Orbán Viktor az érthetőség és a tisztánlátás érdekében nyilvánosságra hozta a békemisszióval kapcsolatos jelentését, amelyben összefoglalóan értékeli az ukrán, orosz, kínai és török vezetőkkel és Donald Trump korábbi amerikai elnökkel folytatott megbeszéléseit, valamint javaslatait, amelyeket Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének küldött el a napokban.
Jelentésében a miniszterelnök pontokba szedve tette közzé tapasztalatait, elsőként kiemelve, hogy általános megfigyelés, hogy a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódik.
Személyesen azt tapasztaltam, hogy a hadviselő felek eltökéltek abban, hogy még mélyebben bevonják magukat a konfliktusba, és egyikük sem kíván tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni. Ezért feltételezhetjük, hogy a feszültségek nem csökkennek, és a felek nem kezdenek kiutat keresni a konfliktusból, jelentős külső beavatkozás nélkül
– írta Orbán Viktor.
Harmadik pontként arról tette említést, hogy három globális szereplő képes befolyásolni a fejleményeket: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína. „Fontos regionális szereplőként kell figyelembe vennünk Törökországot is, mint az egyetlen sikeres közvetítőt Ukrajna és Oroszország között az ellenségeskedések 2022-es kirobbanása óta” – hívta fel rá a figyelmet.
Orbán Viktor negyedik pontként emelte ki, hogy „Kína folytatja a nemzetközi dokumentumokban is megfogalmazott politikáját, amely tűzszünetre és béketárgyalásokra szólít fel. Kína azonban csak akkor vállal aktívabb szerepet, ha sikerének esélye közel bizonyos. Értékelésük szerint jelenleg ez nem áll fenn.”
Ötödik pontként az Egyesült Államokról szólva a miniszterelnök elmondta, „a NATO-csúcstalálkozón és a Trump elnökkel folytatott megbeszéléseim során azt tapasztaltam, hogy az Egyesült Államokat jelenleg erősen lefoglalja az elnökválasztási kampány. A hivatalban lévő elnök hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy versenyben maradjon. Nyilvánvaló, hogy nem képes megváltoztatni az USA jelenlegi háborúpárti politikáját, ezért nem várható el tőle, hogy egy új politikát kezdjen. Amint azt az elmúlt években már sokszor láthattuk, ezekben a helyzetekben a politikai vezetés nélküli bürokrácia a korábbi úton halad tovább.”
A Donald Trumppal folytatott megbeszélésével kapcsolatban a miniszterelnök azt írta, hogy arra a következtetésre jutott, hogy „a külpolitika csak kis szerepet játszik a kampányában, amelyet a belpolitikai kérdések uralnak. Ezért a választásokig nem számíthatunk tőle békekezdeményezésre. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy röviddel választási győzelme után nem vár majd a beiktatásáig, hanem azonnal kész lesz békeközvetítőként fellépni. Erre vonatkozóan részletes és biztos alapokon nyugvó tervei vannak.” Hetedik pontként azt is kiemelte, hogy biztos meggyőződése, hogy „Trump elnök győzelmének valószínűsíthető kimenetele esetén az USA és az EU közötti pénzügyi terhek aránya jelentősen megváltozik az EU hátrányára, amikor Ukrajna pénzügyi támogatásáról van szó”.
Nyolcadik pontként a miniszterelnök arról írt, hogy „európai stratégiánk a transzatlanti egység nevében az USA háborúpárti politikáját másolta.
Eddig nem volt szuverén és független európai stratégiánk vagy politikai cselekvési tervünk. Javaslom, hogy vitassuk meg, hogy a jövőben észszerű-e ennek a politikának a folytatása. A jelenlegi helyzetben egy erős erkölcsi és racionális alapokon nyugvó lehetőséget találhatunk arra, hogy új fejezetet kezdjünk politikánkban.
Ebben az új fejezetben erőfeszítéseket tehetnénk a feszültségek csökkentésére és/vagy megteremthetnénk a feltételeket egy ideiglenes tűzszünethez és/vagy béketárgyalások megkezdéséhez.”
Majd arra tesz javaslatot, hogy kezdeményezzenek vitát a következőkről. Először is egy kezdeményezésről, hogy Kínával magas szintű politikai tárgyalásokat folytassunk a következő békekonferencia módozatairól; másodszor az Ukrajnával való jelenlegi magas szintű politikai kapcsolatok fenntartása mellett a közvetlen diplomáciai kommunikációs vonalak újranyitásáról Oroszországgal és az ilyen közvetlen kapcsolatok rehabilitálásáról a politikai kommunikációnkban; harmadszor pedig egy összehangolt politikai offenzíva indításáról a globális Dél felé, „amelynek jóindulatát elvesztettük az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontunk vonatkozásában, ami a transzatlanti közösség globális elszigetelődéséhez vezetett”.
Orbán Viktor azzal zárja jelentését, hogy reméli, jelentései és javaslatai hasznos hozzájárulásnak bizonyulhatnak az esetleges javaslatokhoz és kezdeményezésekhez, amelyeket Charles Michel egy megfelelő alkalommal és megfelelő formában az EU vezetői elé terjeszt.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
