A deepfake – a mesterséges intelligenciával generált erőszakos, pornográf – tartalmak miatt sok dél-koreai nő aggódik hogy a deepfake-bűnözők látókörébe kerül, ez a fajta bűncselekmény ugyanis nagyon elterjedt a világ internettel leginkább ellátott nemzetében – írt erről a dél-koreai hírügynökség, a Yonhap News Agency.
Dél-Koreában 2024. január 1. és augusztus 25. között 781 deepfake-áldozat kért segítséget az illetékes állami hivataltól, közülük 288 – azaz 36,9 százalékuk – kiskorú volt. Az oktatási tárca adatai szerint januártól 196 esetet jelentettek be a hallgatók és tanárok körében elkövetett, deepfake-tartalmak okozta károkról, tízet a tanárok kapcsán.
A deepfake miatt a nők próbálnak küzdeni, például igyekeznek maguk „levadászni” a gyanúsítottakat. A csevegőszobákban sokan megosztották az iskolák listáját, amelyeket megcélozhattak a deepfake-bűnözők, megosztották a kapcsolódó híreket és a javasolt tippeket arról, hogyan kerülheti el valaki az áldozattá válást.
Kim Su-jeong, a Női Emberi Jogi Tanácsadó Központ igazgatója szerint a kormányzatnak inkább az elkövetőket kellene ráébresztenie arra, hogy rossz, amit tesznek, mint hogy az áldozatokat szólítja fel, távolítsák el fényképeiket vagy bejegyzéseiket.
Az országban tapasztalható, nők elleni ismétlődő erőszak annak a következménye, hogy korábban nem hallgattak meg számos figyelmeztetést a problémával kapcsolatban. Az elkövetők enyhe büntetést kapnak, s azt sem sikerült tudatosítani a társadalomban, hogy az ilyen cselekmények bűncselekménynek minősülnek
– tette hozzá.
Yoon Suk Yeol elnök ugyanakkor már sürgette a hatóságokat a deepfake-tartalmak felszámolására, egyértelmű bűncselekménynek nevezve azok előállítását. A kormány késve reagált, majd egy sor intézkedést jelentett be, beleértve a deepfake-bűncselekmények büntetésének szigorítását, telefon forródrót létrehozását a Telegramon és a büntetést a deepfake-tartalmak birtoklásáért. A sok kiskorú áldozat kapcsán az oktatási minisztérium a diákok felvilágosítását ígérte, illetve az online bántalmazás megelőzése érdekében. A rendőrség pedig hét hónapig tartó intenzív fellépést indított el a deepfake-bűncselekmények ellen.
A téma akkor került igazán reflektorfénybe, amikor egy 40-es éveiben járó, a Szöuli Nemzeti Egyetemen végzett férfi állítólag három társával elkezdett deepfake-képeket és -videókat készíteni és megosztani a Telegramon. Eddig hatvanegy áldozatot azonosítottak, köztük az elkövetőhöz kötődő iskola egytucatnyi öregdiákját. Egy állítólag 220 ezer taggal rendelkező Telegram-csatornán egy fényképet akttá változtató programmal az elkövetők arra biztatták a tagokat, hogy osszák meg ismerőseik fényképeit.
Bae Sang-hoon, a Woosuk Egyetem rendvédelmi tanszékének adjunktusa szerint az ilyen bűncselekmények elkövetői kisebbrendűségi érzéssel küzdenek vagy csak szórakozni akarnak, néha pedig zaklatni valakit vagy bosszút állni rajta az interneten, ha ezt másképp nem tudják megtenni.
Gyerekként az emberek mondjuk bajuszt rajzoltak egy nyilvános helyen kitett fényképre. A deepfake azonban megnehezíti annak megkülönböztetését, hogy a kitaláció valódi-e, és ez még veszélyesebbé teszi
– mondta Bae, aki szerint a tinédzserek és a fiatalabb generációk által széles körben használt Telegram és a mesterséges intelligencia fúziója országszerte robbanásszerű károkat okozott.
Borítókép: Telegram-logó egy okostelefon képernyőjén. (Fotó: AFP/Kirill Kudryavtsev)
