Ez várhat a kárpátaljai magyarokra – kényszerhelyzetbe került Ukrajna

Sorra fogalmazta meg a kárpátaljai magyarság jogainak helyreállítása kapcsán Ukrajna a tervezett intézkedéseket az utóbbi időszakban. A Magyar Nemzetnek Íjgyártó István volt kijevi nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója elmondta, hogy az Európai Unió kiemelt pontként kezeli a tagságra váró Kijev kisebbségpolitikáját. Arról pedig, hogy milyenek a mindennapok Kárpátalján, Dunda Györgyöt, a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lapigazgatóját kérdeztük az orosz–ukrán háború második évfordulója kapcsán.

20230208 Ukrajna Ungvár Kárpátalja riport Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Magyarország a kisebbségi jogok helyreállítását kéri Ukrajnától

Az ukrán parlament még decemberben elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új kerettörvényt, melynek értelmében visszaállítaná a kisebbségek korábbi jogainak egy részét. Közel két hónappal később, január végén pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungvárra utazott, ahol ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével ült tárgyalóasztalhoz. A tárcavezető a látogatás után úgy fogalmazott, mintha megállt volna a 2015 óta tartó negatív spirál, és reményét fejezte ki, hogy Kijev betartja ígért vállalásait – idézte fel a kárpátaljai találkozó eredményeit Dunda György.

Dunda György, a kárpátaljai Kárpáti Igaz Szó (KISZó) lap igazgatója beszélt a Magyar Nemzetnek a kárpátaljai magyarok helyzetéről. Fotó: MTI/Nemes János

A KISZó lapigazgatója szerint noha a kisebbségi kerettörvény nem teljesen állítja vissza a 2015-ös jogokat, pozitív elmozdulást lehet látni. Kiemelte, a kárpátaljai magyarokat érintő változásokat 2024 júniusáig kell végrehajtani, továbbá az ungvári találkozón arra is ígéretet tettek, hogy tíznapos határidőn belül megtárgyal az ukrán kormány egy 11 pontos javaslatot, melyről Szijjártó Péter látogatása óta nem lehetett hallani a médiában. Dunda György ugyanakkor abban bízik, kormányközi szinten zajlanak az egyeztetések, és Ukrajna értékelni fogja azt, hogy Magyarország nem akadályozta meg az uniós csatlakozást, valamint az 50 milliárd eurós csomagot is megszavazta.

A lényeg, hogy a kárpátaljai magyarságnak könnyebb legyen megélni a nemzet, a kultúra, a magyar önazonosság megőrzésének a lehetőségét és jogait, amik jártak 2015-ig

– fogalmazott a lapigazgató.

Ukrajna EU-tagsága a tét?

Íjgyártó István volt kijevi nagykövetet, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) főtanácsadóját arról kérdeztük, van-e kapcsolat a kárpátaljai magyarok jogai, valamint Ukrajna uniós tagsága között. A posztszovjet ország 2022 februárjában nyújtotta be kérelmét az európai uniós tagság iránt, és mondhatni rekordgyorsan, már 2022 júniusában tagjelölti státust kapott, 2023 decemberében pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről állapodtak meg a tagállamok vezetői. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat.

Íjgyártó István emlékeztetett, amikor egyáltalán szóba került az, hogy Ukrajnával elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, az Európai Bizottság egy hétpontos ajánlást fogadott el, melynek hetedik pontjában a testület előírta, Ukrajnának „rendet kell tennie” a kisebbségi jogok biztosítása terén.

– Az Európai Unióban nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó szabályozás, így az unió is általában azokhoz a jogforrásokhoz nyúl, melyek nemzetközileg is léteznek, elsősorban az Európa Tanácson (ET) belül – tette hozzá a szakértő. Az MKI főtanácsadója egyúttal arra is rámutatott, az ET mellett működik a független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerv, Velencei Bizottság, melynek több fenntartása is volt az ukrán kisebbségi jogszabályalkotással. A 2023. június 12-én közzétett írásukban kiemelték például, hogy minden nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van anyanyelve szabad használatához.

Íjgyártó István, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója, vezető kutatója. Fotó: Magyar Külügyi Intézet

Dunda György ugyanakkor arról beszélt, Kijevnek szüksége van támogatásra, köztük a magyar kormányéra is. – Úgy tűnik, kényszerből, politikai alkuk részeként történnek előremutató, pozitív változások, hiszen 2015 óta Ukrajna erre bármikor sort keríthetett volna, de akkor tett konkrét ígéreteket, amikor szüksége volt Budapest támogatására – tette hozzá.

Magyarellenes kirohanások Kárpátalján

A munkácsi várból eltávolították a turulszobrot, Schink Istvánnak, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának kálváriája, a Vereckei-hágónál felállított honfoglalási emlékmű meggyalázása, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) irodájának felrobbantása, magyar táblák és szobrok megrongálása – csupán néhány példa az utóbbi több mint tíz év magyarellenes kárpátaljai akciói közül.

Dunda György azonban arra hívta fel a figyelmet, a két legutóbbi eset, a munkácsi turulszobor és Schink István ügyében az a kijevi álláspont, hogy nem összemoshatók Ukrajnával mint állammal, hanem a munkácsi városvezetéssel állnak kapcsolatban.

Reményeink szerint ez valóban így van, lokális ügyekről, kicsinyes, magyarellenes bosszúkról van szó. Ellenhangként sokan azonban azt fogalmazzák meg, hogy az ukrán hatóságok hallgatólagos beleegyezése nélkül a Baloga klán nem tudott volna nagyon fájó pofonokat adni, nemcsak a helyi, hanem az egész kárpátaljai magyar közösségnek

– tette hozzá.

Hány kárpátaljai magyar maradhat Ukrajnában?

Az utolsó népszámlálást 2001-ben tartották Ukrajnában, akkor a hatodik legnagyobb nemzeti kisebbséget a magyarok alkották: több mint 156 ezren vallották magukat magyarnak, a teljes kárpátaljai lakosság mintegy 12 százalékát tették ki. Azután viszont már csupán becslések jelentek meg arra vonatkozóan, hogyan alakult a kárpátaljai magyarok száma – tavaly már olyan előrejelzésekről is lehetett olvasni, melyek szerint kevesebb, mint százezer magyar maradhat a térségben. Íjgyártó István rámutatott, noha tömeges kivándorlásról még nincs szó, Kárpátalját az életkörülmények, valamint az utóbbi időben tapasztalt jogkorlátozások miatt sok magyar elhagyta. Kiemelte, férfiak esetében az is közrejátszik, hogy fennáll annak a veszélye, hogy besorozzák és a frontra viszik őket. 

Kárpátalján kétfajta tendencia érvényesül. Az egyik az, hogy nagyon nagy számú menekült érkezett a régióba olyan területekről, melyek fokozottan érintettek a háborúban, illetve olyan térségekből, ahol fennáll a veszélye, hogy átterjed a háború. Ennek következtében a nem magyar lakosság aránya jelentősen megnőtt, bár a belső menekültek létszáma is bizonytalan, hiszen jönnek-mennek az emberek. Másrészt, látni kell, hogy Ukrajna lakossága jelentősen csökkent: milliók hagyták el az országot és a legutóbbi születésszámok is katasztrofálisak

– fogalmazott az MKI főtanácsadója.

Ukrán zászlók lengenek az ungvári temető sírjain. Fotó: Mirkó István

Az ENSZ február közepén közzétett adatai szerint már a 6,5 millióhoz közelít az ukrajnai menekültek aránya, közülük mintegy hatmillióan Európában maradtak. A szakértő szerint egyértelműen kijelenthető, hogy az ukrán lakosság mellett a magyar közösség létszáma is csökkent, ám nincs szó kritikusan alacsony számokról. – Azok, akik el akartak menni, elmentek, de a kárpátaljai magyarság jelentős többsége szülőföldjén szeretne maradni – nyilatkozta Íjgyártó István.

Borítókép: Háborús plakátok a kárpátaljai Ungváron egy épület oldalán (Fotó: Mirkó István)