Egyre kevesebb lehetőség marad arra, hogy Németország közvetlenül a német hadsereg (Bundeswehr) – egyébként már évek óta megfelelő pótlás nélkül ürülő – arzenáljából küldjön fegyvert Ukrajnába, a Kijev orosz invázió elleni harcának támogatására. Erről Christine Lambrecht védelmi miniszter beszélt az Augsburger Allgemeine című német lapnak, hangsúlyozva, hogy
kifogytak a hadsereg nélkülözhető készletei, s a további szállítások fenyegetnék annak a képességnek a fenntartását, hogy Németország megvédje magát és szövetségeseit.
„Ami a Bundeswehr készleteiből történő szállítást illeti, be kell vallanom, lehetőségeink határához érkeztünk. A további ukrajnai fegyverszállításokat fokozott mértékben közvetlenül a gyártóknak kellene végezniük” – fejtegette Lambrecht.
A német hadsereg harckészültsége jelenleg 77 százalékos, ami ugyan meghaladja a minimálisan megkövetelt hetven százalékot, de fejlesztését már évek óta hanyagolják – tele vannak elavult fegyverrendszerekkel –, s emellett inkább a külföldi missziókra (Afganisztán, Mali stb.) koncentrálnak, így természetes, hogy hideg zuhanyként ért minden egyenruhást Ukrajna megtámadása. A csorba kiköszörülésének első állomásaként Berlin nagy hirtelen megszavazott százmilliárd euró egyszeri támogatást a védelmi költségvetés réseinek, valamint a felszerelésbeli hiányosságok betömködésére. A védelmi miniszter szerint mindez azonban nem jelenti, hogy Németország ne tudna többet tenni Ukrajnáért, a felek folyamatosan konzultálnak egymással ez ügyben.
Lambrecht ugyanakkor közölte, hogy Kijev kifejezett kérésére nem fog közölni részleteket a fegyverszállítások összetételéről és útvonaláról, mert az az oroszok tudomására jutna.
Közben kívülről és belülről is folyamatos kritika éri Berlint, hogy lassan haladnak a szállítások, s a tartalmuk sem megfelelő. Friedrich Merz, az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerint nehézfegyvereket, például harckocsikat is kellene küldeni Ukrajnába.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai NBC televíziónak adott interjújában pedig azzal vádolta Németországot, hogy nem támogatja kellőképpen Ukrajnát, mert szerinte még mindig védelmi és támadó fegyverek kategóriáiban gondolkozik a fegyverzet tekintetében.
Hozzátette, hogy Ukrajna sokkal erősebb helyzetben volna most, ha Berlin nem pazarolt volna annyi időt erre a különbségtételre. Arról is beszélt, hogy stratégiai hiba volt Franciaország és Németország részéről, hogy ellenezték 2008-ban Ukrajna NATO-csatlakozását. Mint mondta, ennek most látja kárát hazája.
Ha NATO-tagok lennénk, ez a háború nem történt volna meg
– hangsúlyozta Kuleba. Kijev kívánságlistáján már egy ideje szerepelnek nehézfegyverek is, többek között nemrégiben száz darab Marder páncélozott gyalogsági harcjárműre nyújtottak be igényt. Az erre irányuló kérést azonban a német védelmi minisztérium a múlt héten elutasította, mivel – mint mondták – az összes páncélozott gyalogsági harcjárművük le van kötve NATO-kötelezettségek miatt, továbbá használatuk több hónapos kiképzést venne igénybe az ukrán hadsereg részéről, így nem lennének azonnal bevethetők. Különben is, ezen járművek kivonásáról csak a NATO-n belül lehet dönteni. A Marder egyébként nem mai fejlesztés, 1971-ben állították hadrendbe a nyugatnémet hadseregben. Az eddig kivont darabokból például Chile is vásárolt kétszázat.
Olaf Scholz német kancellár is védelmébe vette kormánya politikáját, s visszautasította a vádakat, hogy hazája nem szállít elegendő fegyvert Ukrajnának, s a szállítmányok megszervezése sem gyors.
– Minden olyan fegyvert szállítani fogunk ezentúl is, ami módunkban áll a Bundeswehr jelenlegi készleteiből, s amelyek képesek gyors eredményt elérni. A védelmi minisztérium is megtesz minden megvalósítható lépést, figyelembe véve szövetségeseink döntéseit és a német hadsereg lehetőségeit – mondta. Németország az ukrajnai háború kitörésekor felhagyott korábbi katonai doktrínájával, amelynek értelmében nem szállít fegyvert konfliktusövezetbe.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart Berlinben 2022. április 3-án (Fotó: MTI/AP/AFP/Hannibal Hanschke)
