A német iskolákban már tolmács kell a szülői értekezleten

A feltételezettnél jóval több tanár és dolgozó hiányzik a német iskolákból. Az igazgatók szerint a tanárhiány sokszorosa annak, mint amit az illetékes tárca kommunikál. Az sem titok, hogy azok az iskolák vannak a legnehezebb helyzetben, ahol többnyire bevándorló gyerekek tanulnak.

Ukraine war-school for Ukrainian children in Dresden Fotó: ROBERT MICHAEL

Amint az iskolaigazgatók körében végzett felmérésből kiderült, már most is több mint ötvenezer tanár hiányzik az iskolákból Németországban. Országos az állások tizenegy százaléka betöltetlen, a legrosszabb helyzetben a bajorországi iskolák vannak. A bajor pedagógusszövetség arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több tanár éri el a terhelhetősége határait. Ellentétben az érdekképviseletek véleményével és a felmérés eredményével, az oktatási minisztériumban csak 12 ezer betöltetlen álláshelyet feltételeznek.

Az, hogy ennyi pedagógus hiányzik, nem szerencsétlen egybeesés, hanem az iskolapolitika évtizedes rossz döntéseinek és mulasztásainak eredménye, amelyek túlterhelték és kevésbé vonzóvá tették a tanári pályát 

– figyelmeztetett az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki jobboldali párt. – Ezt következetesen kezelni kell. Véget kell vetni minden ideológiai kísérletnek, ami ebbe az oktatási katasztrófába vezetett bennünket, hogy újra több fiatal válassza a pedagógushivatást. Végzetes, hogy a politikusok még a tanárhiány történelmi mértékét sem ismerik el! – mondta Carlo Clemens, az AfD szövetségi elnökségének tagja.

Németország az elmúlt években több millió bevándorlót fogadott be. Ennek következtében az ország iskolarendszere is átalakult, és egy sokszínű, multikulturális diákközösséggé vált. Ahelyett azonban, hogy ez előnyére vált volna, a tanárok és iskolai vezetők beszámolója a külföldi diákok növekvő számának veszélyeire mutat rá. Norma Grube igazgató egyre kaotikusabb körülményekről számolt be egy lapinterjúban. 

Ahol sok gyermek rosszul beszél németül, mindennaposak a támadások, és a szülői értekezleteken rendszeresen tolmácsra van szükség.

Grube a Die Welt lapnak nyilatkozva elmondta, hogy 23 különböző nemzet találkozik az iskola udvarán, közülük néhányan egyáltalán nem értik egymást, és néha ellenséges régiókból származnak.

– Ezzel el is érkeztünk az egyik okhoz, amiért a tanári hivatás egyre kevésbé vonzó: a pszichés stressz óriási, és egyre csak nő. Ráadásul a tanárok elleni agresszió és tiszteletlenség olyan szintű, hogy sokan közülük képtelenek megbirkózni vele – tette hozzá. Berlinben a diákok 40 százaléka nem német anyanyelvű, és az olyan városokban, mint Hamburg, a diákok többsége migránshátterű. 

Összességében a németországi általános iskolákba járó gyerekek megdöbbentő aránya, 38 százaléka migránshátterű. 

Néhány ilyen iskolában mindennapos az antiszemitizmus, a muszlim diákok leginkább a zsidó diákokat bántják – írja a Die Welt.

Grube szerint sok tanár vonakodik a szükséges szankciókat alkalmazni a problémás diákokkal szemben, sőt néha félnek is tőlük. Országszerte arról számolnak be az iskolák, hogy drasztikusan megszaporodtak az erőszakos esetek az osztálytermekben, ráadásul sokszor el sem tanácsolhatják a diákokat. – A tanév elején az egyik diák olyan súlyosan megvert egy másikat, hogy két napra kórházba kellett szállítani. A tantestület kívánságának megfelelően szívesen kicsaptam volna az iskolából, de ez nem volt lehetséges, mert a környéken nincs másik iskola. Most a diákjaimnak és a kollégáimnak kell vele együtt élniük. Félünk, hogy nem tudjuk majd megvédeni a többi gyereket – mondta az iskolaigazgató.

Nemrég 632 tanárt kérdeztek meg a munkájuk során tapasztalt erőszakról. A felmérés szerint a tanárok csaknem 75 százalékát érte már legalább egyszer inzultus vagy bántalmazás, mintegy 40 százalékuk esetében ez még az elmúlt egy évben is így volt. Körülbelül minden ötödik tanár volt már fizikai bántalmazás áldozata, és minden tizedik pedagógust zaklattak szexuálisan.

Borítókép: Ukrán diákok egy drezdai iskolában. (Fotó:Robert Michael/dpa/AFP)