Olaf Scholz kormánya a 2021-es választások után hárompárti koalícióként (SPD, Zöldek, FDP) alakult meg, de a politikai ellentétek az idők során egyre jobban felerősödtek.
A Szabaddemokrata Párt (FDP) számos gazdasági és energiapolitikai kérdésben eltért a Zöldek és a Szociáldemokrata Párt (SPD) irányvonalától, különösen az orosz–ukrán háború miatti energiaár-robbanás kezelése és a klímapolitikai intézkedések kapcsán. Ez végül az FDP koalícióból való kilépéshez vezetett, ami kisebbségi kormányzást hozott, majd a Scholz ellen saját maga kért bizalmatlansági indítványt.
Ukrajna-politika és a háborúpárti vélemény változása
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos német politika lehetett a legnagyobb kiváltója a kormánykoalíció válságának. A háború 2022 februári kirobbanása után Scholz habozott komolyabb fegyverszállítások mellett dönteni, és Németország óvatos külpolitikába kezdett.
„Németország semmiképpen nem szállít fegyvert Ukrajnának most, az Oroszországgal fennálló feszültség idején, de tábori kórházat igen”, jelentette ki 2022 január végén Christine Lambrecht német védelmi miniszter arra reagálva, hogy több NATO-tagország fegyverekkel segíti Ukrajnát.
Később azonban, a szövetségesek, különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomására, Berlin is egyre aktívabban vett részt Ukrajna támogatásában, modern fegyverek szállításával és pénzügyi támogatással.
Olaf Scholz kezdetben ellenezte az Ukrajnának szállított nyugati fegyverekkel az Oroszország belső területeire irányuló csapásokat. Idén ősszel azonban már Berlin bejelentette, hogy nem korlátozza Kijevet az Oroszország területére mélyen benyúló csapásmérésben.
Lapunk arról is írt, hogy Olaf Scholz német kancellár korábban kizárta, hogy a Taurus rakéták Ukrajnába kerüljenek. Idén májusban aztán a német kancellár már engedélyezte az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) számára, hogy német fegyverekkel csapást mérjenek Oroszországra. Berlin szerint Kijev „a szállított fegyvereket nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban használhatja”.
A német közvélemény azonban továbbra is megosztott maradt, sőt egyre inkább nőtt a háborúval szembeni ellenállás az országban. Különösen azért, mert az emberek a saját bőrükön érezték a háború hatását a növekvő árak és az elszabaduló terhek miatt.
Növekvő társadalmi feszültségek
Az orosz–ukrán háború következményei, az emelkedő energiaárak, az infláció és a gazdasági kihívások, az egyre mélyebb német recesszió tovább növelték a Scholz-kormány elleni társadalmi kritikát. A német állampolgárok jelentős része azt érezte, hogy a kormány túl sok figyelmet szentel az ukrajnai konfliktusnak emellett pedig nem fordít elég erőforrást a belső gazdasági problémák kezelésére.
Németország Ukrajna egyik legfontosabb támogatója anyagi és mindenekelőtt katonai erőforrások tekintetében, annak ellenére, hogy a német statisztikai hivatal 2024. szeptemberi felmérésében a megkérdezettek csaknem fele elutasította az ukrajnai fegyverszállítások folytatását. A 2024. szeptember eleji felmérés szerint a megkérdezettek mintegy 51 százaléka azon a véleményen volt, hogy Németországnak nem kellene többé fegyvert szállítania Ukrajnának az Oroszország elleni háború támogatására.
A pártpreferenciáktól függően azonban jelentősen eltér a fegyverszállításhoz való hozzáállás: a zöldpárt támogatóinak 74 százaléka támogatja a további fegyverszállításokat.
Scholz bukása után sem várható irányváltás
A mai bizalmatlansági szavazás Olaf Scholz kancellár ellen, kulcsfontosságú esemény a Németországot érintő kormányválság lezárásában. A háborús politika azonban folytatódik. A CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz háborús veszélybe is sodorhatja Németországot Ukrajna fokozott támogatásával.
Előre menekültek a pártok és Olaf Scholz kancellár is, abban bíznak, hogy a február 23-i új választások után egy nagykoalíció alakulhat és ez is a legvalószínűbb forgatókönyv
– mondta el lapunk kérdésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
– A kereszténydemokrata CDU/CSU-nak és az szociáldemokrata SPD-nek úgy néz ki, hogy meglesz a többsége, de adott esetben lehetséges forgatókönyv akár a Zöldek kormányba kerülése is, a szabad demokraták azonban valószínűleg nem jutnak be a parlamentbe, tette hozzá.
A kereszténydemokraták kancellárjelöltje Friedrich Merz egyre népszerűtlenebb, mutatott rá a szakértő, elitista és arrogáns politikusnak tartják az emberek, ugyanakkor háborúpárti álláspontja sem túl népszerű a német állampolgárok körében.
Volodimir Zelenszkij korábban biztonsági garanciát és külföldi szárazföldi csapatokat is követelt a kereszténydemokrata kancellárjelölttel folytatott kijevi találkozóján. Friedrich Merz jelezte, hogy támogatja a további német fegyverszállításokat. Friedrich Merz azt is kijelentette, hogy megválasztása esetén hajlandó nagyobb hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat is szállítani.
– Merzet a saját szavazói sem szeretik, csak miután ő lett a pártelnök nyilván rá fognak szavazni. Ez ugyanaz a vezetési válság, ami a nyugati társadalmakat jellemzi az elmúlt időszakban, hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.
A háború témája kiemelten fontos
A szakértő szerint a szociáldemokraták és a baloldaliak is háborúpártisággal vádolják Merzet, valamint a rendkívül népszerűtlen Zöldekkel való húzd meg-ereszd meg kapcsolata miatt is támadják.
A Zöldeknek való udvarlás annak szólhat, hogyha valamiképpen mégsem jönne ki a nagykoalíciós kormánytöbbség, akkor is a Zöldek irányába nyitva maradjon a kapu. A szociáldemokraták viszont Scholz átlátszó békepolitikája miatt jönnek fel a népszerűségi listán, mert az látszik, hogy a németek nem akarnak háborút és annak gazdasági hatásai is egyre nagyobb mértékben sújtják a német társadalmat.
Ha nem sikerül a már említett hárompárti nagykoalíció megkötése akkor elképzelhető, hogy a Zöldek szerephez jutnak, ami azonban az eddigi politika továbbvitelét jelentené – mondta a szakértő.
A német Zöldek kezdettől fogva határozott támogatói Ukrajnának és az egyik legfontosabb háborúpárti szereplői a német politikai palettának. E hozzáállásuk számos aspektusban tükrözi politikai filozófiájukat és külpolitikai nézetüket. A Zöldek és külügyminiszterük, Annalena Baerbock határozottan háborúpárti irányvonalat képviselnek, mely álláspont nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Németország jelentős szerepet vállaljon az ukrán konfliktusban, és nagyívű politikai vitákat is generált a német politikai színtéren.
Az látható, hogy egyre nehezebb parlamenti többséget összehozni, mert az európai állampolgároknak nem tetszik az a politika, amit a nyugati elitek kínálnak és biztosítanak.
– mondta Kiszelly Zoltán.
A szakértő szerint ezért Nyugaton egyre többen fordulnak azon pártok felé, amelyek nem a jelenlegi európai háborúpárti álláspontot képviselik, és ez látszik jelenleg Németországban is.
– A német szabaddemokraták azért robbantották fel a német kormánykoalíciót, mert azt remélik, hogy visszajutnak, ami nem biztos, hogy így lesz, mutatott rá Kiszelly Zoltán.
– Ha az előre hozott választásokon a CDU harminc százalék alatt végezne, akkor is a legerősebb párt maradna, és valószínűleg az AfD is jól fog szerepelni, de mivel ők politikai bojkott alatt állnak, valószínűleg nem lesz beleszólásuk Németország jövőbeli irányvonalába – összegezte a szakértő.
