Belebukik a háborúpártiságba a német kormány

Megelégelték a németek a háborúpárti politikát: a német kormány belebukik az ukrajnai háborúba. A háborúpártiság okozta Olaf Scholz kormányának vesztét. A jövőre nézve a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció a legvalószínűbb forgatókönyv, a kancellári poszt várományosa a kereszténydemokrata Friedrich Merz azonban szintén hangsúlyozottan háborúpárti álláspontot képvisel, mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) távozik egy sajtótájékoztató után Fotó: Michael Kappeler Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

Scholz bukása után sem várható irányváltás

A mai bizalmatlansági szavazás Olaf Scholz kancellár ellen, kulcsfontosságú esemény a Németországot érintő kormányválság lezárásában. A háborús politika azonban folytatódik. A CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz háborús veszélybe is sodorhatja Németországot Ukrajna fokozott támogatásával. 

Előre menekültek a pártok és Olaf Scholz kancellár is, abban bíznak, hogy a február 23-i új választások után egy nagykoalíció alakulhat és ez is a legvalószínűbb forgatókönyv

– mondta el lapunk kérdésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója  (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

– A kereszténydemokrata CDU/CSU-nak és az szociáldemokrata SPD-nek úgy néz ki, hogy meglesz a többsége, de adott esetben lehetséges forgatókönyv akár a Zöldek kormányba kerülése is, a szabad demokraták azonban valószínűleg nem jutnak be a parlamentbe, tette hozzá.

A kereszténydemokraták kancellárjelöltje Friedrich Merz egyre népszerűtlenebb, mutatott rá a szakértő, elitista és arrogáns politikusnak tartják az emberek, ugyanakkor háborúpárti álláspontja sem túl népszerű a német állampolgárok körében.

Volodimir Zelenszkij korábban biztonsági garanciát és külföldi szárazföldi csapatokat is követelt a kereszténydemokrata kancellárjelölttel folytatott kijevi találkozóján. Friedrich Merz jelezte, hogy támogatja a további német fegyverszállításokat. Friedrich Merz azt is kijelentette, hogy megválasztása esetén hajlandó nagyobb hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat is szállítani. 

Volodimir Zelenszkij (balra) ukrán elnök kezet fog a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjével, Friedrich Merzzel a 2024. december 9-i kijevi találkozójukon (Fotó: AFP/Genya Savilov)

– Merzet a saját szavazói sem szeretik, csak miután ő lett a pártelnök nyilván rá fognak szavazni. Ez ugyanaz a vezetési válság, ami a nyugati társadalmakat jellemzi az elmúlt időszakban, hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

A háború témája kiemelten fontos

A szakértő szerint a szociáldemokraták és a baloldaliak is háborúpártisággal vádolják Merzet, valamint a rendkívül népszerűtlen Zöldekkel való húzd meg-ereszd meg kapcsolata miatt is támadják.

A Zöldeknek való udvarlás annak szólhat, hogyha valamiképpen mégsem jönne ki a nagykoalíciós kormánytöbbség, akkor is a Zöldek irányába nyitva maradjon a kapu. A szociáldemokraták viszont Scholz átlátszó békepolitikája miatt jönnek fel a népszerűségi listán, mert az látszik, hogy a németek nem akarnak háborút és annak gazdasági hatásai is egyre nagyobb mértékben sújtják a német társadalmat.

Ha nem sikerül a már említett hárompárti nagykoalíció megkötése akkor elképzelhető, hogy a Zöldek szerephez jutnak, ami azonban az eddigi politika továbbvitelét jelentené – mondta a szakértő.

A német Zöldek kezdettől fogva határozott támogatói Ukrajnának és az egyik legfontosabb háborúpárti szereplői a német politikai palettának. E hozzáállásuk számos aspektusban tükrözi politikai filozófiájukat és külpolitikai nézetüket. A Zöldek és külügyminiszterük, Annalena Baerbock határozottan háborúpárti irányvonalat képviselnek, mely álláspont nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Németország jelentős szerepet vállaljon az ukrán konfliktusban, és nagyívű politikai vitákat is generált a német politikai színtéren.

Volodimir Zelenszkijt (b) látható, amint kezet fog Annalena Baerbock német külügyminiszterrel a kijevi megbeszéléseik előtt (Fotó: AFP/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata)

Az látható, hogy egyre nehezebb parlamenti többséget összehozni, mert az európai állampolgároknak nem tetszik az a politika, amit a nyugati elitek kínálnak és biztosítanak.

– mondta Kiszelly Zoltán.

A szakértő szerint ezért Nyugaton egyre többen fordulnak azon pártok felé, amelyek nem a jelenlegi európai háborúpárti álláspontot képviselik, és ez látszik jelenleg Németországban is.

– A német szabaddemokraták azért robbantották fel a német kormánykoalíciót, mert azt remélik, hogy visszajutnak, ami nem biztos, hogy így lesz, mutatott rá Kiszelly Zoltán. 

– Ha az előre hozott választásokon a CDU harminc százalék alatt végezne, akkor is a legerősebb párt maradna, és valószínűleg az AfD is jól fog szerepelni, de mivel ők politikai bojkott alatt állnak, valószínűleg nem lesz beleszólásuk Németország jövőbeli irányvonalába – összegezte a szakértő.

Borítókép: Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) távozik egy sajtótájékoztató után (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler)