Belarusz fejlett fegyvereket szállított Örményország „fő ellenségének”, Azerbajdzsánnak, annak ellenére, hogy mindkét ország szövetséges az Oroszország által vezetett nemzetközi védelmi paktumban, írja a Politico.
Örményország miniszterelnöke szerdán jelentette be a parlamentben azon szándékát, hogy kilép az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből. Jereván távozása a hat volt szovjet államból álló biztonsági szövetségből gyengítheti Vlagyimir Putyin tekintélyét a volt szovjet nemzetek között, mutatott rá a lap.
Örményország volt szovjet köztársaságként évtizedekig Moszkvára támaszkodott, azonban most a Nyugat felé való fordulás küszöbén áll, és Európa és a NATO felé fordulhat védelemért.
Örményország régóta konfliktusban áll Azerbajdzsánnal, ami a dél-kaukázusi régióban többször eredményezett háborút. Jereván így árulásként értékeli Belarusz azon korábbi döntését, hogy 2018 és 2022 között fejlett katonai felszereléseket szállított Azerbajdzsánnak, aki ezzel katonai fölénybe került riválisával szemben.
Belarusz és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, a Moszkva által vezetett, 2002-ben alakult posztszovjet katonai szövetségnek. Elméletileg a tagok kötelesek egymást megvédeni, ha megtámadják őket.
Szerdán Nikol Pasinján örmény miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya megkezdi a katonai blokkból való kilépési folyamatot, azt állítva, hogy annak tagjai nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, hanem háborút terveznek ellenünk Azerbajdzsánnal.
A Politico információi szerint Belarusz 2018 és 2022 között aktívan segítette Azerbajdzsán fegyveres erőit. A katonai segítség tartalmazta a régebbi tüzérségi felszerelések modernizálását, valamint az elektronikus hadviseléshez használt új felszerelések és drónrendszerek szállítását is.
A kiszivárgott dokumentumok között a belorusz fegyverexportról szóló levelezések mellett a a két állam közti, a Groza–S drónelhárító mobil harcászati állomások beszerzéséről szóló információk is szerepelnek.
Az azerbajdzsáni és örmény erők közötti harcokban az elmúlt években széles körben használtak tüzérségi drónokat, többek között a 2020-as háború során is, amelyet a két fél a Hegyi-Karabah szakadár régióért folytatott, amely Azerbajdzsán nemzetközileg elismert határain belül fekszik, de amelyet a Szovjetunió bukását követő brutális konfliktus óta az örmény lakosság nem elismert államként irányít. Egy tavaly szeptemberi azerbajdzsáni offenzíva véget vetett a régió de facto függetlenségének, és százezer lakosának tömeges elvándorlását váltotta ki.
