Eljött az atomenergia reneszánsza, a gigacégek ebben látják a megoldást

A technológiai óriásoknak hatalmas mennyiségű villamos energiára van szükségük adatközpontjaikhoz, de a hálózatok már most is sok helyen túlterheltek. A Google, a Microsoft és társai ezért további energiaforrásként újraindítják a régi atomreaktorokat. És egy új atomenergia-modell is virágzik.

Világszerte gőzerővel folyik az atomenergia reneszánsza Fotó: Xinhua via AFP

A szoftveróriás Microsoft nemrég meghökkentő üzletet jelentett be: a vállalat egy használaton kívüli atomerőművet akar újra üzembe helyezni. – Áramvásárlási megállapodást kötünk a Constellationnel egy 2019-ben leállított 835 megawattos pennsylvaniai atomerőmű újraindításáról – fogalmazott nemrég Bobby Hollis, a Microsoft vezető energiavásárlója. Bölcsen kerülte az erőmű megnevezését, mivel a Microsoft üzleti partnere, az erőművet üzemeltető Constellation Energy éppen a Harrisburg melletti Three Mile Island atomerőművet akarja újraindítani. Az Egyesült Államok eddigi legsúlyosabb reaktorbalesete 1979-ben történt ott, amikor a 2-es blokk üzemanyagmagja részben megolvadt. További balesetek történtek a még ép 1-es blokk leszerelését megelőző években – idézte fel a Die Welt német lap.

Most a Constellation Energy több mint másfél milliárd dollárt akar befektetni a javításokba, és átnevezni az erőművet Crane Clean Energy Centre-re. A Microsoft húsz évre szóló szerződést írt alá, hogy jelenlegi és tervezett adatközpontjainak áramellátását a helyi áramhálózat-üzemeltető PJM hálózatában biztosítsa.

Nem a Microsoft az egyetlen vállalat, amely energiaforrásokat keres. A világ olyan technológiai vállalatai, mint a Google, az Amazon és a Meta dilemma előtt állnak: egyrészt elkötelezték magukat a szén-dioxid-semleges működés mellett, és már most is zöld energiával működtetik szervereiket. Másrészt a mesterséges intelligencia (MI) fellendülése új adatközpontok tucatjainak építését teszi szükségessé, amelyek magas energiafogyasztása azzal fenyeget, hogy az ígéret megszűnik.

Rengeteg pénzt fektetnek az atomenergiába a gigacégek (Fotó: Xinhua via AFP)

Ezért nem meglepő, hogy a vállalatok energiamérlegeikben az atomerőművekből származó villamos energiát klímasemlegesnek ismerik el. „A szén-dioxid-mentes energia a villamosenergia-termelés bármely olyan formája, amely nem bocsát ki közvetlenül szén-dioxidot, beleértve az atomenergiát” – magyarázza például a Google a 2024-es fenntarthatósági jelentésében. Az Amazon pedig azt írja: „Továbbra is nagymértékben beruházunk a szén-dioxid-mentes energia előállításába világszerte, beleértve az atomenergiát”. Az Amazon felhőszolgáltató leányvállalata, az AWS nemrég 650 millió dollárt fektetett egy 960 megawatt teljesítményű campusba, amely közvetlenül a pennsylvaniai Susquehanna Steam Electric Station mellett található. 

A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg áprilisban arról írt egy blogbejegyzésben, hogy a jövőben egy egész atomerőművi blokk teljesítményét lehetne csak egyetlen mesterséges intelligenciamodell képzésébe fektetni. A Meta MI-adatközpontokért felelős főmérnöke, Szergej Edunov becslése jól szemlélteti, hogy a mesterséges intelligencia milyen gigantikus mennyiségű villamos energiát igényel: 

Edunov szerint csak a piacvezető Nvidia idén forgalomba kerülő H100-as csipjei két atomerőmű teljesítményét igénylik működésükhöz. A Meta azt tervezi, hogy az év végéig 350 ezer ilyen csipet használ fel.

A kisebb SMR-ek biztonságosabbak a hagyományos atomreaktoroknál (Fotó: Xinhua via AFP)

Már most is nagy a baj

A hálózatok már most is túlterheltek, különösen ott, ahol az üzemeltetők sok központot összpontosítanak, például az Egyesült Államok keleti partján. Még az EU-ban sem garantált az áramellátás. Hollandiában már leállították az építkezéseket, és a Frankfurt környéki, internet-sávszélességgel jól ellátott régióban az elektromos hálózatok nyögnek a sok új szerver terhelése alatt. Ezek általában folyamatosan, a nap 24 órájában, a hét minden napján működnek. Európában ez kevésbé jelent problémát, mivel a hálózatok jól össze vannak kötve – valahol mindig van szél, és vannak tárolók is. Az Egyesült Államokban viszont, ahol a hálózatok regionálisan vannak megszervezve, az alapterhelésre képes erőművek hirtelen ismét vonzóbbá válnak.

Az egy adatközpontra jutó fogyasztás a jövőben jelentősen növekedni fog. 

Jelenleg több mint egy gigawatt kapacitású adatközpontokon dolgozunk, amire két évvel ezelőtt még csak nem is gondoltunk volna. És mindehhez energiára van szükség. Rövid távon ez kihívást jelent majd

– mondta Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója, aki közép- és hosszú távon optimista, mert ez rengeteg tőkebefektetést fog becsatornázni az új energiaforrások fejlesztésébe.

Kisebb reaktorokban bíznak

A vállalatok szemszögéből a kis moduláris reaktorok (SMR) a körülbelül háromszáz megawatt teljesítménnyel a legújabb trend. Iparilag gyárthatók és egy darabban szállíthatók a telepítés helyszínére, így a költségeket ellenőrizni kell. Bill Gates műszaki veterán maga finanszíroz egy SMR kísérleti projektet az Egyesült Államok Wyoming államában. Az Amazon jelenleg „vezető nukleáris mérnököt” keres az SMR és a nukleáris üzemanyag-stratégiák értékelésére. A felhő versenytársa, az Oracle máris egy lépéssel előrébb van: Larry Ellison vezérigazgató a hónap elején a legfrissebb negyedéves adatok alkalmával bejelentette, hogy csoportja már megkapta az építési engedélyt egy olyan adatközpontra, amelyet három SMR látna el árammal.

Az új könnyűvizes reaktorok lényegesen biztonságosabbak, mint a régebbi atomerőművek

– mondja Thomas Walter Tromm, aki az atomerőművek biztonságát kutatja a Karlsruhei Technológiai Intézetben. Feltételezi, hogy különösen az Egyesült Államokban és Kanadában a fix áron értékesített reaktorok az atomenergia reneszánszát hirdetik. Az új típusú reaktorok pedig az atomenergiát is népszerűbbé tehetik Európában.

Borítókép: Világszerte gőzerővel folyik az atomenergia reneszánsza (Fotó: AFP)