Európa magára maradhat a háborúban, ha nem ébred fel

Megkezdődött egy békepárti „erjedés”, és ha Európa nem hagy fel háborúpárti álláspontjával, magára marad ebben a háborúban. Erről beszélt Orbán Viktor Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.

Fotó: AFP

Az idő a békepolitika oldalán áll – jelentette ki a magyar miniszterelnök az amerikai elnökválasztásra utalva. Szavai szerint ha az amerikai elnökválasztásig Európa nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie.

A miniszterelnök kifejtette, Brüsszel sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak, szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút.

Ugyanakkor a magyar békemisszió kezdete óta az amerikai és az orosz külügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytatott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végre felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe.

Vagyis az erjedés megkezdődött

– fűzte hozzá. – A háborúpárti európai politikából lassan, de elmozdulunk a békepárti politika irányába – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor arról beszélt: az orosz–ukrán háború felfedi a valóságot – akárcsak a Mátrix című filmben a piros bogyó.

A háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy eddig nem ismert perspektívát ad. Ebben az igazi valóságban elvesztik az erejüket az ideológiák, a statisztikai ügyeskedések, a médiatorzítások és a politikusok taktikai füllentései, nincs többé relevanciája a széles körben elterjedt téveszméknek, sőt az összeesküvés-elméleteknek sem

 – sorolta a kormányfő, majd hozzátette: marad a pőre és brutális valóság. A miniszerelnök pontokba szedve beszélt erről a valóságról.
 

Naponta ezrek sebesülnek meg az orosz–ukrán háborúban (Fotó: Anadolu via AFP)

Kegyetlen háború

Első pontként kiemelte: a háborúban brutális, százezres veszteségeket szenvednek el a felek, ennek ellenére mégsem akarnak kiegyezni egymással.

Ennek két oka van: egyfelől mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek, másfelől mindkettőt fűti a saját valós vagy vélt igazsága

–mondta, majd kiemelte, hogy az ukránok azt gondolják, ez egy orosz invázió, amely sérti a nemzetközi jogot, a területi szuverenitást, és ők valójában önvédelemben vannak és függetlenségi háborút folytatnak. Az oroszok azt gondolják, hogy súlyos NATO-katonai fejlesztések történtek Ukrajnában. Ukrajnának meg van ígérve a NATO-tagság, és az oroszok nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz–ukrán határon. Vagyis Oroszországnak – mondják ők – joga van az önvédelemhez, és ez valójában egy kiprovokált háború. Mindenkinek van tehát valamilyen, vélt vagy valós igazsága, és egyik fél sem fogja feladni a háborút.

Ez egyenes úton vezet az eszkalációhoz – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ha a két félen múlik, nem lesz béke. Békét csak kívülről lehet hozni. – Másodszor — folytatta – miközben az előző években az Egyesült Államok Kínát deklarálta legfőbb kihívójának, ellenfélnek, most mégis azt látjuk, hogy Oroszország ellen vív proxyháborút, Kínát pedig folyamatosan vádolja Oroszország rejtett támogatásával.

– Ha ez így van – tette hozzá Orbán Viktor –, akkor válaszra vár a kérdés, hogy mitől észszerű dolog két ilyen nagy országot egy ellenséges táborba összeterelni.

A háború által felfedett valóság harmadik elemeként Ukrajna minden várakozást meghaladó ellenálló képességét emelte ki, amelyet a kormányfő annak tulajdonított, hogy Ukrajna előtt felvillant a Nyugathoz tartozás perspektívája, ami létezésének új értelmét fedezte fel: az eddigi ütközőzóna helyett a Nyugat keleti határőrvidékének tekinti magát.

Kegyetlen az élet az orosz–ukrán háború frontján (Fotó: AFP)

Negyedik pontként Orbán Viktor megállapította, hogy Oroszország sem az a merev, neosztálinista autokrácia, amelynek az őt szankciókkal térdre kényszeríteni próbáló brüsszeli vezetők láttatni próbálják.

– Valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, s majd meglátjuk, talán társadalmi rugalmasságot is mutat

– mondta Orbán Viktor. Ötödik pontként megállapította: az európai politika összeomlott, Európa ugyanis feladta saját érdekeinek védelmét. Hozzátette: Európa jelenleg az USA demokrata párti politikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is, miközben az Oroszország ellen bevezetett szankciók alapvető európai érdekeket sértenek, felviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot.

Leváltani a német–francia tengelyt

Orbán Viktor kitért arra is, hogy az európai hatalmi rendszer lényege eddig a Párizs–Berlin tengely volt, ami mára nem létezik, vagy lényegtelen és megkerülhető lett az új, London, Varsó, Kijev, a balti és a skandináv államok által alkotta erőközponthoz képest. A miniszterelnök felidézte, a Párizs–Berlin tengely leváltása nem új gondolat, hanem régi lengyel terv, amelynek lényege, hogy Lengyelország legyen a kontinens első számú amerikai támaszpontja, ezért behívja az amerikaiakat oda, a németek és az oroszok közé, ám csak a jelenlegi háború tette lehetővé a megvalósítását. Orbán Viktor a lengyelek kapcsán kiemelte, hogy ezért a stratégiáért adták fel a visegrádi együttműködést.

Megingott Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tengelye (Fotó: AFP)

Önálló Európa

A békemisszió, túl a béke megcélzásán, azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát – jegyezte meg a miniszterelnök. Hatodik pontként említette, hogy a háború szerinte arra is rávilágított: a Nyugat szellemi magányba került, mert eddig referenciaként, egyfajta világmérceként tekintett saját magára, mivel ő adta azokat az értékeket – például a liberális demokráciát és a zöldátállást –, amelyeket a világnak el kellett fogadnia.

– Ebben a helyzetben az elmúlt két évben 180 fokos fordulat történt, mert bár a Nyugat most is kiadta az utasítást, hogy a világ morális alapon foglaljon állást Oroszország ellen és a Nyugat mellett, ezzel szemben a valóság az, hogy lassan mindenki Oroszországot támogatja

– fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette, az nem meglepő, hogy ezt teszi például Észak-Korea és Kína, de hozzájuk Irán, India és a NATO-tag Törökország is csatlakozott, mellettük pedig a muszlim világ egyaránt partnert lát Oroszországban.

A kormányfő a felsorolás hetedik pontjában kifejtette: a háború felfedte azt a tényt, hogy a világ jelenlegi legnagyobb problémája a Nyugat gyengesége és szétesése, valamint az a nyugati média által közvetített narratíva, hogy Oroszország és az általa képviselt veszély a világ legnagyobb veszedelme. Ez tévedés, Oroszország egy hiperracionális vezetés alatt álló ország, ami így érthető és kiszámítható, ellentétben a Nyugattal, amelynek viselkedése nem racionális és nem kiszámítható – értékelt a miniszterelnök, megjegyezve, a Nyugat nem tudja kezelni azt a helyzetet sem, hogy két nap lett az égen, vagyis új kihívás jelent meg Kína és Ázsia felemelkedésesnek formájában.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn tartott beszédet (Fotó: AFP)