Magyarellenesség Munkácson: „A tűzzel játszanak a háború közepén”

Ez nem egy ukrajnai vagy kárpátaljai szintű magyarellenes tendencia, kizárólag a munkácsi kistérségen belüli, magyarellenességbe burkolt politikai bosszú – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek egy neve elhallgatását kérő munkácsi lakos a legutóbbi magyarellenes akciókról. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke pedig arról beszélt lapunknak, sajnálatos, hogy nemzetiségi ellentéteket szítanak egy háborús helyzetben.

20210907 Kárpátalja Ukrajna Ungvár Munkács Beregszász Kisszelmenc illusztráció Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

A munkácsi vezetés folytatta a rombolást

– Mélyen elítéljük a legutóbbi akciókat, amelyek Munkács városa vezetőségének az ámokfutását jelentik – nyilatkozta lapunknak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a munkácsi kistérségben elkövetett magyarellenes akciókról. Ahogyan lapunk is beszámolt róla, a napokban Dercen és Fornos magyar többségű községekben az éj leple alatt távolítottak el magyar feliratokat és zászlókat a kárpátaljai magyarok intézményeiről. Továbbá mindenféle indoklás nélkül menesztették a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatóját, Schink Istvánt, aki tizenhét éve vezette az intézményt.

A KMKSZ elnöke úgy fogalmazott, rendkívül méltatlannak tartják, hogy a munkácsi vezetés folytatta a rombolást.

Tavaly októberben ugyanis a polgármester, Andrij Baloga, illetve nagy befolyással bíró édesapja, a parlamenti képviselő Viktor Baloga – akik jól ismertek magyarellenes kirohanásaikról – eltávolították az összmagyar jelképnek számító turulszobrot a munkácsi várból. Talapzatára az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigony került ünnepélyes átadással.

A turulszobor a munkácsi várban. Ma már az ukrán nemzeti címer áll a helyén. Fotó: Kovács Sándor

Brenzovics László elmondta, mivel ezek a cselekedetek törvényellenesek, a KMKSZ az ügyészséghez fordult, hogy vizsgálja ki az eseteket és állítsa vissza a törvényes rendet. Válasz egyelőre még nem érkezett, de az ügyészségnek harminc nap áll a rendelkezésére, hogy reagáljon.

A KMKSZ-elnök hozzátette: nagyon sajnálatosnak tartja, hogy nemzetiségi ellentéteket szítanak egy háborús helyzetben. Véleménye szerint a munkácsi kistérségben elkövetett akciók oka az, hogy „magyarellenességgel” próbál a polgármester és édesapja bizonyítani egyfajta hazafiságot.

– A kárpátaljai magyar közösség maximális támogatást, mindennemű segítséget és megértést megkap az ukrán államtól, valamint a megyei végrehajtó hatalom részéről – jelentette ki Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó tegnap, miután sajtónyilvános találkozóra hívta a kárpátaljai magyarságszervezetek képviselőit. A munkácsi kistérségben történteket szándékos provokációnak nevezte, elismerve, hogy az alkalmas a megye destabilizálására.

Magyarellenességbe burkolt politikai bosszú

Az elmondottakkal az elbocsátott munkácsi iskolaigazgatóhoz közel álló, lapunknak nyilatkozó forrás is egyetértett. – Schink István menesztése egy része Balogáék ténykedésének, politikai bosszúnak nevezném.

Ez nem egy ukrajnai vagy kárpátaljai szintű magyarellenes tendencia, kizárólag a munkácsi kistérségen belüli, magyarellenességbe burkolt politikai bosszú

– nyilatkozta a munkácsi lakos.

Kifejtette, a kárpátaljai, illetve az ukrajnai politikai élet szereplői nagyon jól ismerik Balogáékat, hiszen már minden olyan párt színében tündököltek, amelyről feltételezték, hogy a hatalom része lesz. A helyi lakos elmondta, hogy jelenleg ugyanakkor nincs Viktor Baloga mögött politikai erő, és ez őt frusztrálja, keresi az ukrán politikai palettán a helyét. – Úgy gondolja, hogy most a legtrendibb valamilyen szélsőséges vonal kegyeit követni, és ez a magyarellenesség jól jön – magyarázta.

Andrij Balogával kapcsolatban pedig elmesélte, úgy tudott a munkácsi képviselő-testületben többséget szerezni, hogy többek között Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikus akkori egyértelműen oroszbarát pártjának tagjaival lépett koalícióra. Időközben viszont kitört a háború, és politikai öngyilkosság lett volna ezt fenntartani, Balogáék így elérték, hogy az oroszbarát képviselők ne vehessenek részt a testületi üléseken – részletezte a kárpátaljai magyar.

A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola. Fotó: Mirkó István

Tudatta továbbá, a turulügy egy konkrét politikai megtorló intézkedés, amelynek hátterében az áll, hogy a munkácsi képviselő-testület több pártja, köztük a háromfős KMKSZ-frakció nem akart asszisztálni egy törvénysértéshez. A Baloga-klán ugyanis Medvedcsuk pártján kívül egy másik párttal is összezördült, amelynek a megyei szervezetét be akarták kebelezni. Ez nem sikerült, és bosszúból ennek a pártnak a képviselőjét is el akarták távolítani – ehhez nem járult hozzá a testület. Elmondása szerint a turulszobrot brutálisan ledöntötték, és az biztos, hogy több darabra tört, ám a mai napig sem tudni, mi van vele, állítólag a vár egyik termébe zárták.

A munkácsi polgár arról is beszélt, a múlt héten lezajlott események azután következtek be, hogy a Baloga család külföldi üdülésre készült karácsonykor, és a határon szembesültek vele, hogy ki vannak tiltva az EU-ból.

A Kárpátalja.ma hírportál szerint Balogáékat öt évre kitiltották a schengeni övezetből, azt azonban egyelőre nem tudni, kinek a kezdeményezésére. – Ezután jött a döntés, hogy le kell váltani az iskolaigazgatót, aki a KMKSZ munkácsi frakciójának a vezetője. Hogy ez ne tűnjön politikai leszámolásnak, és azt a trendet vigye tovább, amivel hízelegni szeretne a szélsőségeknek, más magyarellenes akciókat is végrehajtatott Baloga – derült ki a lapunknak nyilatkozó forrás elbeszéléséből.

A törvény nem tiltja a kisebbségek saját feliratainak és nemzeti szimbólumainak használatát

– mondta, hozzáfűzve, megfenyegették az ottaniakat, hogy nehogy visszategyék ezeket az épületekre. Azt is közölte, hogy a kultúrház igazgatóját, a helyi magyar néptáncegyüttes vezetőjét rávették, hogy önként mondjon le az igazgatói címről. A munkácsi iskolaigazgatónál is azt akarták elérni, de ő ebbe nem ment bele – magyarázta a munkácsi lakos.

Mindemellett azt is megemlítette, hogy Dercen az a falu, amely mindig szégyenbe hozza a kárpátaljai magyarokat, ha választások vannak, mert a szavazópolgárainak a többsége sosem magyar pártot támogat, hanem azt a pártot, amelyben aktuálisan Baloga vagy az ő indirekt pártja szerepet tölt be. A legutóbbi önkormányzati választáson Dercen túlnyomó többsége Baloga pártjának a listáját támogatta, nem a magyar pártét, a képviselő-testületben emiatt van csak három magyar tag – magyarázta.

– Amikor ezeket a magyarellenes dolgokat végrehajtatja Baloga, senki sem szólal fel ez ellen Dercenben, míg Munkácson, ahol alig-alig vagyunk magyarok, az iskolaigazgató mellett kiállt a tanári kar, a szülők, a KMKSZ, a képviselő-testület – sorolta. Hozzáfűzte: Dercen nem tesz semmit az ellen, hogy a kárpátaljai magyarok körében ne úgy tekintsenek rá, mint egy új ukrán falura.

– Most megkapták a köszönömöt – utalt a magyarellenes akciókra. Végezetül úgy fogalmazott, a Baloga-klán a tűzzel játszik, hiszen a háború kellős közepén egy kisebbséget zaklatni és uszítani ellene, aljas dolog.

Fotó: Munkács határát jelző tábla (Fotó: Mirkó István)