Az ENSZ adatai szerint mintegy nyolcmillióan hagyták el Ukrajnát az orosz–ukrán háború egy éve alatt, ami súlyos népességveszteséget jelent a 2021-ben még közel 44 milliósra becsült kelet-európai ország történetében. A háború borzalmai elől menekülő emberek leginkább a szomszédos országokban kerestek menedéket, köztük hazánkban is. A menekültek jelentős részét Lengyelország fogadta be, a nemzetközi szervezet becslései szerint több mint másfél millióan regisztráltak ideiglenes védelemért az országban.
Az ENSZ adatai arra is rávilágítanak, hogy a külföldre költözött lakosokon túl közel hatmillióan váltak belső menekültekké azok közül, akiket az ország keleti részében dúló heves harcok és bombázások a leginkább érintenek.
A háború elején az ország nyugati megyéjébe, Kárpátaljára is több százezer ukrán menekült érkezett. A magyarlakta térségben a 2001-es népszámláskor több mint 1,2 millióan éltek, ebből az ukránok megközelítőleg egymillió főt tettek ki, míg a kárpátaljai magyarság száma 151 ezer volt.
Kovály Katalin, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa arról beszélt lapunknak, hogy csak megbecsülni lehet, hány belső-ukrajnai menekült tartózkodik ténylegesen Kárpátalján, de annyi bizonyos, hogy közülük 156 ezren regisztrálták magukat hivatalosan.
– Azt mondtuk a háború elején, hogy a magyarlakta településeken valószínűleg változni fognak a nemzetiségi arányok, a távozó magyarok helyére betelepülnek az ukránok, azonban ez most nem látszik beigazolódni – magyarázta Kovály Katalin. Elmondta, a menekültek inkább a városokban keresnek maguknak új lakóhelyet, mint például Munkácson, Beregszászon vagy Ungváron. A magyar lakosság viszont főként falvakban él Kárpátalján. Kifejtette, nem látni azt, hogy jelenleg tömegesen érkeznének a belső-ukrajnaiak, sem azt, hogy a magyarlakta térségekben ott is maradnának. Hozzátette: a legtöbben távoztak Kárpátaljáról, azok, akik maradtak, azoknak már nincs hová visszamenniük.
A magyarok aránya valószínűleg negatív irányba fog változni, de nem feltétlenül azért, mert történik egy lakosságcsere, sokkal inkább az elvándorlás felerősödése miatt
– jelentette ki a kutató. Rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarság elöregedése várható, mert akik külföldre távoztak, azok között felülreprezentáltak a fiatalok, és ők azok, akik nagy valószínűséggel már nem fognak hazatérni. – Mindez torzuló demográfiai folyamatokat idéz majd elő, negatívan befolyásolva a reprodukciós rátát is – hangsúlyozta Kovály Katalin. Hozzáfűzte, hogy a háború kitörése óta sok család iskoláskorú gyerekei, főként a fiúk magyarországi oktatási intézményben tanulnak tovább, hiszen a háború elhúzódásával, a katonaköteles kort elérve, ők is kaphatnak katonai behívót.
Arra a kérdésünkre, jelenleg mennyire becsülhető a kárpátaljai magyarság száma, Kovály Katalin azt válaszolta, nem tudni, hányan mentek el külföldre, több tízezrek lehetnek. Azt sem tudni, hogy a távozók közül hányan tértek vagy térnek majd vissza. A kutató úgy látja, a háború kitörését követő időszak mellett a családok körében a szeptember elseje volt még vízválasztó abban a kérdésben, hogy elhagyják-e az országot, vagy a már külföldön tartózkodók visszatérjenek-e, hiszen muszáj volt eldönteniük, hol kezdje meg a gyerek a tanévet. Elmondta, hogy tavaly ősszel a beregszászi kistérségben, ahol a magyarok jelentős száma él, nem volt drasztikus csökkenés a beiskolázási adatokban: az iskolás korúak aránya nyolc százalékkal, az óvodások aránya pedig 11 százalékkal volt kevesebb 2021 szeptemberéhez képest.
Kitért arra is, hogy öt évvel ezelőtt 131 ezer főre becsülték a magyar közösség létszámát a SUMMA 2017 demográfiai felméréssel. – A háborúval valószínűleg százezer alá csökken a kárpátaljai magyarság száma – világított rá. Majd megjegyezte, az sem tesz jót a magyarság megmaradásának, hogy folyamatos atrocitások és jogszűkítő intézkedések érik őket Ukrajnában.
