Stoltenberg elárulta, hogy hány NATO-ország költ elegendő pénzt a védelemre

A főtitkár becslései szerint a 31 NATO-tagállamból tizennyolc 2024-ben a GDP két százalékánál többet fog költeni a védelemre.

Brüsszel, 2023. november 28. Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár nyilatkozik a sajtó képviselõinek a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozása elõtt Brüsszelben 2023. november 28-án. MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Idén várhatóan 18 szövetséges költi majd védelemre a GDP két százalékát, ami a tagok több mint felét jelenti – mondta Jens Stoltenberg újságíróknak a NATO védelmi minisztereinek találkozója előtt, írta a Reuters. Azt azonban nem részletezte, hogy mely országokról van szó.

NATO chief says 18 countries meet 2% military spending target https://t.co/d4QOQvKWyK pic.twitter.com/YmlXNbhxJO

— Reuters (@Reuters) February 14, 2024

A bejelentés néhány nappal azután történt, hogy Trump megijesztette a nyugati szövetség tagjait azzal, hogy Washington nem fogja megvédeni azokat a NATO-szövetségeseket, akik nem teljesítik azt a célt, hogy a kollektív biztonság és a tehermegosztás érdekében GDP-jük legalább két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák.

Miközben szinte valamennyi NATO-tag vállalta, hogy növeli védelmi kiadásait Oroszország 2022-es ukrajnai támadását követően, a harminc szövetségesből csak hét teljesítette a célt abban az évben.

Az Euractivnak nyilatkozó három NATO-diplomata szerint a szövetség tagjainak meg kell mutatniuk Trumpnak, hogy most többet fektetnek be, és nyilvánosan meg kell ígérniük, hogy ezt folytatják, hogy elnyerjék a bizalmát a novemberi amerikai elnökválasztás előtt. 

A védelmi kiadások komoly növelése melletti elkötelezettségük demonstrálására a NATO-országok a tavaly júliusi vilniusi csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy a GDP két százalékát kitevő kiadási célt minimumként kezelik, nem pedig plafonként, mint korábban.

A hidegháborút követő évek alulfinanszírozottsága után a védelmi kiadások először 2014-ben, a kelet-ukrajnai háborúval kezdtek növekedni, majd felgyorsultak, amikor Trump akkori amerikai elnök figyelmeztette a nyugati szövetségeseket, hogy az USA esetleg felhagy a NATO-szerződésben vállalt kötelezettségeivel, majd ismét emelkedtek, amikor Oroszország két évvel ezelőtt megszállta Ukrajnát.

Trump akkori megjegyzései kiváltották Emmanuel Macron francia elnök felhívását is, aki egy önállóbb Európa kiépítésére szólított fel ahelyett, hogy a biztonság terén nagymértékben az Egyesült Államokra támaszkodna.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban 2023. július 11-én. A középső sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j7), elöl középen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b6), mellette balról Gitanas Nauseda litván államfő, jobbról Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Stoltenberg minden szövetségest arra bátorított, hogy továbbra is tegyenek eleget a korábbi döntésnek, de „néhány szövetségesnek azonban még van mit tennie” – mondta újságíróknak.

A tavalyi vilniusi csúcstalálkozón a vezetők úgy döntöttek, hogy „megerősítik a védelmet, és most e tervek megvalósítása több befektetést igényel” – mondta Stoltenberg.

Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozik a sajtó képviselőinek a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 28-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)