Megkezdődött vasárnap reggel az európai parlamenti választás a legnagyobb uniós tagállamban, Németországban is, ahonnan 96 képviselőt küldenek a 720 tagú testületbe − írja tudósításában a Világgazdaság.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint azonban apatikusak a német választók, tíz megkérdezettből négy nem szándékozott szavazni, tudósított a Deutsche Welle internetes kiadása.
Ez egyébként nem lenne meglepetés, hiszen a legutóbbi, 2019-es választáson is csak 61,38 százalékos volt a részvétel.
A legnagyobb támogatásra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetség számíthat 29 százalékkal,
őket Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) követi 15 százalékkal, míg a kormánykoalícióhoz tartozó zöldek és a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 14-14 százalékon állt.
A koalíció harmadik pártja, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) messze lemaradva a szavazatok négy százalékára számíthat.
Az AfD különösen erős a tinédzserek és fiatal felnőttek körében, akik egyre elégedetlenebbek a társadalmi és gazdasági helyzetükkel és aggódnak a jövőbeli kilátásaikért, valamint a migráció miatt, ezért a várakozások szerint nagyobb arányban fognak fordulni a keményvonalasan bevándorlóellenes jobboldali párt felé.
Németországban egyébként – Belgiumhoz hasonlóan –
most szavazhatnak először a 16 és 17 évesek.
Az AfD különösen a fiatal férfiak körében sikeres, ami jelentős részben köszönhető a közösségi platformokon, például a TikTokon végzett kampányaiknak – mutat rá a Világgazdaság cikke.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje leadja a szavazatát az európai parlamenti választásokon Burgdorfban 2024. június 9-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)