„A woke kultúrában a sajtó politikai fegyverré vált”

A nyilvánosság átalakítja a társadalmat, az emberi együttélés formáit, a közoktatás működését, a politikai kommunikációt, az emberi tudásról alkotott képünket, amely messze túlmutat azon, hogy ki, milyen közéleti forrásokhoz fér hozzá – hangzott el a Nézőpont Intézet és a Médianéző Központ által szervezett „Sajtószabadság Magyarországon 2023 és Jótollú Magyar Újságíró sajtódíj” díjátadóján csütörtökön, Budapesten. Az előadók arról is beszéltek, hogy a woke kultúrában a tényeknek már nincs szerepük, a sajtó a tartalom fontosságával szemben egyfajta politikai fegyverré vált.

Fotó: Éberling András

Átalakuló társadalom

A tényeken alapuló véleménynyilvánítás nagyon fontos, az, hogy a szubjektív vélemény valós tényeken alapuljon – erről már Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke beszélt. A tavalyi év végén adták ki a Médiapiaci jelentésüket, amely szintén tényeken alapulva mutatja be a magyar médiapiac sokszínűségét és a médiapiac működésével kapcsolatos releváns kérdéseket. Az elnök kiemelte a szólásszabadság védelmét, amelyet rendkívüli mértékben óv a jogrendszer harmincéves joggyakorlat alapján. Az újságíró függetlensége Magyarországon retorikai fogás, ez az újságírók önérzetességén alapul, ez dönti el, hogy kormánykritikus vagy kormánybarát médiánál fog dolgozni. Ennek ellenére a független újságírás fogalmát a balliberális oldal gyakorta használja és próbálja kisajátítani.

Koltay András elmondta, a magyar nyilvánosság sokszínű, de kellően megdolgoztatja a tájékozódni kívánó állampolgárt, amely a könnyű hozzáférésből is adódik. A nyilvánosság átalakítja a társadalmat, az emberi együttélés formáit, a közoktatás működését, a politikai kommunikációt, az emberi tudásról alkotott képünket, amely messze túlmutat azon, hogy ki milyen közéleti forrásokhoz fér hozzá.

A fake news jelensége jogi eszközökkel nemigen kezelhető, de a jelenség veszélyes és a társadalom fragmentációjához vezet, amelyet névvel és arccal is vállalnak a honfitársaink – magyarázta Koltay. Elmondta, ma már mindenki ugyanazért a közönségért versenyez, sokszor a tartalom azonban nem sokszínű, hiába beszélhetünk a médiumok sokszínűségéről. Néhány év múlva a magyar nyelvű médiatartalmak visszaszorulhatnak, amely alapvető kulturális kérdéseket vet fel, ezen a téren a gazdasági szabályozás kiegyensúlyozására lenne szükség. A hagyományos szabályozási feladatok nem tűnnek el, de nem csodaszer a súlyos problémák ellen, fontos az állami szerepvállalás, a legtöbb kérdés azonban értékrendbeli, amelyeket globális kontextusban kell értelmezni és megvédeni a magunk álláspontját. 

A média mint politikai fegyver

Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár előadásában elmondta, a kormányzat és a sajtó valójában mindig ellenérdekelt felek abban az értelemben, ami a napi munkát érinti, mert a sajtó az azonnali kommunikáció ellenére abban érdekelt, hogy megbízható és megalapozott információt szolgáltasson. 

Az a kormány, amely folyamatosan nyomás alatt kommunikál, nagyon nehezen tudja elérni politikai céljait, a politikai autonómia fenntartását. Ezt látjuk most a nyugati országokban, sajtó által irányított politikát. Ez a sajtó már csak a közélettől független – tette hozzá az államtitkár. Mint mondta, a magát függetlennek tekintő sajtó – amely természetesen nem független –, valójában nem érdekelt a sajtószabadság fenntartásában. 

Ez a szó üres lózunggá vált, a woke kultúra folyományaként nem a tartalom, hanem a politikai eszköz a fontos, ami érdekében a sajtót használják. Cikkeiknek sokszor semmilyen megalapozottsága nincs, csupán politikai fegyverként működnek. A tényeket, statisztikákat nem veszik figyelembe, sőt, kifejezetten ellenérdekeltek ebben, a használt szavak eredeti jelentése pedig elveszti értelmét. 

A rendszerváltás után a magyarországi médiapiacot külföldi befektetők uralták, amely mára már jelentősen átalakult – fogalmazott Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője, aki a magyarországi médiumok gazdálkodásáról beszélt. Mint mondta, ezt főként az adórendszer és a támogató üzleti környezet segíti, a belső működésre pedig a széles üzleti portfólió és a nyitott, piaci verseny a jellemző. 2021-ben a kormánykritikus médiumok 32 milliárd forint adózott eredményt értek el, amely azt mutatja, hogy hazánkban mindkét oldalon biztosított a nyereségesség lehetősége, amellyel élnek is. 

Borítókép: Kovács Zoltán államtitkár beszéde fotó: Éberling András