A titkos fegyverüzlet, amely összeugrasztotta Putyin szövetségeseit

Kiszivárgott dokumentumokból kiderült, hogy a Moszkvához hű Belarusz lépése miatt távozhatott Örményország az Oroszország által vezetett katonai szövetségből, ami csorbíthatja Vlagyimir Putyin tekintélyét.

Forrás: Politico2024. 06. 15. 16:44
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megbeszélést tart az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) moszkvai csúcstalálkozójának szélén 2024. május 8-án. Fotó: Evgenia Novozhenina Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Belarusz fejlett fegyvereket szállított Örményország „fő ellenségének”, Azerbajdzsánnak, annak ellenére, hogy mindkét ország szövetséges az Oroszország által vezetett nemzetközi védelmi paktumban, írja a Politico.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök beszédet mond a parlament ülésén Jerevánban 2024. június 13-án. (Fotó: AFP/KAREN MINASYAN)

Örményország miniszterelnöke szerdán jelentette be a parlamentben azon szándékát, hogy kilép az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből. Jereván távozása a hat volt szovjet államból álló biztonsági szövetségből gyengítheti Vlagyimir Putyin tekintélyét a volt szovjet nemzetek között, mutatott rá a lap.

Örményország volt szovjet köztársaságként évtizedekig Moszkvára támaszkodott, azonban most a Nyugat felé való fordulás küszöbén áll, és Európa és a NATO felé fordulhat védelemért.

Örményország régóta konfliktusban áll Azerbajdzsánnal, ami a dél-kaukázusi régióban többször eredményezett háborút. Jereván így árulásként értékeli Belarusz azon korábbi döntését, hogy 2018 és 2022 között fejlett katonai felszereléseket szállított Azerbajdzsánnak, aki ezzel katonai fölénybe került riválisával szemben.

Az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete  biztonsági szövetség tagállamainak védelmi miniszterei, köztük Andrej Belousov orosz védelmi miniszter találkozót tartanak Almatiban. (Fotó: AFP/Orosz Védelmi Minisztérium)

Belarusz és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, a Moszkva által vezetett, 2002-ben alakult posztszovjet katonai szövetségnek. Elméletileg a tagok kötelesek egymást megvédeni, ha megtámadják őket.

Szerdán Nikol Pasinján örmény miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya megkezdi a katonai blokkból való kilépési folyamatot, azt állítva, hogy annak tagjai nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, hanem háborút terveznek ellenünk Azerbajdzsánnal.

A Politico információi szerint Belarusz 2018 és 2022 között aktívan segítette Azerbajdzsán fegyveres erőit. A katonai segítség tartalmazta a régebbi tüzérségi felszerelések modernizálását, valamint az elektronikus hadviseléshez használt új felszerelések és drónrendszerek szállítását is.

A kiszivárgott dokumentumok között a belorusz fegyverexportról szóló levelezések mellett a a két állam közti, a Groza–S drónelhárító mobil harcászati állomások beszerzéséről szóló információk is szerepelnek.

Az azerbajdzsáni és örmény erők közötti harcokban az elmúlt években széles körben használtak tüzérségi drónokat, többek között a 2020-as háború során is, amelyet a két fél a Hegyi-Karabah szakadár régióért folytatott, amely Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, de amelyet a Szovjetunió bukását követő brutális konfliktus óta az örmény lakosság nem elismert államként irányít. Egy tavaly szeptemberi azerbajdzsáni offenzíva véget vetett a régió de facto függetlenségének, és százezer lakosának tömeges elvándorlását váltotta ki.

Az azeri fegyveres erők 2022 szeptemberében szintén behatoltak a tulajdonképpeni Örmény Köztársaság területére, és kulcsfontosságú stratégiai magaslatokat foglaltak el. Örményország akkor a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez (CSTO) fordult támogatásért, és később azzal vádolta a szövetséget, hogy nem tartotta be kötelezettségvállalásait, miután az Jerevánnak csak egy tényfeltáró küldöttség kiküldését ajánlotta fel. 

Nikol Pasinján örmény elnök később kénytelen volt Azerbajdzsán részeként elismerni Hegyi-Karabahot. A két kaukázusi ország között párbeszéd indult a terület végső rendezésének, illetve egy békemegállapodás kidolgozásának az érdekében.

Korábban lapunk is megírta, hogy stratégiailag fontos településeket adott vissza Örményország riválisának, a szomszédos Azerbajdzsánnak. Jereván és Baku jelentős eseményként értékelte a megállapodást, tekintve, hogy ezzel új határok rajzolódnak ki a Kaukázusban.

Azóta Pasinján Örményország miniszterelnöke megállapodást kötött a két volt szovjet köztársaság közötti határon működő uniós megfigyelő misszió bővítéséről, és közös hadgyakorlatokra is meghívta az amerikai csapatokat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a médiával beszélget Vlagyimir Putyin elnök 2024. június 14-i moszkvai találkozóját követően az orosz külügyminisztérium vezetésével. (Fotó: AFP/NATALIA KOLESNIKOVA)

Az amerikaiakkal való barátkozás jó eszköz Moszkva bosszantására,  Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig korábban arról beszélt, hogy Oroszország újra fogja gondolni kapcsolatát Örményországgal, ha Jereván továbbra is eltávolodik Moszkvától, és a Nyugathoz igazodik. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök korábban „a mi emberünknek” nevezte Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt, és azt mondta, hogy helytelen lenne, ha a CSTO szembeszállna vele. Alijev pedig 2022-ben azt mondta, hogy „több barátunk van a katonai szövetségben mint Örményországban”.

Szakértők szerint Belarusz – Moszkva egyik leghűbb szövetségeseként – nem cselekedett volna a Kreml tudta és hallgatólagos támogatása nélkül.

Belarusz csütörtökön Jereván bejelentése után behívatta Örményország nagykövetét. A követet később visszahívták Jerevánba, a belarusz nagykövet pedig visszatért Minszkbe, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának részeként.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megbeszélést tart az Eurázsiai Gazdasági Unió moszkvai csúcstalálkozójának szélén 2024. május 8-án. (Fotó: AFP/Evgenia Novozhenina)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.