumban. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan, ami további kérdéseket vet fel, elsősorban az anyanyelvi oktatásnak az államnyelv melletti érvényesítése kapcsán.
