Miután Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krím félszigetet, a balti államok prioritásként kezelték, hogy a GDP két százalékát védelemre fordítsák – emelte ki a Reuters hírügynökség. A kétszázalékos mérték a NATO egyik célkitűzése, amelyet egyre több tagállamnak sikerül elérnie, köztük Magyarországnak is, noha az olyan nagy nyugati országoknak, mint Németország és Franciaország gondot okoz a cél teljesítése.
A Financial Times szerint mindeközben Oroszország háborús költségvetése egészen megemelkedett: legfrissebb adatok szerint a GDP hat százalékát fordította Moszkva katonai kiadásokra.
Egy esetleges orosz támadásra azonban már Európa-szerte készülnek a kormányok: Berlin azt tervezi, hogy 2027-re közel ötezerre növeli a Kelet-Európában állomásozó harcra kész katonáinak létszámát. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter pedig múlt héten arról beszélt, az orosz támadásra nem kell túl sokat várni, becslései szerint három-öt éven belül sor kerülhet a konfrontációra a NATO-országok és Oroszország között. Hozzátette: ha Moszkva megtámadja a szövetség bármely országát, életbe lép a NATO 5. cikkelye, miszerint ha az egyik tagállamot külső támadás ér, a szövetségeseknek meg kell védeniük. A tárcavezető egyúttal rámutatott, bár Dániát nem érte közvetlen fenyegetés, hibrid támadások érhetik a tömböt.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!