2019-ben dolgozták ki a magyar sajtószabadságról szóló elemzést, amelyet azóta frissítettek, de már akkor azt állapították meg, hogy Magyarországon sajtószabadság van. – Egy torzult médiapiac alakult ki hazánkban, amely azt állítja, hogy Magyarországon nem kapnak teret a kormánykritikus hangok, holott ez nem igaz – vezette be az eseményt Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója. Ezután felsorolta azt a tíz tényt, amelyek az elemzés lényegét képezik, és amelyeket Boros Bánk Levente és a meghívott előadók fejtettek ki az eseményen.
Elmondta, egyre inkább erősödik a külföldi médiabefolyás, ezt leginkább az RTL-csoport megjelenése bizonyítja, amely a legnézettebb kormánykritikus platform. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt években egyre több a külföldi és piaci jelenlét Magyarországon. A kormánykritikus média másik típusát jelentik a Nyugati Fény és az ahhoz hasonló oldalak, előbbi Szlovákiában van bejegyezve, de a HVG is holland kézbe került. A külföldi jelenlét a finanszírozásban is megjelenik, különböző kormányok (USA, nagykövetségek), az Európai Unió és különböző civil szervezetek által.
Boros Bánk Levente arról is beszélt, hogy az elmúlt 13 évben folyamatosan nőtt a kormánykritikus médiumok száma, 2010-ben még 34 releváns kormánykritikus médiumot tartottak számon, ez a szám azonban 2023-ra már 52-re nőtt.
– 2006 volt az a pont, amikor a balliberális kormány alatt működő média nem vett tudomást a kormányellenes tüntetésekről, de vannak olyan Európai Uniós országok is, ahol folyamatos támadások érik a közszolgálati médiát (például Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország), ezekben az országokban az aktuális kormányzat iránt elkötelezett médiát találunk.
Kiegyensúlyozott tájékoztatás
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, hogy Magyarországon adottak a technikai lehetőségek, amelyek által az emberek hozzáférnek a különböző médiaplatformokhoz. Hazánkban az emberek 45 százaléka úgy érzi, minden szükséges információt megkaphat saját országa médiájából, ebben csak Románia, Ausztria és Lengyelország előz meg minket – ismertette Mráz Ágoston Sámuel.
Szólt arról is, hogy Magyarországon 80,3 százaléknyian tévéznek, 75,7 százaléknyian interneteznek, 42,9 százaléknyian hallgatnak rádiót és 19,5 százaléknyian olvasnak újságot, amely számnál figyelembe kell venni, hogy a nyomtatott lapok tartalma ma már online is elérhető. Az adatok azt mutatják, hogy hazánkban a média kiegyensúlyozott.
A magyar háztartások 83 százaléka rendelkezik széles sávú internettel, amely megelőzi az uniós átlagot, amely 78 százalék. Facebookot a magyarok 88,3 százaléka használ, közülük is nagy számban olvasnak híreket a platform által – fejtette ki az intézet vezetője, hozzátéve, hogy egy kutatás alapján elmondható, hogy a magyar médiafogyasztók politikai mindenevők, emellett 80 százalék nyilatkozott úgy, hogy eljut hozzá a kormánykritikus média, ezzel szemben a kormánybarát médiát fogyasztók aránya 75 százalék.
Átalakuló társadalom
A tényeken alapuló véleménynyilvánítás nagyon fontos, az, hogy a szubjektív vélemény valós tényeken alapuljon – erről már Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke beszélt. A tavalyi év végén adták ki a Médiapiaci jelentésüket, amely szintén tényeken alapulva mutatja be a magyar médiapiac sokszínűségét és a médiapiac működésével kapcsolatos releváns kérdéseket. Az elnök kiemelte a szólásszabadság védelmét, amelyet rendkívüli mértékben óv a jogrendszer harmincéves joggyakorlat alapján. Az újságíró függetlensége Magyarországon retorikai fogás, ez az újságírók önérzetességén alapul, ez dönti el, hogy kormánykritikus vagy kormánybarát médiánál fog dolgozni. Ennek ellenére a független újságírás fogalmát a balliberális oldal gyakorta használja és próbálja kisajátítani.
Koltay András elmondta, a magyar nyilvánosság sokszínű, de kellően megdolgoztatja a tájékozódni kívánó állampolgárt, amely a könnyű hozzáférésből is adódik. A nyilvánosság átalakítja a társadalmat, az emberi együttélés formáit, a közoktatás működését, a politikai kommunikációt, az emberi tudásról alkotott képünket, amely messze túlmutat azon, hogy ki milyen közéleti forrásokhoz fér hozzá.
A fake news jelensége jogi eszközökkel nemigen kezelhető, de a jelenség veszélyes és a társadalom fragmentációjához vezet, amelyet névvel és arccal is vállalnak a honfitársaink – magyarázta Koltay. Elmondta, ma már mindenki ugyanazért a közönségért versenyez, sokszor a tartalom azonban nem sokszínű, hiába beszélhetünk a médiumok sokszínűségéről. Néhány év múlva a magyar nyelvű médiatartalmak visszaszorulhatnak, amely alapvető kulturális kérdéseket vet fel, ezen a téren a gazdasági szabályozás kiegyensúlyozására lenne szükség. A hagyományos szabályozási feladatok nem tűnnek el, de nem csodaszer a súlyos problémák ellen, fontos az állami szerepvállalás, a legtöbb kérdés azonban értékrendbeli, amelyeket globális kontextusban kell értelmezni és megvédeni a magunk álláspontját.
A média mint politikai fegyver
Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár előadásában elmondta, a kormányzat és a sajtó valójában mindig ellenérdekelt felek abban az értelemben, ami a napi munkát érinti, mert a sajtó az azonnali kommunikáció ellenére abban érdekelt, hogy megbízható és megalapozott információt szolgáltasson.
Az a kormány, amely folyamatosan nyomás alatt kommunikál, nagyon nehezen tudja elérni politikai céljait, a politikai autonómia fenntartását. Ezt látjuk most a nyugati országokban, sajtó által irányított politikát. Ez a sajtó már csak a közélettől független – tette hozzá az államtitkár. Mint mondta, a magát függetlennek tekintő sajtó – amely természetesen nem független –, valójában nem érdekelt a sajtószabadság fenntartásában.
Ez a szó üres lózunggá vált, a woke kultúra folyományaként nem a tartalom, hanem a politikai eszköz a fontos, ami érdekében a sajtót használják. Cikkeiknek sokszor semmilyen megalapozottsága nincs, csupán politikai fegyverként működnek. A tényeket, statisztikákat nem veszik figyelembe, sőt, kifejezetten ellenérdekeltek ebben, a használt szavak eredeti jelentése pedig elveszti értelmét.
A rendszerváltás után a magyarországi médiapiacot külföldi befektetők uralták, amely mára már jelentősen átalakult – fogalmazott Kohut Balázs, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője, aki a magyarországi médiumok gazdálkodásáról beszélt. Mint mondta, ezt főként az adórendszer és a támogató üzleti környezet segíti, a belső működésre pedig a széles üzleti portfólió és a nyitott, piaci verseny a jellemző. 2021-ben a kormánykritikus médiumok 32 milliárd forint adózott eredményt értek el, amely azt mutatja, hogy hazánkban mindkét oldalon biztosított a nyereségesség lehetősége, amellyel élnek is.
Borítókép: Kovács Zoltán államtitkár beszéde fotó: Éberling András
