Nógrádi György: Zelenszkij háborús veszteségekre vonatkozó kijelentése egyszerűen nem igaz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap közölte, hogy 31 ezer ukrán katona vesztette életét a háború kezdete óta. A valós szám azonban ennél sokkal magasabb lehet, mondta el lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Továbbra sincsenek pontos, megbízható adatok azzal kapcsolatban, hogy az orosz–ukrán háborúban mekkora lehet a szemben álló felek vesztesége. Mindkét fél igyekszik a saját áldozatainak számát kozmetikázni, miközben a másikét megemelni. Tavaly nyári adatok szerint a háború kezdete óta elesett vagy megsebesült ukrán és orosz katonák összlétszáma megközelíti az ötszázezret – közölték amerikai tisztviselők. Az akkori adatok szerint Oroszország katonai veszteségei megközelítik a háromszázezret. Ez a összesítés 120 ezer halálos áldozatot és 170-180 ezer sebesültet feltételez. Az amerikaiak már akkor közel hetvenezer ukrán halottról és 100-120 ezer sebesültről beszéltek. Sőt, már 2022-ben azt írta a BBC, hogy 100 000 orosz és 100 000 ukrán katona halt meg vagy sebesült meg az ukrajnai háborúban.

Azóta pedig csak még brutálisabbá vált a háború, s egyre több az elesett katona. Ehhez képest kevesebb halottról beszélt most az ukrán elnök.

A háború kezdete óta először adott hivatalos becslést Ukrajna a katonai veszteségeiről a konfliktus során. 

Volodimir Zelenszkij közlése szerint mintegy 31 ezer ukrán katona halt meg azóta, hogy Oroszország két évvel ezelőtt megkezdte az inváziót.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 2023. december 19-i tájékoztatása szerint addig több mint 383 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg a háború kirobbanása óta, egy orosz becslés alapján pedig csak 2023-ban 215 ezer ukrán katona hunyt el a harctereken.

Orosz hadifogságból hazatérő ukrán katona telefonál, miután a bajtársaival együtt ukrán fennhatóságú területre érkezett az orosz határ közelében. Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A két éve tartó fegyveres összecsapások a polgári lakosságot sem kímélik: az ENSZ számításai szerint eddig 10 582 halottra és 19 875 sebesültre tehető a polgári áldozatok megerősített száma, de a valós veszteségek ennél jelentősen nagyobbak lehetnek. 

Korábban a Magyar Nemzet kérdésére Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhely kutatója azt mondta:

– A veszteségekről semmilyen megbízható információval nem rendelkezünk. Csak becslésekkel találkozhatunk, amelyekben érvényesülnek az egymásnak ellentmondó narratívák.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Az ukrán elnöknek a veszteségekre vonatkozó 31 ezres állítása lehetetlen

– mondta el lapunknak e kijelentésre Nógrádi György.

Az orosz források három napja 403 ezer halottat és sebesültet mondtak. Zelenszkij szerint a háborúban eddig 180 ezer orosz halt meg, ami szintén lehetetlen adat, tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő. 

Elmondása szerint a háború második évfordulóján érdekes kijelentések hangzottak el.

Stoltenberg azt nyilatkozta, hogy Ukrajnát várják a NATO-ba, csak ennek a pontos dátuma még nem ismert. E téren látható az ukránok erőszakossága, hogy vegyék fel őket a szövetségbe. Zelenszkij nyilatkozata a republikánus Fox Newsnak, miszerint Ukrajnában nincs korrupció, és hogy választások esetén többséget szerezne, a tények ismeretében egyszerűen nem igaz – jelentette ki a szakértő.

Nógrádi György arról is beszélt, hogy Svédország – amely a mai magyar ratifikáció után csatlakozhat a NATO-hoz – bejelentette, hogy hétszázmillió dollár értékben újabb fegyvercsomagot ad át Ukrajnának. A már NATO-tag Finnország azonban aláhúzta, hogy amerikai nyomásra sem hajlandó a területén atomfegyvereket állomásoztatni, mutatott rá Nógrádi György.

A szakértő egyszerű PR-fogásnak minősítette az ukrán külügyminiszter, Dmitrij Kuleba megjegyzését, miszerint ha lett volna megállapodás, és Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, valamint a NATO-ba, akkor nem is lett volna háború. Nógrádi György szerint Ukrajna e szövetségek semmilyen kritériumának nem felel meg, és az sem igaz szerinte, amit Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára mondott, hogy Ukrajna védi Európát, ezért van szüksége Nyugat-Európa teljes fegyverzetére.

Ma úgy áll a helyzet, hogy az amerikai vezetés és Nyugat-Európa egy része támogatja Ukrajnát. A németek a Taurus rakéták szállítását a parlamenti döntés ellenére sem teljesítik az ország biztonságpolitikai érdekeire való tekintettel, tette hozzá a szakértő.

Azt látni tehát, hogy az orosz–ukrán háború terén döntés a novemberi amerikai elnökválasztás után lehetséges

– hangsúlyozta.

Ha az amerikai elnökválasztáson a republikánus Donald Trump lesz az elnök, akkor egy viszonylag gyors fegyverszüneti megállapodás lehetséges. Trump ugyanis bejelentette, hogy ebben az esetben Ukrajna vagy megteremti a békét, vagy nem kap több amerikai támogatást. Ebben az esetben viszont Európa is kihátrálhat Ukrajna támogatása mögül

– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. 

Borítókép: Volodimilr Zelenszkij ukrán elnök az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott kijevi sajtóértekezleten 2023. november 4-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)