Georgia EU-csatlakozása prioritás lesz a soros magyar elnökség alatt

Szijjártó Péter kiemelte, Georgia fontos szereplő lehet a jövőben Európa energiadiverzifikációs törekvéseinek sikerre vitelében.

Budapest, 2024. február 16. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Ilia Darcsiasvili georgiai külügyminiszter (b) a megbeszélésük utáni közös sajtótájékoztatón Budapesten 2024. február 16-án. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

Valamint kifejtette, hogy ennek legjobb eszköze a bővítés, hiszen az EU-nak új lendületre, frissességre, dinamikára van szüksége, s ezt azok az országok tudják leginkább behozni, amelyek továbbra is lelkesen küzdenek a jövőbeli tagságért. – Georgia is ilyen ország. Georgia, amely olyan gazdasági növekedést produkált az elmúlt időszakban – gyakran két számjegyű gazdasági növekedést –, amellyel egészen biztosan hozzá tud járulni ahhoz, hogy az Európai Unió versenyképessége végre, a hosszú évek visszaesését követően, ismét javuljon – mutatott rá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy hazánk határozottan támogatta az EU decemberi döntését, amellyel megadták Georgiának a tagjelölti státust. – Ez helyes döntés volt, s némiképpen jóvátette azt a korábbi tisztességtelen döntést, amely nem adta meg Georgiának Ukrajnával egy időben a tagjelölti státust – mondta.

– Magyarország az európai uniós elnökségi időszaka során segíteni fogja Georgiát abban, hogy a lehető leggyorsabb csatlakozási folyamat menjen végbe, hiszen azt gondoljuk, hogy nemcsak Georgia, hanem az Európai Unió is sokat tud nyerni ezzel – jelentette ki. Majd tudatta, hogy a magyar hozzájárulás fizikailag is látványos, miután tizenhat magyar szakértő vesz részt az EU megfigyelő missziójában, hogy a dél-oszétiai és abháziai konfliktus ne tudjon kiújulni, és ezt a hozzájárulást továbbra is fenn fogja tartani a kormány.

A miniszter érintette az energiabiztonság kérdését is.

Teljesen világos, ezt már mindenki látja, még az is, akinek az ideológia fátyla ott lebeg a szeme előtt, hogy az európai kontinens önmaga nem képes garantálni a saját energiaellátásának biztonságát, ahhoz külső erőforrások is kellenek

– világított rá.

Márpedig szavai szerint a Kaukázus térsége nagyban hozzá tud járulni a kontinens energiaellátásához, mivel a régió országai elképesztő potenciállal rendelkeznek a megújuló termelés terén, ami lényeges a környezetvédelem szempontjából is. Bejelentette, hogy hétfőn lép majd hatályba az azeri–georgiai–magyar–román megállapodás, amelynek alapján a Kaukázusból zöldenergiát, alapvetően szélenergiát importálhatnak Európába. – Ez történelmi jelentőségű közös beruházás lenne, hiszen a világon nincs máshol még 1200 kilométer hosszú tenger alatti áramvezeték (.) A négy ország energiatársulatainak közös vállalata alapítás alatt van, és a megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozó tender is lezárult. Egy nagy olasz vállalat most áll neki a megvalósíthatósági tanulmányt elkészíteni – közölte.

Végül üdvözölte, hogy 2022-ben megdőlt a magyar–georgiai kereskedelem rekordja, ennek értékében 2010 óta 3,5-szeres bővülést regisztráltak.

Emellett sikerült lezárni a tárgyalást a beruházásvédelmi megállapodásról, és ezt alá is írhatják, amint az Európai Bizottság megadja erre az engedélyt. Ez új lendületet adhat a gazdasági együttműködésnek, amelyet jelenleg alapvetően a gyógyszeripari és a légiközlekedési terület ural – hangsúlyozta.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) és Ilia Darcsiasvili georgiai külügyminiszter (balra) a megbeszélésük utáni közös sajtótájékoztatón Budapesten, 2024. február 16-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)