Zelenszkij és Trump az idei müncheni biztonságpolitikai konferencia középpontjában

Vezető politikusok, katonatisztek és diplomaták részvételével kezdődik meg pénteken a müncheni biztonságpolitikai konferencia. A felszólalók közt van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki továbbra is a nyugati támogatásért lobbizik, ám az orosz–ukrán háborún túl más témák is napirendre kerülhetnek, köztük az izraeli háború.

München, 2024. február 16. Rendõrök járõröznek a 60. müncheni biztonságpolitikai konferenciának otthont adó Bayerischer Hof szálloda elõtt 2024. február 16-án. Az idei tanácskozást február 16. és 18. között rendezik a német nagyvárosban. MTI/AP/Matthias Schrader Fotó: Matthias Schrader

Zelenszkij újabb támogatásért lobbizik

Az ukrán elnök az elmúlt két évben rendszeresen megfordult a külföldi nemzetközi konferenciákon, ugyanazt hangoztatva: még több pénzt és katonai támogatást kér országának az Oroszország elleni háborúban. Várhatóan hasonló tartalmú beszédet fog elmondani Münchenben is szombaton, ahova nyugat-európai útja egyik megállójaként érkezik.

A biztonságpolitika konferencia előtt azonban két nyugat-európai fővárosba utazik Zelenszkij: pénteken Berlinben Olaf Scholz német kancellárral, Párizsban pedig Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel ül tárgyalóasztalhoz.

Le président ukrainien Zelensky signera vendredi soir, avec Macron, un accord bilatéral de sécurité. Objectif: garantir à son pays, près de deux ans après l’invasion russe, le soutien «indéfectible» de la France tant militaire qu’économique et politique
➡️ https://t.co/JecTRbSB3L pic.twitter.com/aIJFV6oqwf

— Le Parisien (@le_Parisien) February 15, 2024

Várhatóan a felek kétoldalú biztonsági megállapodásokat írnak alá. Az MTI kiemelte, a tavaly júliusi, Litvániában megrendezett NATO-csúcson határozták el a szövetség vezetői, hogy a NATO-országok külön-külön kötnek hosszú távú biztonsági megállapodást Ukrajnával. Macron egy hónapja arra tett ígéretet, hasonló megállapodást ír alá Kijevvel, mint amilyet az ukránok a britekkel kötöttek. Utóbbi részeként London vállalta, hogy az Oroszországgal fennálló jelenlegi és bármilyen jövőbeli konfliktus esetén támogatja Ukrajnát.

Világháborúra készül Oroszország?

– Egyértelmű, hogy Putyin nem áll meg Ukrajnánál – osztotta meg véleményét a sajtóval az amerikai külügyminisztérium egyik tisztviselője. Nyugati politikusok egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy az orosz elnök most még csak a nyugati szomszédját támadta meg, de a jövőben nem tartanak kizártnak egy NATO–Oroszország katonai konfrontációt sem.

Legutóbb Észtország osztott meg hasonló álláspontot, mondván, Moszkva a balti államokat veheti először célba, noha a lépésre aligha van reális esély a márciusi orosz elnökválasztást megelőzően.

A Reuters kiemelte, a müncheni biztonságpolitikai konferencián Oroszország nem fog részt venni, a szervezőkre hivatkozva azt írta a hírügynökség, a keleti nagyhatalom nem mutatott érdeklődést az esemény iránt.

Trump győzelmétől tartanak. Veszélyben az ukrán segélyek?

Idén ősszel elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, és egyre több felmérés jelzi, hogy Donald Trump előző amerikai elnök lehet a voksolás győztese. A republikánus színekben induló politikus nemrégiben azt vetette fel: ha külső támadás érne egy NATO-tagállamot, nem kellene a többi tagországnak – az ötödik cikkely értelmében – a támogatására sietnie, ha a megtámadott ország nem teljesíti a védelmi szövetség legfontosabb célkitűzését, miszerint a GDP két százalékát védelmi kiadásokra kell fordítani.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a héten arról beszélt, 2024-ben 18-ra nőhet azon tagállamok száma, melyek elegendő pénzt fordítanak a védelemre.

 

A Politico brüsszeli hírportál héten közzétett összesítéséből kiderült, Lengyelország közel akétszeresét teljesítette tavaly az előírt két százaléknak, utána következik az Egyesült Államok, Görögország, Észtország, Litvánia, Finnország, Románia, Magyarország, Lettország, az Egyesült Királyság, valamint Szlovákia, melyek szintén elérték a két százalékos minimumot 2023-ban. Nem sikerült azonban teljesítenie a célkitűzést az olyan nagy nyugati államoknak, mint Franciaország, Norvégia, Németország, Kanada. Az utolsó helyen végzett Belgium, mely a GDP 1,1 százalékát fordította védelemre, valamint Luxemburg 0,7 százalékkal.

Borítókép: Rendőrök járőröznek a hatvanadik müncheni biztonságpolitikai konferenciának otthont adó Bayerischer Hof szálloda előtt 2024. február 16-án (Fotó: MTI/AP/Matthias Schrader)