Olaf Scholz kormánya a 2021-es választások után hárompárti koalícióként (SPD, Zöldek, FDP) alakult meg, de a politikai ellentétek az idők során egyre jobban felerősödtek.
A Szabaddemokrata Párt (FDP) számos gazdasági és energiapolitikai kérdésben eltért a Zöldek és a Szociáldemokrata Párt (SPD) irányvonalától, különösen az orosz–ukrán háború miatti energiaár-robbanás kezelése és a klímapolitikai intézkedések kapcsán. Ez végül az FDP koalícióból való kilépéshez vezetett, ami kisebbségi kormányzást hozott, majd a Scholz ellen saját maga kért bizalmatlansági indítványt.

Ukrajna-politika és a háborúpárti vélemény változása
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos német politika lehetett a legnagyobb kiváltója a kormánykoalíció válságának. A háború 2022 februári kirobbanása után Scholz habozott komolyabb fegyverszállítások mellett dönteni, és Németország óvatos külpolitikába kezdett.
„Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen”, jelentette ki 2022 január végén Christine Lambrecht német védelmi miniszter arra reagálva, hogy több NATO-tagország fegyverekkel segíti Ukrajnát.
Később azonban, a szövetségesek, különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomására, Berlin is egyre aktívabban vett részt Ukrajna támogatásában, modern fegyverek szállításával és pénzügyi támogatással.
Olaf Scholz kezdetben ellenezte az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekkel az Oroszország belső területeire irányuló csapásokat. Idén ősszel azonban már Berlin bejelentette, hogy nem korlátozza Kijevet az Oroszország területére mélyen benyúló csapásmérésben.

Lapunk arról is írt, hogy Olaf Scholz német kancellár korábban kizárta, hogy a Taurus rakéták Ukrajnába kerüljenek. Idén májusban aztán a német kancellár már engedélyezte az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) számára, hogy német fegyverekkel csapást mérjenek Oroszországra. Berlin szerint Kijev „a szállított fegyvereket nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban használhatja”.
A német közvélemény azonban továbbra is megosztott maradt, sőt egyre inkább nőtt a háborúval szembeni ellenállás az országban. Különösen azért, mert az emberek a saját bőrükön érezték a háború hatását a növekvő árak és az elszabaduló terhek miatt.
Növekvő társadalmi feszültségek
Az orosz–ukrán háború következményei, az emelkedő energiaárak, az infláció és a gazdasági kihívások, az egyre mélyebb német recesszió tovább növelték a Scholz-kormány elleni társadalmi kritikát. A német állampolgárok jelentős része azt érezte, hogy a kormány túl sok figyelmet szentel az ukrajnai konfliktusnak emellett pedig nem fordít elég erőforrást a belső gazdasági problémák kezelésére.
Németország Ukrajna egyik legfontosabb támogatója anyagi és mindenekelőtt katonai erőforrások tekintetében, annak ellenére, hogy a német statisztikai hivatal 2024. szeptemberi felmérésében a megkérdezettek csaknem fele elutasította az ukrajnai fegyverszállítások folytatását. A 2024. szeptember eleji felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 51 százaléka azon a véleményen volt, hogy Németországnak nem kellene többé fegyvert szállítania Ukrajnának az Oroszország elleni háború támogatására.
A pártpreferenciáktól függően azonban jelentősen eltér a fegyverszállításhoz való hozzáállás: a zöldpárt támogatóinak 74 százaléka támogatja a további fegyverszállításokat.