Sok muszlim számára a keresztény hitoktatás alternatívájaként kínált etikaórák nem voltak elegendőek – tette hozzá Stefan Düll, aki maga is több évig tanított különböző iskolákban.
Ami az iskolán kívüli iszlámórákat illeti, sok szülőnek jogos aggályai voltak az ott tanított értékekkel kapcsolatban. Azt szerették volna, ha gyermekeiket a felvilágosult iszlám szellemében, szakmai támogatással, de nem más országok, például Törökország vagy Irán által irányított oktatásban nevelik. Ezért most az alaptörvény szellemében kell létrehozni a tanítási programokat – hangsúlyozta Düll a NOZ-ban.
A mai napig nincs egységes iszlámoktatás a németországi iskolákban. Baden-Württemberg mellett azonban olyan szövetségi tartományok, mint Hessen és Észak-Rajna-Vesztfália már kezdeményeztek különböző mintaprojekteket.
Az Integrációs Médiaszolgálat szerint Németországban jelenleg több mint egymillió muszlim vallású diák él. Azonban csak töredékük vesz részt a hitüknek megfelelő iskolai oktatásban, a tavalyi tanévben alig hetvenezer fiatal. A médiaplatform szerint az iszlám vallásoktatás iránti igény sokkal nagyobb, mint amennyit jelenleg kínálni tudnak.
Németország az elmúlt években több millió bevándorlót fogadott be. Ennek következtében az ország iskolarendszere is átalakult, és egy sokszínű, multikulturális diákközösséggé vált. Ahelyett azonban, hogy ez előnyére vált volna, a tanárok és iskolai vezetők beszámolója a külföldi diákok növekvő számának veszélyeire mutat rá. Norma Grube igazgató egyre kaotikusabb körülményekről számolt be egy lapinterjúban.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!