Nem várt helyről kapott óriási pofont a német kormány

A Szövetségi Számvevőszék kétségbe vonja a német kormány villamosenergia-átállási terveinek megalapozottságát. A szervezet jelentést adott közre, mely szerint az atomerőművek leállítása és a szénerőművek közelgő kivonása tükrében nem elégséges a megújuló energiaforrások telepítésének üteme, ahogy a hálózatbővítés sem halad a szükséges mértékben. Ezen felül a megújuló energiatermelés ingadozásainak kiegyenlítését szolgáló szabályozható erőművi kapacitások sem elegendőek.

Forrás: Pexels.com

– A biztonságos villamosenergia-ellátás elérése hosszú távon így nem garantálható – mondta Kay Scheller számvevőszéki elnök a jelentés bemutatásakor. – Az energetikai átállás nem halad a helyes irányba, és a szövetségi kormánynak sürgősen irányt kell változtatnia – fogalmazott.

A következmények súlyosak lehetnek

Scheller szerint a cél a klímasemlegesség elérése, mégpedig biztonságos és megfizethető ellátás mellett. Ez a „generációs projekt” ambiciózus ugyan, de megvalósítása akadozik. – A kudarc súlyos következményekkel járna, mert az energetikai átállás sikere központi jelentőségű a lakossági bizalom, a német gazdaság és a klímavédelmi célok elérése szempontjából – figyelmeztetett Scheller. Emlékeztetett arra, hogy az energiagazdasági törvény előírja, hogy az ellátásnak egyszerre kell biztonságosnak, megfizethetőnek és környezetbarátnak lennie. A számvevőszék lesújtó következtetésre jut a villamos energia tekintetében: a biztonságos ellátás veszélybe került, a villamos energia drága, miközben a szövetségi kormány képtelen átfogóan felmérni az energetikai átállásnak a természetre és a környezetre gyakorolt hatását.

A jelentés megállapítja: amellett, hogy a kormány a meglévő villamosenergia-kapacitások megújuló forrásokra való átállítását tervezi, az ipar, a mobilitás és az épületek fűtésének villamosításával a kereslet is erőteljesen növekedni fog, így 2021 és 2030 között egyharmadával, 750 terawattórára nő majd. A zöld áram esetében „előrelátható, hogy a bővítési célokat nem fogják elérni”. A Szövetségi Hálózati Ügynökség a szárazföldi szélenergia számára 2023-ra kitűzött célmennyiségnek csak a felére, 6,4 gigawattra hirdetett kiírást. Közel 16,5 gigawattra lenne szükség ahhoz, hogy 2024-ben elérjék a megcélzott szintet.

Kapacitás kell és korszerűbb hálózatok

Az ellátási hiányok elkerülése érdekében, például az éjszakai termeléskiesés idején, szabályozható tartalékkapacitásokra van szükség. Robert Habeck (Zöldek) gazdasági minisztériumának kell gondoskodnia ennek kiépítéséről. – A 2026-os erőművi stratégiával azonban ez nem fog sikerülni neki – szól a számvevőszék bírálata. A tervezett gázerőművek, amelyek később hidrogénnel fognak működni, ugyanis csak 10 gigawatt teljesítményűek, ami nem elég. Ráadásul a további kapacitások megszervezése az úgynevezett kapacitásmechanizmusokon keresztül még mindig nyitott. Nincs garancia arra, hogy a szükséges tartalékkapacitás időben rendelkezésre áll majd.

Az energetikai átálláshoz további és korszerűbb hálózatokra van szükség, mivel a zöld áramot gyakran nem ott termelik, ahol szükség van rá. Az elosztó hálózatokat digitalizálni kell, emellett lehetővé kell tenni a betáplálást és a vételezést. A hálózat bővítése azonban jelentős késésben van – állapítja meg a számvevőszék, a lemaradás szerintük mostanra már hét év vagy 6000 kilométer. Az ellátásbiztonság monitorozása és felülvizsgálata a Szövetségi Hálózati Ügynökség feladata, amiről az jelentésben számol be a kormánynak. A számvevőszék azonban kritikusan szemléli ezeket az ellenőrzési jelentéseket. Kifogásolja, hogy a dokumentum a 2025 és 2031 közötti évekre vonatkozóan csak a legjobb esetről szóló forgatókönyveket vette figyelembe, alternatív megoldásokat még csak nem is vizsgált.

– A minisztérium feltételezései ezért irreálisak – vélekedett Scheller, majd úgy fogalmazott: „A Szövetségi Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium elfogadja, hogy a biztonságos villamosenergia-ellátást fenyegető veszélyek nem láthatóak időben, és hogy a cselekvés szükségességét túl későn ismerik fel”. Ez azt jelenti, hogy a korai figyelmeztető rendszer „gyakorlatilag ki van iktatva”. A Szövetségi Számvevőszék felszólítja a kormányt, hogy a legrosszabb forgatókönyvekkel is számoljon, emellett biztosítsa a megújuló energiák és a szabályozható, bármikor biztosítható erőművi kapacitások bővítését. Fontos, hogy a gazdaság „tervezési biztonságot kapjon a szükséges termelőkapacitásokba és villamosenergia-hálózatokba történő beruházásokhoz”.

Az egyik legdrágább, és még drágulni fog, mi az?

A németországi villamosenergia-árakkal kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy azok Európában a legmagasabbak közé tartoznak, és további emelkedésükre lehet számítani. A hálózatokba 2045-ig több mint 460 milliárd eurót kell befektetni. „A Gazdasági Minisztérium a megújuló energiákból származó villamos energia költségeinek bemutatásakor még nem vette figyelembe ezeket a rendszerköltségeket”. A hatóság azonban elutasítja az állami támogatásokat, „mivel azok hamis képet festenek az átállás tényleges költségeiről”.

Károsíthatják a természetet

A számvevőszék jelentése rámutat, hogy a megújuló energiaforrások terjedése bizonyos esetekben káros a természetre, például a földterület- és erőforrásigények, vagy a biodiverzitásba való beavatkozás miatt. A jelentés szerint a német kormány az engedélyezési eljárások felgyorsítása érdekében lazított a környezetvédelmi előírásokon, de nem hozott létre hatékony „cél- és ellenőrzési rendszert” a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozóan.

Kay Scheller a jelentés megállapításait így összegezte: „Az energiaátállás megvalósítása érdekében eddig hozott intézkedések nem megfelelőek, és ezért komoly kockázatokat rejtenek magukban az energiapolitikai célokat illetően”. A korrekció már régóta esedékes: „Az energetikai átállás és ezáltal a jólétünk szempontjából nagyok a kockázatok.”

Borítókép: Illusztráció (Pexels.com)