Trump: Aki nem fizeti a számlát, azt ne védje a NATO!

Egy védelmi és biztonsági szakértő a BBC-nek elmondta, hogy Trump szavai az Egyesült Államok dühét tükrözhetik, miszerint egyes európai NATO-országok katonai kiadásai nem érik el a GDP két százalékát.

Forrás: BBC2024. 02. 12. 9:34
Donald Trump
(FILES) Republican presidential hopeful and former US President Donald Trump gestures during an Election Night Party in Nashua, New Hampshire, on January 23, 2024. Donald Trump is not immune from prosecution as a former president and can face prosecution on charges of trying to overturn the 2020 election, an appeals court ruled February 6, 2024. (Photo by TIMOTHY A. CLARY / AFP) Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Donald Trump volt amerikai elnök egy szombati nagygyűlésen megismételte egykori szavait, hogy nem fogja megvédeni azt a nemzetet, amelyik elmarad a fizetésekkel, és „bátorítani” fogja az agresszorokat, hogy „tegyenek, amit akarnak”, írta a BBC brit közszolgálati média.

A Fehér Ház „megdöbbentőnek és elborultnak” nevezte a megjegyzést.

A dél-karolinai nagygyűlésen Trump azt mondta, hogy az Oroszországgal kapcsolatos megjegyzéseit a NATO-országok vezetőinek találkozóján tette. Emlékeztetett arra, hogy egy „nagy ország” vezetője egy olyan hipotetikus helyzetet mutatott be, amelyben nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit a NATO-n belül, és Moszkva támadásba lendül. Trump elmondta, hogy a vezető megkérdezte, hogy az Egyesült Államok segítségére sietne-e országának ebben a helyzetben.

Azt mondtam: Nem fizettél? Nem fizettek?… Nem, nem védeném meg magukat, sőt, arra bátorítanám őket, hogy azt tegyenek, amit akarnak. Fizetned kell

– fogalmazott.

A Fehér Ház szóvivője szerint a volt elnök „gyilkos rezsimek invázióját bátorította legközelebbi szövetségeseink ellen”, és „megdöbbentőnek és zavartnak” nevezte a megjegyzéseket.

Hozzátette, hogy a kijelentés „veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot, a globális stabilitást és a gazdaságunkat”. 

STOLTENBERG, Jens
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozik a sajtó képviselőinek a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2023. november 28-án
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vasárnap Trump megjegyzésére így reagált: 

„Bármilyen olyan felvetés, hogy a szövetségesek nem fogják megvédeni egymást, aláássa mindannyiunk biztonságát, beleértve az Egyesült Államokét is, és fokozott kockázatnak teszi ki az amerikai és európai katonákat. Arra számítok, hogy függetlenül attól, hogy ki nyeri az elnökválasztást, az USA továbbra is erős és elkötelezett NATO-szövetséges marad.”

Stoltenberg szerint Trump régóta bírálja a NATO-t és azt, hogy szerinte az Egyesült Államokra túlzott pénzügyi terhet ró harminc másik nemzet védelmének biztosítása.

Patrick Bury védelmi és biztonsági szakértő, korábbi NATO-elemző a BBC-nek elmondta, hogy Trump az Egyesült Államok dühét tükrözi, amiért egyes európai NATO-országok nem költik GDP két százalékát a hadseregre, ahogyan azt a NATO elvárja.

„Keményen játszani a NATO-szövetségesekkel helyes, de minden attól függ, meddig megyünk el. Ezek a megjegyzések tényleg túl messzire mennek” – mondta.

„Ha Trump lenne a Fehér Házban, és a NATO-ban szakadás lenne akár Ukrajna miatt…, akár arról, hogy hogyan reagálna egy kisebb betörésre, az elméletileg az ötödik cikkelyt kellene kiváltania. Ez az, ami miatt a NATO szövetség aggódik, ezek a mi van, ha” – mondta. Az ötödik cikkely értelmében ha bármelyik NATO-országot támadás ér, a szövetség tagjainak meg kell védenie.

Az USA minden más országnál több pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának – a Fehér Ház decemberi adatai szerint összesen több mint 44 milliárd dollárt a 2022-es invázió óta. A kongresszusi republikánusok azonban az évforduló óta minden új finanszírozást blokkoltak – kemény intézkedéseket követeltek az Egyesült Államok déli határán az USA-ba irányuló migráció korlátozására, majd a hét elején benyújtott módosított törvényjavaslatot is elutasították.

2014-ben fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy a NATO-országoknak GDP-jük két százalékát védelemre kell fordítaniuk, és 2024-re a katonai szövetség tagjainak technikailag teljesíteniük kell ezt a célt. Míg a NATO tíz évvel ezelőtti walesi csúcstalálkozóján elfogadott meghatározás homályos, a kétszázalékos célt mindazonáltal a NATO sikere ismertetőjegyének, valamint a szervezeten belül és a közbeszédben is vitás pontnak tekintik.

A július 1-jén közzétett adatok szerint a harminc NATO-tagországból mindössze 11-en érték el vagy lépték túl a kiadási szintet. A lista felöleli az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Lengyelországot, Görögországot, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát, Észtországot, Lettországot és Litvániát, valamint az új tag Finnországot, ami összességében mutatja, hogy a kelet-európai nemzetek jobban reagáltak az Európában ismét felmerülő katonai fenyegetésekre. Noha ez azt jelenti, hogy a tagoknak csak körülbelül egyharmada éri el a 2024-re kitűzött célt, ez a szám 2022 közepén kilencre nőtt. Újdonság Románia és Magyarország, ahol a katonai kiadások a GDP-hez viszonyítva 2022-vel szemben 2023-ban jelentősen emelkedtek. A közelmúltban elért javulás ellenére a nagyobb és gazdagabb NATO-tagok – gyakran nagy különbséggel – elmaradtak a céltól. Idetartozik Németország, Kanada, Olaszország és Spanyolország.

Borítókép: Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns és volt amerikai elnök (Fotó: Timothy A. Clary/AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.