Százezer alá csökkenhet a kárpátaljai magyarok száma

A kárpátaljai magyarok aránya valószínűleg negatív irányba fog változni, de nem azért, mert történik egy lakosságcsere – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kovály Katalin, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa, akivel arról beszélgettünk, hogyan hatott a magyarlakta térség lakosságára az egy éve tartó orosz–ukrán háború.

2022.02.25. Beregsurány Kárpátaljai menekültek érkezen a magyar -ukrán határhoz az Ukrajnában kitört háború elől menekülve. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád Forrás: Magyar Nemzet

Arra a kérdésünkre, jelenleg mennyire becsülhető a kárpátaljai magyarság száma, Kovály Katalin azt válaszolta, nem tudni, hányan mentek el külföldre, több tízezrek lehetnek. Azt sem tudni, hogy a távozók közül hányan tértek vagy térnek majd vissza. A kutató úgy látja, a háború kitörését követő időszak mellett a családok körében a szeptember elseje volt még vízválasztó abban a kérdésben, hogy elhagyják-e az országot, vagy a már külföldön tartózkodók visszatérjenek-e, hiszen muszáj volt eldönteniük, hol kezdje meg a gyerek a tanévet. Elmondta, hogy tavaly ősszel a beregszászi kistérségben, ahol a magyarok jelentős száma él, nem volt drasztikus csökkenés a beiskolázási adatokban: az iskolás korúak aránya nyolc százalékkal, az óvodások aránya pedig 11 százalékkal volt kevesebb 2021 szeptemberéhez képest.

Kitért arra is, hogy öt évvel ezelőtt 131 ezer főre becsülték a magyar közösség létszámát a SUMMA 2017 demográfiai felméréssel. – A háborúval valószínűleg százezer alá csökken a kárpátaljai magyarság száma – világított rá. Majd megjegyezte, az sem tesz jót a magyarság megmaradásának, hogy folyamatos atrocitások és jogszűkítő intézkedések érik őket Ukrajnában.

Borítókép: Kárpátaljai menekültek érkeznek a magyar–ukrán határhoz az Ukrajnában kitört háború elől menekülve (Fotó: Kurucz Árpád)