Kudarcra ítéli magát a NATO

Európa újrafegyverkezése nélkül kudarcra ítéli magát a NATO, Ukrajna veresége pedig még Joe Biden amerikai elnök mandátumának lejárta előtt, azaz idén bekövetkezhet – írja véleménycikkében Andrew A. Michta amerikai politológus. A szakértő szerint az európai vezetőknek homályos ígéretek helyett konkrét szerződéseket kellene kötni, hogy felpörgessék a védelmi ipar teljesítményét.

Harckocsi roncsa (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Kudarcra ítéli magát a NATO, ha az európai (főleg a nyugat-európai) tagállamok továbbra is az Egyesült Államokra hárítják a védelem terhének oroszlánrészét, és nem fordítanak figyelmet arra, hogy nagyobb termelésre ösztönözzék az európai védelmi ipart – írja a Politico brüsszeli hírportálon megjelent véleménycikkében Andrew A. Michta, az Atlanti Tanács vezető munkatársa és a Scowcroft Stratégiai Kezdeményezés igazgatója.

Az amerikai politológus szerint amíg a jelenlegi formájában létezik „az orosz birodalmi állam”, addig nem múlik el az Európát fenyegető veszély, bármi lesz is az orosz–ukrán háború vége. Ez pedig „hamarabb bekövetkezhet, mint azt sokan jósolják – talán még Joe Biden amerikai elnök mandátumának lejárta előtt” – véli a szakértő.

A NATO immár 32 tagállama közül csak 18 teljesíti (vagy legalább ígérte meg, hogy teljesíti) a szövetség a GDP két százalékának a védelemre fordítására vonatkozó szabályát, az európai vezetők pedig a kontinenst fenyegető veszélyek ellenére csak ígérgetnek, ahelyett, hogy cselekednének – mutat rá Michta.

A jövőbeli kiadásokra vonatkozó ígéretek nem azonosak a tényleges szerződésekkel, amelyek arra ösztönöznék az európai védelmi vállalkozókat, hogy növeljék a termelés sebességét és méretét. Európai újrafegyverkezés nélkül pedig a NATO egyszerűen kudarcra ítéli magát

– vonja le a következtetést a szakértő, hozzátéve, hogy az európai vezetők mintha nem lennének tisztában azzal a lehetőséggel, hogy egy tényleges konfliktusban a NATO kudarcot vallhat.

Andrzej Duda lengyel elnök nemrég egy a The Washington Post amerikai napilapban megjelent véleménycikkben sürgette, hogy a NATO tagállamai ne a GDP-jük két, hanem három százalékára emeljék védelmi költéseiket.

Hasonló vélemények egyre gyakrabban látnak napvilágot. Egy nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett panelbeszélgetésen Arvid Hallen, az egyetlen svéd konzervatív agytröszt, az Oikos társalapítója és programigazgatója úgy fogalmazott, hogy Európa nehéz helyzetben lenne, ha az Egyesült Államok segítsége nélkül kellene megvédenie magát, hiszen sok védelmi készséggel egyszerűen nem rendelkeznek az európai országok. Az igazság az, hogy kevés kivétellel az európai haderők nem fektettek hangsúlyt a hagyományos hadviselésre – világított rá  a svéd szakértő.

Csak úgy tudjuk megmutatni az Egyesült Államoknak, hogy törődünk a saját védelmünkkel, ha konkrétan költünk a saját védelmünkre

– hangsúlyozta Hallen, hozzátéve, hogy a NATO európai tagállamainak nem szabad félvállról venni annak a veszélyét, hogy az Egyesült Államok széles körű támogatása nélkül kell megvívniuk egy háborút.

Borítókép: Harckocsi roncsa (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)