Ennek kapcsán Magyarország már kifejtette az álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az előfeltétele kell hogy legyen bármilyen csatlakozási tárgyalásnak. Így kerültek a magyar feltételek az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretdokumentumába.
A csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen lesz, mivel előreláthatólag biztonsági megállapodást fog kötni Ukrajna az Európai Unióval. Az Ukrajna által aláírt korábbi biztonsági megállapodásokhoz hasonlóan ez az uniós megállapodás is a jövőbeni támogatás megerősítését szolgálja: az EU továbbra is finanszírozni kívánja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, folytatja a kijevi csapatok kiképzését, és fokozza az ország védelmi iparának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.
A Közel-Keleten dúló háború kapcsán az uniós vezetők megvitatják a legújabb fejleményeket és a prioritásokat, melyek között szerepel a Gázai övezet helyzete és a humanitárius segítségnyújtás biztosítása, valamint a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátása. Az uniós vezetők megbeszéléseket folytatnak arról is, hogy miként javítható az EU általános védelmi felkészültsége. Ebben a tekintetben megvitatják az európai védelmi ipar számára nyújtott támogatás biztosításának lehetőségét. A bizottságnak nem sikerült az EU-csúcsot megelőzően alátámasztani az 500 milliárd eurós támogatás szükségességét, így ez a kérdéskör mindenképpen napirenden lesz. Versenyképesség kapcsán az uniós vezetők megvizsgálják, hogy mit sikerült elérni az utolsó EU-csúcs óta az unió versenyképességének fokozása, valamint az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása kapcsán.
A külpolitika továbbra is fókuszban marad, az uniós vezetők megvitatják a Moldovának nyújtott támogatást az orosz–ukrán háborúból eredő kihívások kezelésére, valamint Moldovának az EU-taggá válás felé vezető útját, a 2024. június 25-én tartott első csatlakozási konferencia fényében.
A vezetők 2024. június 17-én tartott informális találkozóját követően, előreláthatóan ebben a két napban születik döntés az EU legfontosabb vezetői pozícióinak betöltéséről. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) szerint az Európai Tanács feladata megválasztani az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökét, valamint kinevezni az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen) Robert Golob szlovén (balra) és Andrej Plenkovic horvát kormányfő társaságában az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. június 17-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
