2019-ben dolgozták ki a magyar sajtószabadságról szóló elemzést, amelyet azóta frissítettek, de már akkor azt állapították meg, hogy Magyarországon sajtószabadság van. – Egy torzult médiapiac alakult ki hazánkban, amely azt állítja, hogy Magyarországon nem kapnak teret a kormánykritikus hangok, holott ez nem igaz – vezette be az eseményt Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója. Ezután felsorolta azt a tíz tényt, amelyek az elemzés lényegét képezik, és amelyeket Boros Bánk Levente és a meghívott előadók fejtettek ki az eseményen.
Elmondta, egyre inkább erősödik a külföldi médiabefolyás, ezt leginkább az RTL-csoport megjelenése bizonyítja, amely a legnézettebb kormánykritikus platform. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt években egyre több a külföldi és piaci jelenlét Magyarországon. A kormánykritikus média másik típusát jelentik a Nyugati Fény és az ahhoz hasonló oldalak, előbbi Szlovákiában van bejegyezve, de a HVG is holland kézbe került. A külföldi jelenlét a finanszírozásban is megjelenik, különböző kormányok (USA, nagykövetségek), az Európai Unió és különböző civil szervezetek által.

Boros Bánk Levente arról is beszélt, hogy az elmúlt 13 évben folyamatosan nőtt a kormánykritikus médiumok száma, 2010-ben még 34 releváns kormánykritikus médiumot tartottak számon, ez a szám azonban 2023-ra már 52-re nőtt.
– 2006 volt az a pont, amikor a balliberális kormány alatt működő média nem vett tudomást a kormányellenes tüntetésekről, de vannak olyan Európai Uniós országok is, ahol folyamatos támadások érik a közszolgálati médiát (például Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország), ezekben az országokban az aktuális kormányzat iránt elkötelezett médiát találunk.
Kiegyensúlyozott tájékoztatás
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon adottak a technikai lehetőségek, amelyek által az emberek hozzáférnek a különböző médiaplatformokhoz. Hazánkban az emberek 45 százaléka úgy érzi, minden szükséges információt megkaphat saját országa médiájából, ebben csak Románia, Ausztria és Lengyelország előz meg minket – ismertette Mráz Ágoston Sámuel.
Szólt arról is, hogy Magyarországon 80,3 százaléknyian tévéznek, 75,7 százaléknyian interneteznek, 42,9 százaléknyian hallgatnak rádiót és 19,5 százaléknyian olvasnak újságot, amely számnál figyelembe kell venni, hogy a nyomtatott lapok tartalma ma már online is elérhető. Az adatok azt mutatják, hogy hazánkban a média kiegyensúlyozott.
A magyar háztartások 83 százaléka rendelkezik széles sávú internettel, amely megelőzi az uniós átlagot, amely 78 százalék. Facebookot a magyarok 88,3 százaléka használ, közülük is nagy számban olvasnak híreket a platform által – fejtette ki az intézet vezetője, hozzátéve, hogy egy kutatás alapján elmondható, hogy a magyar médiafogyasztók politikai mindenevők, emellett 80 százalék nyilatkozott úgy, hogy eljut hozzá a kormánykritikus média, ezzel szemben a kormánybarát médiát fogyasztók aránya 75 százalék.