Orbán Viktor a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború a legfontosabb politikai kérdés volt az uniós csúcson, ebben ugyanakkor nem volt mozgástere, mert erről nincs konszenzus az EU-n belül. – Ha pedig nincs konszenzus, akkor nem lehet föllépni az Európai Tanács nevében. Tehát minden, amit a háború ügyében tenni lehetett, azt nem az elnökség keretében, hanem attól függetlenül kellett tenni – mondta a kormányfő.
Önök is ismerik, sok mindent tettünk, most is van az asztalon egy karácsonyi tűzszüneti javaslat, amit nem elnökségi keretben tettünk az asztalra
– idézte fel a karácsonyi tűzszünetre vonatkozó javaslatát Orbán Viktor. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy az EU sikerének, egyáltalán a túlélésének az egyetlen lehetséges módja, ha ambiciózussá teszi magát, ha nagy akar lenni, ha nagy dolgokra vállalkozik. A magyar kormányfő a rövidesen záruló soros magyar uniós elnökséget értékelve elmondta, a bővítéspolitikában a Nyugat-Balkán irányában régóta blokkolt ügyekben sikerült előrejutni, meg lehetett kezdeni a tárgyalásokat Albániával, tartottak három kormányközi konferenciát, és Szerbiával is elérhető közelségbe került egy kormányközi konferencia megszervezése.
Szintén óriási siker, hogy megszületett a döntés Bulgária és Románia schengeni tagságáról, amely tíz-tizenhárom év óta volt napirenden, most pedig január 1-jétől be is következik.
A sort folytatva Orbán Viktor megjegyezte, a magyar elnökség alatt volt az első alkalom, hogy a 27 mezőgazdasági miniszternek sikerült megállapodnia a közös agrárpolitika jövőjéről, sikerült továbbá tető alá hozni egy nyilatkozatot a zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.
Nem volt vicc, amit az elnökségünk mottójául választottunk: hogy mi is legyünk újra naggyá, vagyis tegyük Európát is újra naggyá. Ez az egyetlen útja a versenyképességnek és a túlélésnek
– szögezte le. Arról is beszélt, hogy a magyar elnökség fontos pontja volt a demográfiai kihívásokért felelős miniszterek első találkozója, hogy megvitassák Európa demográfiai jövőjét.
Soha nem látott kihívások
Orbán Viktor megköszönte az együttműködést az Európai Bizottsággal és Ursula von der Leyennel. A miniszterelnök azt mondta,
soha nem látott biztonsági kihívások voltak az elmúlt fél évben: háború van Ukrajnában, a Közel-Keleten, Afrikában, az eszkaláció veszélye pedig állandó. Az illegális migráció és az ezzel járó következmények a schengeni övezet megbénulásával és szétszakadásával fenyegetnek. A gazdasági számok azt mutatják, hogy az Európai Unió veszít a globális versenyképességéből, és a legfőbb gazdasági versenytársainktól egyre inkább hátra maradunk. Mindeközben a többi globális szereplőnek vannak ambiciózus tervei. Nagy stratégiái vannak. Van, aki nagy akar maradni, van, aki pedig megint naggyá akar válni.
– Ezért mi úgy döntöttünk, hogy egy politikai elnökséget fogunk működtetni. Tudják, két lehetőség van, vagy egy bürokratikus elnökséget működtetsz, vagy egy politikait. Hogyha bürokratikusat működtetsz, akkor alapvetően a szokásos ügyek előrevitelét tartod fontosnak. Ha úgy látod, hogy politikai döntések is kellenek, akkor pedig politikai típusú elnökséget csinálsz – fogalmazott Orbán Viktor.
Nekem szerencsém volt, mert nem ez volt az első elnökségem. Onnan tudom a dolgok csínját-bínját meg a két lehetőséget, hogy egyszer már tizenegynéhány évvel ezelőtt vezettem egy elnökséget. Ezért most a második sokkal könnyebb volt, és mertem vállalkozni arra, hogy politikai természetű elnökség legyen. Rengeteg munkát tettünk bele ebbe a félévbe. A teljes magyar államapparátus legjava dolgozott azon, hogy az ügyek előre menjenek
– fogalmazott a miniszterelnök.
A miniszterelnök kitért a versenyképességre is. Úgy vélte, a budapesti nyilatkozat történelmi figyelmet érdemel, tekintettel arra, hogy egy egyszerűsítési forradalomra szólít föl, megfizethető energiát irányoz elő, a kis- és középvállalkozások támogatását irányozza elő, ezekhez a feladatokhoz pedig határidőket rendel, és a tervek szerint az Európai Tanács előrehaladást kellene, hogy felügyelje. – Ha versenyképessé akarunk válni, akkor változásokat kell végrehajtani – hívta fel a figyelmet.
A legfontosabb az életmentés
Orbán Viktor egy újságírói kérdésre elmondta, mindenki szeretne tartós megoldást és békét, erről pedig mindenki nagy geopolitikai összefüggésekben gondolkodik és beszél. Magyarországnak is megvannak a maga korlátai, így a nemzetközi hatása is csak akkora lehet, amely összhangban van saját magával – mondta.
Ezért mi a legutóbbi kezdeményezésben nem nagy geopolitikai meg békerendezési célokat fogalmaztunk meg. Ezt majd a nagyfiúk. Sokat beszélünk európai értékekről, de szerintem a legfontosabb érték az élet
– fogalmazott Orbán Viktor. – Karácsony lesz. Nem látom annak akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony két-három napjára ne haljanak meg emberek a frontvonalon. Ennek érdekében tettem lépéseket. Hasonlóképpen nem látom akadályát annak, hogy megegyezzenek a felek arról, hogy néhány száz ember, mondjuk 700-700, aki fogoly, az hazamenjen, legalább erre a néhány napra.
Lehet, hogy ez a geopolitikai célok mellett eltörpül, de mégis, ha néhány ezerrel kevesebben halnak meg karácsonykor, és néhány száz vagy ezer apa hazamehet a családjához, az egy európai érdek. Erre tettem javaslatot. Szerintem ez lehetséges
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Orbán Viktor: A harctéren nincs megoldás a háborúra
Arról is beszélt, hogy az elmúlt három évben világossá vált, a harctéren nincs megoldás a háborúra. – Láttam harcias nyilatkozatokat, katonai manővereket, új fegyvereket, meghalt százezreket, nyomorékká vált százezreket, ki tudja hány százezer özvegyet, meg árvát. Haditerveket is láttam, de egyelőre nem látom, hogy ez a konfliktus megoldódna a harctéren. Ha egy konfliktus nem oldódik meg a harctéren, akkor valami mást kell keresni – mondta, majd hozzátette:
Kommunikáció, megbeszélések, tárgyalások, diplomácia. A diplomáciának vissza kell venni a vezetést a tábornokoktól, mert az eseményeket a tábornokok irányítják. Egyébként nem lesz vége a háborúnak, vagy legalábbis belátható időn belül nem lesz vége, csak veszteségek lesznek újra és újra.
Egy másik kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta, Európa jövője és biztonsága erőteljesen függ attól, hogy a transzatlanti együttműködést fenn tudjuk-e tartani.
A transzatlanti együttműködés fenntartása azt jelenti, hogy együttműködik a transzatlanti erők két pillére, Amerika és Európa. Amerikában január 20-án hivatalba lép egy új elnök. És itt azt javaslom magunknak, európaiaknak, hogy legyen stratégiai türelmünk. Ne csináljunk semmit, amivel megnehezítenénk a későbbi stratégiai együttműködést a transzatlanti kapcsolatrendszerben
– mondta. Az egyik újságíró azt kérdezte a kormányfőtől, hogyan fogja Donald Trump lezárni a háborút 24 óra alatt. A miniszterelnök erre úgy felelt:
Nincs semmilyen felhatalmazásom arra, hogy más vezetők szándékairól beszéljek.
Az EU fokozza a nyomást Oroszországra
António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az Európai Unió készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást, a többi között további szankciók elfogadásával.
Az Európai Tanács minden országot sürget, hogy haladéktalanul szüntessen be minden közvetlen vagy közvetett segítséget Oroszország számára
– fogalmazott Costa. – Most nincs itt az ideje a különböző forgatókönyveknek; most Ukrajnát kell felkészíteni minden lehetséges forgatókönyvre, és mi minden forgatókönyvben Ukrajna mellett állunk – jelentette ki. Mint mondta, a csúcstalálkozón az EU-s vezetők megegyeztek abban, hogy az Európai Unió kész bármire, ameddig csak szükséges annak érdekében, hogy megerősítse Ukrajnát.
Kiemelte azt is, hogy a tanács egyebek mellett megerősítette, hogy támogatja az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveken alapuló átfogó, igazságos és tartós békét, összhangban az ukrán békeformula kulcsfontosságú elveivel és célkitűzéseivel. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy a nemzetközi partnerekkel egyeztetve támogassa Ukrajna helyreállítását és újjáépítését – tette hozzá.
Costa az EU-nak a világban elfoglalt helyére kitérve aláhúzta: többpólusú világrenddel kell számolni és az EU érdeke, hogy minden kontinensen találjon partnereket, mégpedig a közös értékek – a többi között a nemzetközi jog iránti tisztelet és a klímaváltozás elleni harc – jegyében. Costa az EU egyik legszorosabb partnerének nevezte továbbá az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát, leszögezve: az unió kész a Washingtonnal ápolt együttműködés folytatására.
Sorsdöntő lesz 2025
Ursula von der Leyen azt emelte ki, hogy 2025 sorsdöntő év lesz az orosz–ukrán háború kapcsán. A bizottsági elnök szerint az EU-nak is kitartónak kell lennie, és biztosítania kell, hogy Ukrajna győzzön és erős pozícióba kerüljön. Kitért arra is, hogy Ukrajna energiarendszerét különösen meg kell védeni. Európa eddig közel 130 milliárd euróval segítette Ukrajnát, biztosítva gazdasági és pénzügyi stabilitását 2025 végéig. A G7-támogatásokkal és az ukrajnai eszközzel Ukrajna finanszírozási hiányának jelentős részét is sikerült fedezni, ami lehetővé teszi a katonai felszerelések beszerzését – emlékeztetett.
Von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajna uniós csatlakozása is prioritás marad. Ha az ország folytatja reformjait, jövő év elején megnyílhat az első csatlakozási tárgyalási fejezet és továbbiak következhetnek az év során.
A közel-keleti helyzet kapcsán azt mondta, reménykednek egy új, békés rendszerben Aszad uralkodása után. Európa mindent megtesz annak érdekében, hogy Szíriának mindenben segítsen a régi útra térni – tette hozzá.
A bizottsági elnök azt is kiemelte, hogy igen eredményes volt a magyar uniós elnökség.
Az Európai Bizottság elnöke szintén nagy sikernek tartja azt, hogy Bulgária és Románia januártól szárazföldön is csatlakozik a schengeni övezethez – ami a magyar uniós elnökség ideje alatt került tető alá.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcson (Fotó: AFP)