Vírusként terjed az antiszemitizmus Nyugat-Európában

Az izraeli–palesztin háború már a tavaly októberi terrortámadás előtt elérte Európa országait. Az ide települők magukkal hozták a hazájukban uralkodó konfliktusokat.

Fotó: NurPhoto via AFP

A berlini Tiergarten kerület egyik középiskolája az Izrael-ellenes zavargások miatti aggodalmak miatt lemondta az idei érettségi ünnepséget. „Az iskola vezetősége megbízható forrásból tudta, hogy az idei végzősök nagy része tömeges konfrontatív politikai tüntetéseket tervez az eseményre” – idézi a Tagesspiegel német lap az iskolát, amely levélben értesítette a végzős diákokat és a szüleiket. Minderről a Junge Freiheit német lap számolt be.

Az érettségizőknek a fenyegetettség miatt a helyszínen, a gimnáziumban kell átvenniük a bizonyítványukat.

Az iskola reakciója nem meglepő, hiszen Németország-szerte rendszeressé váltak a zavargások, amelyeken antiszemita rigmusokat kiabálnak a palesztinpárti tüntetők, és többször a zsidók kiirtását követelik. Korábban tüntetők egy nagyobb csoportja elfoglalta többek között a berlini Szabadegyetemet és a Humboldt Egyetemet, ahol napokon keresztül romboltak. 

A németországi zsidóság élete 2015 óta változott meg jelentősen, amikor is több százezer migráns érkezett az iszlám kulturális területről Németországba – írja a Preussische Allgemeine Zeitung egy cikkében.

A muszlim zsidógyűlölet jelenti a legnagyobb veszélyt a németországi zsidó életre. Viszonylag jóval kevesebb az erőszakos jobboldali szélsőséges, de vannak olyan muszlim tömegek, akik nem félnek fizikailag megtámadni a kipát viselő zsidókat, és teljesen gátlástalanul élik ki a zsidógyűlöletüket

– idézi a lap Malca Goldstein-Wolf zsidó aktivistát.

A hatóságok szerint Németországban naponta átlagosan öt zsidóellenes bűncselekményt követnek el, ez derül ki a kormány válaszából, amelyet a német parlament baloldali pártja tett fel a kabinetnek. A kormány szerint idén eddig 1555 antiszemita bűncselekményt regisztráltak országszerte, ebből 55 esetet minősítettek erőszakos bűncselekménynek. A szövetségi kormány a válaszában az erőszakos cselekmények mellett számos más bűncselekményt is felsorol:

ilyen például a gyűlöletkeltés és uszítás, a becsületsértés, a vagyoni károkozás és az alkotmányellenes szervezetek jeleinek használata, ami többnyire a horogkereszt viselését jelenti Németországban.

Az európai országok közül Franciaországban van az egyik legnagyobb létszámú zsidó közösség, és a fentiek ellenére mégis ott érezhetik magukat legkevésbé biztonságban a zsidó vallásúak, ahogy az kiderül a londoni székhelyű Jewish Policy Research kutatóintézet által az Európai Zsidó Szövetség (EJA) megbízásából készített felmérésből is.

A tanulmányt négy fő szempont alapján végezték, melyek a következők: a zsidó közösség biztonságérzése, a lakosság hozzáállása a zsidó vallásúakhoz és Izraelhez, az antiszemitizmus, és végül a kormányzati teljesítmény a témával kapcsolatban, beleértve a statisztikát az antiszemita incidensekről, a holokauszt-emlékhelyeket, a zsidóság biztonságára szánt költségvetést, az istentisztelet szabadságának, valamint a zsidó szokások gyakorlásának biztosítását. Az eredményeket tekintve, minél alacsonyabb helyezést ér el egy ország, annál rosszabb a helyzet az antiszemitizmus tekintetében.

A felmérés összes szempontját egybevéve Franciaország a tizedik helyen végzett a tizenkét ország közül, messze lemaradva az első helyet megszerző Olaszország mögött. A cikkből az is kiderül, hogy Magyarország lett a második a listán, míg a legutolsó helyen Belgium szerepelt.

Ami a zsidó közösség tagjainak biztonságát illeti, Franciaország az utolsó helyen végzett, itt aggódnak a leginkább a biztonságukért a zsidó vallásúak.

Borítókép: Egyre gyakoribbak az erőszakos antiszemita tüntetések Nyugat-Európában (Fotó: NurPhoto via AFP/Ying Tang)