A minisztérium az Elbit Systems és a Rafael Advanced Defence Systems védelmi technológiai vállalatokkal kötött erről szerződést. A fegyverrendszert héberül Fénypajzsnak, angol változatában pedig Vasgerendának (Iron Beam) nevezik.
A megállapodást a minisztérium közleménye szerint egy nappal azután írták alá, hogy Éjal Zamír, a védelmi minisztérium főigazgatója utasítást adott a lézerrendszerek gyártásának bővítésére.
A háború kitörése óta a védelmi minisztérium több tízmilliárd sékel (több ezer milliárd forint) értékben írt alá hazai, „kék-fehér” megrendeléseket, amelyek erősítik Izrael önállóságát a fegyvergyártásban, az izraeli hadsereg (IDF) képességeinek fejlesztésében
– mondta Zamír. „Elsődleges célunk a külföldi forrásoktól függés csökkentése és az izraeli ipar erősítése” – tette hozzá.
A Rafael gyár honlapja szerint fejlesztés alatt álló lézerágyújuk nagy hatékonysággal hárítja el a fenyegetéseket akár több kilométeres távolságból.
A lézeres légvédelem sokkal olcsóbb, mint az elfogórakétákkal működő Vaskupola-rendszer, amelynek rakétái darabonként több tízezer dollárba kerülnek. A Fénypajzs ezzel szemben mintegy két dollár értékű elektromos energiát használ fel „lövésenként”.
A Fénypajzsot már tesztelték korábban többször is, és képes volt elfogni rakétákat és más rövid hatótávolságú légi eszközöket, drónokat. Ezért döntöttek úgy, hogy már elérte azt a technológiai fejlettséget, amely indokolja országos telepítését a Vaskupola ütegeinek kiegészítésére és megerősítésére.
Több országban, köztük az Egyesült Államokban is vannak már tesztelési szakaszba eljutott lézeres elfogórendszerek, de egyelőre egyik teljesítménye sem éri el az izraeli Fénypajzsét.
Borítókép: Izrael Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyvere (Fotó: AFP)
