A kutatás szerint a 2015-ös bevándorlási hullám óta az Európai Unió több ízben próbált kötelező érvényű jogi kereteket kényszeríteni a tagállamokra, hogy részt vegyenek a migránsok elosztására és befogadására irányuló mechanizmusban, a brüsszeli elit tervei azonban ellenállást váltottak ki a tagállamokból, és megosztották az európai lakosságot is.
Mint írták, az uniós törvényhozás végül közel egy évtized után új migrációs paktumot fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy illegális bevándorlókat telepítsenek az Európai Unió tagállamaiba.
Bár a magyar kormány a kezdetektől fogva határozottan ellenáll annak, hogy Magyarország területére idegen országok lakosságát telepítsék, a brüsszeli nyomásgyakorlás azóta sem szűnt meg, és a migrációs paktum elfogadásával új lendületet kapott a terv – tették hozzá.
Az Európai Unióba irányuló bevándorlás kiemelt biztonságpolitikai jelentősége miatt a Századvég felmérte az európaiak véleményét az intézkedésről: a kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy az Európai Unió lakosságának hatvan százaléka nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az európai országokba. Az intézkedés támogatóinak aránya mindössze 27 százalék.
Az országok közötti összehasonlításból kiderül, hogy a migrációs paktum elutasítóinak aránya Magyarországon a legmagasabb: a lakosság 85 százaléka nem szeretné illegális bevándorlók betelepítését az országba. A csehek 79 százaléka, a bolgárok 77 százaléka, illetve a horvátok és a szlovákok 72-72 százaléka szintén elutasítja a migránsok kötelező elosztását – közölték.
Az intézkedés legnagyobb mértékben Svédország és Olaszország lakosságát osztja meg, azonban a paktumot elutasítók aránya (42, illetve 47 százalék) ezekben a tagállamokban is meghaladja az intézkedést támogatók hányadát (33, illetve 35 százalék) – áll a felmérésben.
A kutatásról azt közölték, hogy az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen harmincezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg telefonon február 14. és április 15. között.
