Szakértő: Az örményekkel való barátkozás jó eszköz Moszkva bosszantására

Oroszország újra fogja gondolni kapcsolatát Örményországgal, ha Jereván továbbra is eltávolodik Moszkvától és a Nyugathoz igazodik – erről beszélt a napokban Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter azt követően figyelmeztette a posztszovjet országot, hogy annak miniszterelnöke, Nikol Pasinján bejelentette, felfüggeszti az örmény tagságot az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ). A Magyar Nemzetnek Vasa László, a térség szakértője beszélt az örmény–orosz kapcsolatokról, a beszélgetés során kitértünk az azeri–örmény konfliktusra is.

Sztepanakert, 2020. október 24. Az Örményország külügyminisztériuma által közreadott képen lángol egy épület egy azeri tüzérségi támadást követõen a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fõvárosában, Sztepanakertben 2020. október 24-én. Folytatódnak a harcok az örmény és az azeri fél között azután is, hogy a két ország külügyminisztere amerikai közvetítéssel az elõzõ nap Washingtonban tárgyalt. MTI/EPA/Örményország külügyminisztériuma/Davit Ghahramanyan Fotó: Davit Ghahramanyan

– Az örmény lépés inkább annak a jele, hogy Jereván igyekszik kitörni az elszigeteltségből és nem csupán Moszkvára alapozni szövetségi politikáját. Keresi a kapcsolatot nemcsak a Nyugattal, de a Déllel és a Kelettel is – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) főtanácsadója, vezető kutatója, a Széchenyi István Egyetem professzora. A szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy Örményország február végén felfüggesztette tagságát az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ).

Prime Minister of Armenia Nikol Pashinyan announced in the National Assembly that CSTO is a threat to the national security of the Republic of Armenia.

He noted that Armenia has de facto frozen contact with the CSTO, and if this process continues, it will also be officially… pic.twitter.com/RWnZJOz6nE

— 301🇦🇲 (@301arm) February 28, 2024

Miért függesztette fel KBSZSZ-tagságát Örményország?

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy a szervezet cserbenhagyta Jerevánt, továbbá közleményében kiemelte, Azerbajdzsán azon túl, hogy nem tartja magát a két hegyi-karabahi háborút lezáró megállapodásokban foglaltakhoz, újabb támadásra készül. Vasa László szerint a KBSZSZ-tagság felfüggesztésével Jereván rosszallását igyekszik jelezni Moszkvának, az örmény álláspont ugyanis arról szól, hogy a nagyhatalom nem védte meg az örmények által megszállt Hegyi-Karabahot annak azeri visszafoglalása során. A szakértő azonban kiemelte,

a KBSZSZ nem is avatkozhatott volna be a konfliktusba, hiszen nem Örményországot érte támadás.

Hozzátette: Hegyi-Karabah Köztársaságot még maga Jereván sem ismerte el mint államot. „A konkrét ügy nyilván mindezek ellenére apropója volt az örmény távolodásra az orosz szövetségi rendszerből, mely egyébként nem csupán biztonsági, hanem számos politikai és gazdasági pillérre támaszkodik (például Eurázsiai Gazdasági Unió, FÁK)” – fogalmazott a szakértő. Vasa László szerint az azeri–örmény békefolyamat nagyban javítaná Örményország konnektivitási lehetőségeit a régióban.

 

Magam is részt vettem olyan magas szintű brüsszeli befektetői konferencián, ahol Örményország a Középső Korridorral kapcsolatos infrastruktúra és egyéb befektetési lehetőségeket mutatta be, mégpedig olyan területeken, amellyel kapcsolatban erősen vitában áll Bakuval. Számomra ez azt jelenti, hogy a két ország békéjét ténynek tekintik, mely azonban egyelőre nem realizálódott a két országon kívül álló ellenérdekek miatt

– magyarázta.

A tagság felfüggesztését Moszkva nem hagyta szó nélkül, következményekre figyelmeztetett. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, ha továbbra is eltávolodik a keleti nagyhatalomtól és a nyugathoz igazodik Örményország, újra fogják gondolni az orosz–örmény kapcsolatokat. A KBSZSZ-tagság felfüggesztése kapcsán azonban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, Jereván még nem tett semmilyen hivatalos lépést az ügyben.

Honnan ered az azeri–örmény konfliktus?

Hegyi-Karabah Azerbajdzsán területén fekszik, 2024. január elseje óta hivatalosan is a kaukázusi ország részévé vált, miután Samvel Sarhamanjan, a köztársaság akkori elnöke tavaly ősszel aláírta az erre vonatkozó rendeletet. A dokumentum értelmében minden állami intézményt felosztottak. A térségben főként örmények éltek, a Szovjetunió idejében autonóm területként létezett az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság részeként. Miután azonban a nagy keleti hatalom felbomlott és utódállamként létrejött a független Örményország és Azerbajdzsán, a két ország háborúzni kezdett Karabahért. Az első hegyi-karabahi háborút 1988 és 1994 között vívták meg, mely örmény győzelemmel ért véget, ekkor kiáltották ki a Hegyi-Karabahi Köztársaságot. Az utána lévő időszak sem volt békés, 2020-ban pedig kirobbant a második hegyi-karabahi háború is, mely mintegy másfél hónap után azeri győzelemmel ért véget. A második háborút tűzszüneti megállapodás zárta le, továbbá orosz békefenntartók érkeztek a térségbe. A Hegyi-Karabah Köztársaság felosztására tavaly ősszel került sor egy egynapos azeri offenzíva után. A tűzszüneti megállapodás része volt, hogy Samvel Sarhamanjan feloszlat minden állami intézményt, megszüntetve a köztársaságot.

Hogyan alakulhatnak az örmény–orosz kapcsolatok?

– Oroszország nagyon jól tudja, hogy Örményország rövid-, de még középtávon sem tud leválni Oroszországról mint gazdasági partnerről. Paradox módon Örményország és Oroszország között napjainkban sokkal aktívabb a kereskedelem, mint két éve – mutatott rá Vasa László. Tavaly ősszel Vahan Kerobjan örmény gazdasági miniszter arról beszélt, a kaukázusi ország exportjának mintegy 40 százaléka Oroszországba irányul. Érdemes továbbá azt is megjegyezni, hogy Örményország teljes gázelosztási infrastruktúrája a Gazprom Armenia, azaz az orosz Gazprom vállalat tulajdonában van.

Vasa László ugyanakkor kiemelte azt is, Oroszországból jelentős szánban menekültek át vállalkozók Örményországba, mely egyúttal a nyugati szankciók megkerülésének egyik legfontosabb tranzitországa.

„A Nyugathoz való közeledés egy kommunikációs termék, amit egyik fél sem gondol komolyan – ahogyan egyébként Georgia esetében sem” – tette hozzá. Az MKI munkatársa úgy látja, nem reális „egy erős nyugati bástya Törökország, Irán, Azerbajdzsán és tulajdonképpen Oroszország közé ékelődve”.

A Nyugatnak az örményekkel való barátkozás egy jó eszköz Moszkva bosszantására – megjegyzem, egyes csillogó szemű nyugati elemzők és politikusok talán tényleg elhiszik, hogy ennek van realitása. Az EU soha nem fogja tagjaként befogadni Örményországot, ahogyan Georgiát sem

– mutatott rá lapunknak Vasa László.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) Nikol Pasinjan örmény miniszterelnököt fogadja a gyõzelem napi díszszemle elõtt Moszkvában 2023. május 9-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Vlagyimir Szmirnov)

Hangsúlyozta, konfliktus esetén nem fognak nyugati csapatok, de valószínűleg fegyverek sem érkezni a térségbe, ráadásul Oroszország jelentős katonai bázissal is rendelkezik Georgiában, amit aligha fog feladni. A szakértő arról is beszélt, Ukrajnához hasonló helyzet kialakulására sincs sok esély a térségben: „Nem tartom valószínűnek, hogy beszivárgó nyugati csapatok, vagy esetleg a majd felszerelt és megerősített örmény csapatok miatt törne ki konfliktus a két ország között” – magyarázta. Vasa László reálisabbnak tartja, hogy a különböző provokációk következtében az azeriekkel alakulnak ki lokális, határ menti konfliktusok.

Eljöhet a béke Azerbajdzsán és Örményország között?

A korábbi megállapodások ellenére meglehetősen gyakoriak egyébként az azeri és örmény erők közötti összecsapások, még februárban is lőttek egymásra a felek, akkor legalább négy örmény katona vesztette életét. Jereván és Baku akkor egymást okolták a tűzharc kirobbantásáért. Vasa László azonban bizakodó a békefolyamatot illetően, Jereván ugyanis már olyan tervekkel állt elő, melyek békekötés nélkül nem valósulhatnak meg. Ezek közé tartozik például a Középső Korridor nevű kereskedelmi útvonal, mely Délkelet-Ázsiát és Kínát köti össze Európával Kazahsztánon, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül.

Kiemelte, fontos diplomáciai gesztus volt Örményország részéről, hogy támogatták a COP29 éves klímacsúcs Bakuban történő megrendezését.

A szakértő arról is beszélt, Azerbajdzsánnak nincsenek területi követelései nyugati szomszédjával szemben, a Zangezur korridor – Örményország által aláírt – megvalósítására próbálnak technikai megoldást találni. A folyósó létrehozása kulcsfontosságú lenne, ugyanis összekötné Azerbajdzsánt annak exklávéjával, Nahicsevánnal.

A határ menti villongások véleményem szerint nem központi utasításra történnek, egyik országnak sem érdeke az eszkaláció, az örményeknek a legkevésbé. Franciaország – ahol az örmény diaszpóra politikai súlya a legerősebb – azonban határozottan érdekelt az örmény hadsereg felszerelésében

– magyarázta Vasa László, utalva arra, Jereván február végén kötött újabb fegyvervásárlási szerződést a francia PGM céggel.

Örmény rendõrök ellenõrzik a hegyi-karabahi örmény menekültek autókonvoját az örményországi Szjunik tartományban lévõ Kornidzor faluban létesített szükségtábor közelében 2023. szeptember 29-én (Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev)

Az MKI munkatársa úgy látja, Oroszország nem tud, és nem is akar komoly szerepet játszani az azeri–örmény konfliktusban, ugyanis egyik félre sincs erős befolyása, ráadásul Jereván nem is fogadja el, mint közvetítő partnert. „Erre egy semleges ország lehet alkalmas, ha egyáltalán szükség van rá” – fogalmazott. Hozzátette: Jereván és Baku is hajlik a megegyezésre, ám azt külső erők próbálják megakadályozni, melyeknek nem érdeke a térségen belüli béke.

Borítókép: Lángol egy épület egy azeri tüzérségi támadást követõen Hegyi-Karabah fővárosában, Sztepanakertben 2020. október 24-én (Fotó: MTI/EPA/Örményország külügyminisztériuma/Davit Ghahramanyan)