Németország-szerte folytatták hétfőn megkezdett tüntetéssorozatukat a gazdák, ráadásul ma a mozdonyvezetők is sztrájkolhatnak az országban. A gazdák a kormány tervezett megszorításai ellen emelték fel a hangjukat, amelyeket az óriási költségvetési hiány miatt akar bevezetni az úgynevezett jelzőlámpa-koalíció.
– Németországban az alkotmánybíróság tavaly év vége előtt nem sokkal megsemmisítette azt a nehezen létrehozott koalíciós kompromisszumot, amelynek értelmében 60 milliárd eurót áthelyeztek a koronavírus-válság kezelésére létrehozott alapból a klímavédelmi alapba. A trükkre azért volt szükség, mert a két kisebb koalíciós párt, a Zöldek és a liberális FDP gyökeresen más gazdaságpolitikát követel. Előbbiek adóemeléssel és hitelfelvétellel finanszíroznának állami projekteket a klímavédelem érdekében, utóbbiak ellenzik az adóemelést, a hitelfelvételt és a nagy állami beruházásokat is. Ezt próbálták meg feloldani az átcsoportosítással, hiszen így adóemelés és hitelfelvétel nélkül lehetett volna finanszírozni a klímavédelmi projekteket – fejtette ki lapunknak az előzményeket Szikra Levente. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője ugyanakkor hozzátette, miután azonban kiderült, hogy alkotmányellenes volt a lépés, hirtelen 60 milliárd eurós hiány keletkezett a költségvetésben, így azt gyorsan pótolni kell.
– Emiatt tervez a kormány megszorításokat, amelyek a gazdákat igencsak érzékenyen érintenék.
Úgy látom, hogy a megszorítások a kormány belső feszültségei és az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikai döntései miatt szükségesek. Másképp fogalmazva, a balliberális kormány a saját felelőtlenségének árát fizettetné meg a gazdákkal
– fogalmazott a szakértő.
Emlékeztetett, nemrég a holland gazdák tiltakozásának is nagy visszhangja volt. Ott elsősorban az erőltetett zöldátállás következményei miatt vonultak utcára a farmerek, mert a munkájukat lényegében ellehetetlenítette volna a hágai kormány tervezete.
Emellett egész Európában jelentős nehézséget okozott az ukrán gabona beáramlása is, mely ellen csak átmenetileg lépett fel Brüsszel, azóta nemzeti hatáskörben kezelik ezt a kormányok – már ahol kezelik. Látható, hogy mind a rosszul kivitelezett klímavédelmi intézkedések, mind az ukrán gabona helyzete jelentős terhet ró a mezőgazdaságra, ezeket az aggályokat pedig Brüsszelben és egyes tagállami fővárosokban nem veszik figyelembe a döntéshozók
– hívta fel rá a figyelmet.
