Örményország elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy Oroszország semmit sem tett az azeri támadás ellen, de Nikol Pasinján örmény elnök később kénytelen volt Azerbajdzsán részeként elismerni Hegyi-Karabahot. A két kaukázusi ország között párbeszéd indult a terület végső rendezésének, illetve egy békemegállapodás kidolgozásának az érdekében.
Örményország beleegyezett abba, hogy a békemegállapodás előfeltételeként visszaad négy határmenti lakatlan falut Azerbajdzsánnak, amely május végén át is vette a településeket. A területi engedmény Örményországban tiltakozó megmozdulásokat váltott ki, amelyek során a tüntetők többször is lemondásra szólították fel Nikol Pasinjánt. Az elnök azonban folytatta a tárgyalásokat, amelyek eredményeként a két országot elválasztó 12,7 kilométeres határövezet rendezése és az azt átszelő államhatár közös kijelölése is elkezdődött.
