Magyarország sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld egy esetleges ukrán NATO-misszióba

Az orosz–ukrán háborúról és Magyarország, valamint a NATO viszonyáról is tárgyalt a magyar miniszterelnök és Jens Stoltenberg. – Magyarország kimarad a háborúból. Túl leszünk a NATO-csúcson, és még jönnek újabb és újabb, a háborús bevonódás lehetőségét fölvető nehéz pillanatok. Más javaslatok is kerülnek majd asztalra. Azokat a vitákat majd akkor kell lefolytatni – mondta a magyar kormányfő.

Orbán Viktor fogadta a NATO főtitkárát Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A magyar miniszterelnök leszögezte: amire a mai tárgyaláson összpontosítottak, az az – és azt kérte a főtitkártól, hogy ezt tegye világossá –, hogy minden NATO-területen kívüli katonai akció, a NATO szabályai és a hagyományaink alapján csak önkéntes jellegű lehet. 

– Ezt a mai tárgyaláson megerősítette a főtitkár, így Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szükségünk van, különös tekintettel arra, hogy a néhány nappal ezelőtti európai parlamenti választáson a legfontosabb eldöntendő kérdés a háború és a béke kérdése volt, és a magyar polgárok arra adtak mandátumot, azt a megbízását erősítették meg a magyar kormánynak, hogy Magyarország és a NATO területén kívüli katonai akciókban, azon kívül fennálló háborúban ne vegyen részt. Magyarország a békéhez vezető, saját belátása szerinti legrövidebb utat kövesse – jelentette ki a kormányfő.

A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg megállapította, hogy nagyon jó ismételten itt lenni Budapesten, és a magyar miniszterelnökkel egyeztetni. Megköszönte, hogy fogadta őt Orbán Viktor. Megjegyezte, a találkozóra néhány nappal a NATO védelmi miniszterek brüsszeli heti találkozója előtt, kevesebb mint egy hónappal egy szintén fontos washingtoni NATO-csúcs előtt kerül sor, amelyen az állam és kormányfők fognak majd részt venni júliusban. 

Magyarország mindig is egy nagyra becsült NATO-szövetséges volt ebben a 25 évben, az egyik multinacionális, többnemzetiségű harccsoportunkat vezetik, fontos katonai parancsnokságoknak adnak otthont

– jelentette ki Stoltenberg.

Ezen túlmenően támogatják a stabilitást a Nyugat-Balkánon, beleértve azt a jelentős hozzájárulást, amit katonák formájában biztosítanak a KFOR békefenntartó műveletének részeként. 

Az oroszok brutális, agressziós háborújának kezdete óta Magyarország folyamatosan támogatja és menedéket ad az ukrán menekülteknek, segített a sebesült katonák rehabilitációjában. Mindez hozzájárul a közös biztonságunkhoz. Nagyra értékelem a nyilatkozatát, hogy elkötelezett és lojális NATO-szövetségesek maradnak. A mai napon miniszterelnök úr és én egy fontos és megoldásra váró kérdést megbeszéltünk, megbeszéltük a washingtoni csúcstalálkozó ügyét

– emelte ki a NATO főtitkára. A katonai szövetség vezetője hozzátette: a csúcstalálkozón egyébként döntés fog születni több kulcskérdésről, beleértve az elrettentést és a védelem kérdéseit. 

A NATO alaprendeltetése nem egy háborút megvívni, hanem a háborút megelőzni. Ezt tettük 75 éven keresztül azzal, hogy hiteles elrettentést és erőteljes közös védelmet biztosítottunk annak érdekében, hogy itt ne maradjon helye, tere Moszkvának vagy más potenciális ellenségnek a kapacitásaink téves felmérésére, és hogy megtámadja bármely szövetségesünket

– mondta Jens Stoltenberg.

A NATO vezetője úgy fogalmazott: a csúcstalálkozón arra számít, hogy a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon a biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében. Reményét fejezte ki, hogy a tagállamok vállalni fognak egy hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget is a katonai támogatásra. Ez biztosít majd egy kiszámíthatóságot és egy megbízhatóságot Ukrajnának – tette hozzá. 

Orbán úr egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO-erőfeszítésekben, és én ezt az álláspontot elfogadom. És örülök annak, hogy a mai napon miniszterelnök úrral sikerült megállapodnunk arról, hogy Magyarország hogyan tud távol maradni az Ukrajnának nyújtott támogató műveletektől, magyar katonai személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben, és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak ezekre föl

– jelentette ki Stoltenberg. Leszögezte: Magyarország miniszterelnöke biztosította arról, hogy nem fog blokkolni bármilyen ilyen irányba mutató kezdeményezést, és Magyarország továbbra is megfelel minden általa vállalt kötelezettségének. 

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogja a NATO belekényszeríteni az ukrajnai szerepvállalásába, a sajtótájékoztató végén Orbán Viktor elmondta: 

Két garanciánk van erre, az első a magyar kormány, a másik pedig a NATO főtitkára, aki világosan kifejtette, hogy nincs ilyen szándéka. A magyaroknak van egy világos álláspontja az ukrán–orosz háborúról.

Mindig lesznek összesűrűsödött időpillanatok, ahol döntéseket kell hozni. Az egyik éppen most érkezett el – jelentette ki Orbán. Kiemelte:

Most ezekben a döntésekben sikerült a magyar szempontokat érvényesíteni, és egy fair megállapodást kötni a főtitkár úrral.

Hozzáfűzte, ezzel nem ért véget ez a nehéz időszak. – Túlleszünk a NATO-csúcson, és még jönnek újabb és újabb, a háborús bevonódás lehetőségét fölvető nehéz pillanatok, és más javaslatok is kerülnek majd asztalra. Azokat a vitákat majd akkor kell lefolytatni – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.

Én arra tudok garanciát vállalni, és vállaltam is a vasárnapi választáson, hogy amikor elénk kerülnek ezek a döntések, akkor a Magyarország szempontjainak megfelelő döntéseket képviselem, és azoknak próbálok érvényt szerezni. Szerencsénkre a NATO alapdokumentumai világossá teszik, hogy a NATO területén kívüli bármilyen akcióban való részvétel csak önkéntes lehet. Ezt főtitkár úr világosan garantáltan megismételte, ennek megfelelően marad manőverezési lehetősége Magyarországnak az előttünk álló és a ránk váró későbbi nehéz pillanatokban is

– tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor azonban úgy fogalmazott: – Ma mindenesetre örüljünk annak, hogy ez a mai tárgyalás megállapodással zárult, ezt a helyzetet, ami most van, sikerült kezelni. Magyarország világossá tette, hogy 31 másik tagállam döntését nem akarja és nem is tudja megváltoztatni, és örülünk annak, hogy a NATO-főtitkár személyén keresztül a NATO tudomásul vette, hogy Magyarország teljes mértékben ki kívánja használni azt a mozgásteret, amit a NATO alapszabálya biztosít a számára, és ma garanciákat kaptunk arra, hogy az ukrán–orosz háború esetében Magyarország területén kívül katonai akcióban nem kell részt vennünk, és Magyarország sem pénzt ehhez a közös teherviseléshez nem ad, se embert nem küld ebbe a háborúba, se Magyarország területét nem lehet fölhasználni az ebbe a háborúba való bekapcsolódás céljából. Mindent megkaptunk, ami a most fennálló kérdések rendezéséhez szükséges volt – magyarázta.

Ez egy nehéz, de konstruktív tárgyalás volt a főtitkár úrral, és itt is szeretném megköszönni, hogy a végén egy korrekt megállapodás született

 – összegezett Orbán Viktor. 

Jens Stoltenberg megerősítette: 

A NATO-ban 32 szövetséges van, és időről időre vannak eltérő vélemények, de ismételten bebizonyítottuk, hogy sikerül ezeket meghaladni, és sikerül egy közös megoldást találni, egy előremutató megoldást találni.

Kiemelte: nem egy NATO-kötelezettség, hogy minden misszióban, műveletben, tevékenységben részt kell venni. 

Amiről mi megállapodtunk a miniszterelnök úrral, az az, hogy Magyarország nem fog blokkolni más szövetségeseket abban, hogy megállapodjanak, vállalásokat tegyenek a pénzügyi segítségnyújtásra Ukrajna felé vagy hogy a NATO vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtott támogatás koordinálásában, miközben elfogadjuk azt is, hogy nem fognak részt venni ebben a tevékenységben

– jelentette ki Stoltenberg.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra) megbeszélést folytat Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral (balra) a karmelita kolostorban 2024. június 12-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)