A bizottság hétfő este közölte, hogy a voksok 99,3 százalékos feldolgozottsága alapján a Bojko Boriszov volt kormányfő vezette pártszövetség a szavazatok 24,68 százalékát szerezte meg. A GERB–SZDSZ, amely márciusig a kormánykoalíció része volt, ezzel a legerősebb politikai erővé vált, de nem képes önállóan kormányt alakítani.
A bulgáriai török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) a második helyen végzett a voksok 17,04 százalékával.
A harmadik a márciusig szintén a kormánypártok közé tartozó liberális-konzervatív Változást–Demokratikus Bulgária tömörülés (PP–DB) lett 14,39 százalékos eredménnyel. A PP–DB jelentős mértékben vesztett támogatottságából. Hriszto Ivanov, a tömörülés társelnöke hétfőn lemondott párttisztségeiről és parlamenti mandátumáról is. A másik társelnök, Kiril Petkov volt miniszterelnök már vasárnap éjszaka bejelentette a Facebookon, hogy ellenzékbe vonulnak.
Az euroszkeptikus Újjászületés párt a negyedik helyen végzett a voksok 13,77 százalékával.
A Dicsőség (Velicsije) párt is átlépte a négyszázalékos parlamenti küszöböt, 4,65 százalékos eredményével bekerülhetett a törvényhozásba. A Dicsőség tavaly alakult regionális pártként Bulgária északkeleti részén.
Az egykori kommunista párt utóda, a Bolgár Szocialista Párt (BSP) 7,05 százalékos eredményt ért el, ami a tavalyi előrehozott választáshoz képest csaknem két százalékponttal rosszabb.
Szlavi Trifonov volt énekes Van Ilyen Nép (ITN) nevű pártja 5,96 százalékot szerzett.
Bulgáriában 2021 áprilisa óta már hat előre hozott parlamenti választást tartottak.
A választási részvétel ezúttal nagyon alacsony volt, a voksolásra jogosultak alig egyharmada járult az urnákhoz.
Borítókép: Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnök, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt vezetője leadja szavazatát az előre hozott parlamenti és az európai parlamenti választásokon Szófiában 2024. június 9-én (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)
