Hogyan látja Magyarország és „Brüsszel” vitáit egy brüsszeli?

Hova állnak a belgák Ukrajna uniós támogatásában, a migrációs kérdésben vagy a tagállami szuverenitások ügyében? Július elsejétől Belgiumtól Magyarország veszi át az EU soros elnöki tisztét, ennek apropóján kérdezte a Mandiner Európa bajos ügyeiről, a közelgő EP-választásról Jeroen Vergeylent, Belgium nagykövetét.

– A belga kormány nem érzékeli ezt a problémát. Nem érezzük, hogy lenne ilyen kockázat, de persze vannak esetek, amelynél mi is aránytévesztéseket látunk, ezeknél az ügyeknél próbálunk hatni a döntéshozatalra. Ha a végső döntést továbbra is problematikusnak tartjuk, arra vannak eljárási megoldások: ott van az Európai Bíróság, és vannak intézmények a panaszok orvoslására.

– Politikai eszközöket is használnak ilyen esetekben?

– Igen, ha arra van szükség. Politikai vitákra is szükség lehet. 

De nem gondoljuk azt, hogy az EU arra törekszik, hogy aláássa a belga állam szuverenitását. 

A jogi előterjesztéseknél a belga küldöttség azonnal hangot ad egyet nem értésének, ha a szövegtervezetekben olyat lát, amit nem tart kívánatosnak, ugyanakkor nem érezzük úgy, hogy az egyes vitás esetek egy rendszert alkotnának, és lenne egy stratégia az uniós intézmények részéről a tagállami szuverenitások csorbítására.

– Belga szempontból mi az EU legnagyobb belső baja jelenleg?

– Néha a belga frusztráció egyik forrása az egyhangú döntések hozatala – mi úgy véljük, hogy az EU gyorsabb, hatékonyabb működéséhez sokkal több esetben kellene biztosítani a minősített többségi döntéshozatalt. Tudjuk, hogy ebben több tagállam – köztük Magyarország – véleménye más, és azt is tudjuk, hogy vannak területek, ahol kőbe van vésve ez a szabály, és mi ezt tiszteletben tartjuk. És persze a szubszidiaritás elve is fontos, ezt mi is alapvetőnek tartjuk. Mégis, 

sajnáljuk, hogy bizonyos területeken az egyhangú szavazáshoz van kötve a döntéshozatal, így az EU erélytelenül, megkésve tud csak reagálni eseményekre, trendekre.

Gyengének tűnik, a versenyképességéből veszít, így tovább – ezen pedig csak gyors és hatékony döntéshozatallal lehetne megváltoztatni. A belső piac szabályait például minősített többségi döntések határozzák meg, és jól is megy, ez az EU egyik sikerterülete.

– Ukrajna támogatása ügyében is ez lenne a megoldás? Ha minősített többségi döntés lenne, akkor a magyar álláspontot mellőzve gyorsan lehetne dönteni?

– Nem tudom, ezek komoly ügyek, és ahogy említettem, minden tagállamnak más érdekei vannak. A kül- és biztonságpolitikai kérdések eldöntésénél az egyhangúság a szabály. De abban minden tagállam, Magyarország is egyetért, hogy az EU-nak gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége.

– Belgium támogatja azt, hogy egységesebb külpolitikája legyen az EU-nak, esetleg egy külön uniós külügyminiszterrel?

Belgium mindig az egységes külpolitika támogatója, illetve a minősített többségi döntések szorgalmazója volt. 

A jelenleg zajló belga elnökség egyik prioritása éppen az, hogy előkészítse a belső reformot, amelyről a tagállamok majd ütköztetik az érveiket. Egy ütemtervet teszünk le az asztalra, amely szerencsés esetben még a reformok végrehajtásának a határidejeit is tartalmazni fogja.

– Mi a belga kormány hivatalos álláspontja Ukrajna támogatásáról?

Belgium teljes mértékben osztja az Európai Tanács álláspontját. Mi határozottan elítéljük Oroszország nem kiprovokált, teljesen igazolhatatlan és illegális agresszióját Ukrajna ellen. Ez tíz évvel ezelőtt kezdődött a Krím annektálásával, két éve pedig ennek a második szakasza, az eszkaláció történik. A háború többsíkú válságot okozott: menekült-, energiaellátási és élelmezési válságot. 

Az álláspontunk az, hogy a háborút meg kell állítani, de egy igazságos módon. De addig is, Ukrajnát minden erőnkkel támogatnunk kell

– erről a 27-ek már hoztak döntést. Belgium fegyverekkel is támogatja Ukrajnát.

Ami a belga elnökség idején hozott európai tanácsi döntéseket illeti: előbbre jutottunk, hiszen határoztunk az Ukrajna számára biztosítandó eszközökről, ötvenmilliárd eurós támogatási csomagról van szó, és emiatt meg kellett tárgyalnunk az uniós költségvetést is. Emellett felállítunk egy támogatási alapot, amely az Ukrajna számára felajánlott katonai segítségnyújtást kezeli majd. Magyarország konstruktív módon állt hozzá: a szavazásnál tartózkodott. Aztán ott van a bővítés kérdése: Ukrajna uniós csatlakozási folyamata elindult, és ez azért hosszabb szakasz lesz, ráadásul a bizottság értékelése alapján lehet a követelmények teljesítése után továbbhaladni.

– Szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről szóló uniós döntést támogatna Belgium?

Nos, a belga miniszterelnök világossá tette, hogy 

nem szándékozunk katonákat küldeni Ukrajnába. 

Ez a belga álláspont.

– És mi az álláspontjuk a bevándorlással kapcsolatban? Hogyan viszonyul az EU migrációs szabályozásához Belgium, amely egy multikulturális állam, így a bevándorlás ügyében nagy tapasztalata van?

– Ahogy említette, Belgium számára a bevándorlás kérdése egy régi ügy: például rengeteg magyar bevándorló érkezett hozzánk az elmúlt másfél évszázadban, ahogy már beszéltünk róla. 

A belga társadalom jelentős részének bevándorló háttere van, másod- és harmadgenerációs állampolgárok ők többségükben. A bevándorlás inkább pozitív hozzáadott értékkel bírt a belga társadalom számára, és ez gazdasági adatokkal is kifejezhető, arról nem is beszélve, hogy jelenleg egész Európában súlyos munkaerőhiány van.

Persze a jelenség rámutatott a negatív aspektusokra is: beilleszkedés, diszkrimináció, oktatás, lakhatási problémák.

– Kulturális összeütközések? Gondolok arra, hogy a bevándorlók zöme iszlám háttérből érkezik.

A beilleszkedéshez mindig el kell telnie egy adott időnek – a befogadó országnak is mindent meg kell tennie, hogy az integrációt segítse. Ez a legális bevándorlás ügye, 

de van a másik történet, az illegális migráció is, és ott egy nagy válság alakult ki. 

Ezrek vesztik életüket a Földközi-tengeren a lélekvesztők baleseteiben, több tagállam nem akar részt venni a befogadásukban, ezért a szabályozásban egy egészséges egyensúlyt kellene megteremteni. A Migrációs és menekültügyi paktum ezt célozza – az EU 2016 óta vitázik erről, és a tervezetet végül a belga elnökség idején fogadták el. Utána pedig a tagállamokon múlik a szabályok alkalmazása.

– Milyen munka marad a magyar elnökségre?

A törvényhozási része kész van, a tagállami alkalmazások szabályozása a magyar elnökség egyik feladata lesz.

– Milyen más prioritásai vannak még a belga EU-elnökségnek, milyen feladatokat kell június végéig elvégeznie?

A júniusi EP-választások miatt a belga elnökségnek már be kellett fejeznie a jogalkotási munkát, mert április vége után már kampányüzemmódban van az Európai Parlament és a tagállamok is. A belga elnökség első fele a jogalkotásról szólt, a most kezdődő második felében pedig a stratégiai irányalkotás lesz a feladat. 

Az Európai Tanács júniusi csúcstalálkozóján egy stratégiai menetrendet akar elfogadni a következő ötéves ciklusra,

és nekünk kell tovább gazdagítani a vitát. A második egy belső reform kidolgozásának a menetrendje – erről fentebb már szóltam –, és ezeket a változásokat a következő bővítési fordulókkal párhuzamosan kell bevezetnünk, amikor új államok csatlakoznak az Európai Unióhoz. A harmadik pedig egy gazdasági kérdés: javítanunk kell az EU versenyképességét, lendületet kell adnunk a belső piacnak, és a zöldátállást úgy kellene végrehajtanunk, hogy az ne teher legyen az iparnak, hanem új lehetőségeket nyújtson.

– Sokan kulcsfontosságúnak nevezik a júniusi EP-választásokat. Ön is?

Nagykövetként nem lenne bölcs választásokat minősítenem, ráadásul a belga diplomáciában van egy szabály, miszerint nem kommentálunk más államok belügyeit érintő politikai kérdéseket. Tehát csak annyit mondanék, hogy az európai parlamenti választások rendkívül fontosak, mert ezek képezik az európai demokrácia alapját. 

Amikor valaki azt állítja, hogy demokratikus deficit van az EU-ban, akkor éppen az EP-választás a cáfolat erre.

– Végezetül, ami kimaradt: melyek azok a szektorok, ahol a leginkább kiemelkedő a belga–magyar bilaterális kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok hatása?

Belgium az egyik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon. A belga tulajdonú vállalatok több ezer magyar munkavállalónak biztosítanak megélhetést, a kétoldalú kereskedelem volumene hétmilliárd euró évente. A legnagyobb belga vállalat egy bank, a K&H Bank, amelynek tulajdonosa a belga KBC bank, a harmadik legnagyobb kereskedelmi bank Magyarországon, négyezer magyar alkalmazottja van. A másik legfontosabb szektor a vegyianyag- és gyógyszergyártás, ezen a téren a belga cégek piacvezetők Európában, és Magyarországon is nagyon aktívan jelen vannak. Aztán ott van az autógyártás, az alkatrészgyártás – itt is jelentős a belga cégek részvétele.

Borítókép: Brüsszel, Belgium fővárosa (Fotó: Pixabay, dimitrisvetsikas1969)