Hozzátette, hogy Ukrajna sokkal erősebb helyzetben volna most, ha Berlin nem pazarolt volna annyi időt erre a különbségtételre. Arról is beszélt, hogy stratégiai hiba volt Franciaország és Németország részéről, hogy ellenezték 2008-ban Ukrajna NATO-csatlakozását. Mint mondta, ennek most látja kárát hazája.
Ha NATO-tagok lennénk, ez a háború nem történt volna meg
– hangsúlyozta Kuleba. Kijev kívánságlistáján már egy ideje szerepelnek nehézfegyverek is, többek között nemrégiben száz darab Marder páncélozott gyalogsági harcjárműre nyújtottak be igényt. Az erre irányuló kérést azonban a német védelmi minisztérium a múlt héten elutasította, mivel – mint mondták – az összes páncélozott gyalogsági harcjárművük le van kötve NATO-kötelezettségek miatt, továbbá használatuk több hónapos kiképzést venne igénybe az ukrán hadsereg részéről, így nem lennének azonnal bevethetők. Különben is, ezen járművek kivonásáról csak a NATO-n belül lehet dönteni. A Marder egyébként nem mai fejlesztés, 1971-ben állították hadrendbe a nyugatnémet hadseregben. Az eddig kivont darabokból például Chile is vásárolt kétszázat.
Olaf Scholz német kancellár is védelmébe vette kormánya politikáját, s visszautasította a vádakat, hogy hazája nem szállít elegendő fegyvert Ukrajnának, s a szállítmányok megszervezése sem gyors.
– Minden olyan fegyvert szállítani fogunk ezentúl is, ami módunkban áll a Bundeswehr jelenlegi készleteiből, s amelyek képesek gyors eredményt elérni. A védelmi minisztérium is megtesz minden megvalósítható lépést, figyelembe véve szövetségeseink döntéseit és a német hadsereg lehetőségeit – mondta. Németország az ukrajnai háború kitörésekor felhagyott korábbi katonai doktrínájával, amelynek értelmében nem szállít fegyvert konfliktusövezetbe.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart Berlinben 2022. április 3-án (Fotó: MTI/AP/AFP/Hannibal Hanschke)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!