Ukrajnával ma kezdődnek meg az uniós csatlakozási tárgyalások

Ma kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, az egyeztetéseknek Luxembourg ad helyet. A tárgyalások megkezdéséről az uniós vezetők még tavaly decemberben döntöttek, előrejelzések szerint fontos napirendi pont lesz a nemzeti kisebbségek helyzete, amelynek részeként a kárpátaljai magyarok jogait is érinteni fogják.

2024. június 16. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békekonfrencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án. Forrás: MTI/AP/Keystone/Alessandro Della Valle

Talked to @AP on the eve of the official start of #Ukraine’s accession negotiations to the EU.

It’s a historic moment, that fully establishes irreversibility of our European integration.https://t.co/DQn6sK60Ix

— Olga Stefanishyna (@StefanishynaO) June 24, 2024

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Így a csatlakozásnak számos olyan feltétele van, amelyeket Ukrajnának idáig nem sikerült teljesíteni, ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelme is, beleértve a kárpátaljai magyarok jogait is.

Utóbbiak esetében az elmúlt időszakban számos egyeztetés zajlott, amelyekkel kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) éppen múlt héten tudatta az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában, a júniusban zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, amely „következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit”, egyúttal azt szeretné, ha Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, olvasható a KMKSZ nyilatkozatában. 

Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes megnyilvánulásra került sor a térségben. Ennek ellensúlyozására és a magyar kormány kérésére az ukrán parlament még 2023 decemberében fogadott el a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó új kerettörvényt, amelynek értelmében 2024 júniusáig kellett visszaállítsa a kisebbségek korábbi jogainak (egyebek mellett oktatás, anyanyelvhasználat, szimbólumhasználat területén) egy részét, amelyektől 2015-ben fosztották meg a magyarokat. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több ízben is tárgyalt Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Bár sikerült elérni némi haladást, még sok munka vár a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoportra.

Mindezek mellett Ukrajnának (ha az Európai Unió tagállama akar lenni) még olyan területeken kell folyamatos változást és előrelépést felmutatnia, mint a korrupció elleni fellépés, az oligarchák befolyásának visszaszorítása, az igazságszolgáltatási rendszer és az igazságügyi irányítási szervek reformja. Az utóbbi időben temérdek csalásra – kenőpénzek elfogadása, állami földterületek illegális megszerzése – derült fény, amelyek mind-mind összeegyeztethetetlenek az EU-s tagsággal, nem is beszélve az emberek akaratuk ellenére történő besorozásáról. 

Amennyiben Ukrajna a közeljövőben az Európai Unió tagja lesz, olyan országokat fog megelőzni, mint Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia vagy akár Törökország, amelyek évtizedek óta várnak arra, hogy a csatlakozási tárgyalásaik kapcsán előrelépés történjen.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békekonferencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án (Fotó: MTI/AP/Keystone/Alessandro Della Valle)