Így változott Zelenszkij béketerve az elmúlt évek alatt

Az új amerikai elnök beiktatásáig hátralévő hetek az egyik legkritikusabb időszaka lehet az orosz–ukrán konfliktusnak. A NATO külügyminiszteri találkozó első napján az ukrán külügyminiszter által közzétett közlemény szerint Ukrajnának a NATO-tagságnak semmilyen alternatív formája nem jelent a megoldást. A témában Seremet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. Fotó: Getty Images via AFP Forrás: AFP

A háború kitörése óta számlatan javaslat látott már napvilágot. Először az isztambuli tárgyalások során született javaslatok keringtek a sajtóban, majd 2022 végén Zelenszkij elnök mutatta be saját békeformuláját, ezt később a kínai javaslat követte 2023 elején. 2024-ben az Egyesült Államokban is felmerültek bizonyos javaslatok elemzői körökben, majd az ukrán békecsúcs előestéjén jelent meg a kínai–brazil béketerv, végül októberben Volodimir Zelenszkij „győzelmi terve” is napvilágot látott. Nem beszélve Putyin elnök 2024 nyarán közzétett feltételeiről – mondta el a szakértő, majd hangsúlyozta:

Jelenleg a legtöbbet a Donald Trump köreihez kötődő javaslatok körül zajlanak a viták.

Seremet Sándor kifejtette, hogy Donald Trump választási kampányának egyik leghangsúlyosabb eleme a 2022 februárja óta tartó orosz–ukrán háború rendezésének kérdése volt. Trump elmondása szerint a választások után, még hivatalba lépése előtt akár 24 óra alatt véget vet a véres háborúnak. Ezzel kapcsolatban a hozzá közel álló vagy hozzá közelebb jutni kívánó, republikánus kötődésű politikusok és szakértők is igyekeztek különböző terveket és rendezési forgatókönyveket javasolni. Ilyen volt a David Urban és Mike Pompeo egykori külügyminiszter által javasolt terv is, amelyről többen úgy vélték, hogy inkább ártana a konfliktus megoldására tett kísérleteknek, mintsem valóban megoldaná azt. 

A terv többek között olyan javaslatokat tartalmazott, mint a szankciók további megerősítése Oroszországgal szemben, utóbbi teljes kiszorítása az energiapiacokról, minden korlátozás feloldása, ami az átadott fegyverek használatára vonatkozik stb.

 – emelte ki.

Születtek azonban ennél realisztikusabb javaslatok is. Ilyen az újonnan kinevezett Oroszországért és Ukrajnáért felelős különleges megbízott, Keith Kellog tábornok javaslata is, amelynek egyik kulcseleme, ami korábban tabu volt a nyugati körökben, hogy azonnali tűzszünetet javasol a tárgyalások ideje alatt. Utóbbi egyike azoknak a lehetséges békítő javaslatoknak, amelyek közül a Trump hivatalba lépése után kinevezésre kerülő nemzetbiztonsági tanácsadó, Mike Waltz válogat az ukrajnai válság megoldásához – mondta Seremet Sándor.

Majd kifejtette, hogy nem ez az egyetlen ajánlat, amelyek közül Waltz választhat. Korábban Richard Grennel egykori német nagykövet vetette fel, hogy Ukrajnában alakítsanak ki autonóm területeket. Ennek részleteit nem fejtette ki ugyan, de ez nagy valószínűséggel a donbászi szeparatista területekre vonatkozhat, amelyeket jelenleg Oroszország felügyel. 

Ennél bővebben a kérdést azonban nem fejtette ki.

A szakértő elmondta: egy további elképzelés azt javasolja, hogy Ukrajna „mondjon le” a megszállt területekről a NATO-tagságáért cserébe. Itt érdemes hangsúlyozni, hogy a megszállt területeket nem ismernék el orosz területekként, azok visszaszerzése viszont diplomáciai, nem pedig katonai úton történne. Ukrajna NATO-tagsága viszont nemcsak Moszkva számára elfogadhatatlan, még a területi zsákmány ellenére is, de a magában a NATO-ban és kiváltképp az Egyesült Államokban sincs ezzel kapcsolatban egyetértés.

Elképzelésből tehát sok van. A gond velük elsősorban az, hogy ezeket a szemben álló felek és/vagy partnereik állítják össze a saját elképzelésük szerint, a köztük lévő átfedés sajnos igen kevés

– emlékeztetett a szakértő.

A NATO szerepével összefüggésben kifejtette, hogy az mint egységes szervezet, annak ellenére, hogy minden lehetséges módon támogatja Kijevet, igen egyértelműen világossá tette, hogy nem érdekelt egy nyílt összetűzésben Oroszországgal. Ebben egyébként Moszkva sem érdekelt, amit szintén többször is leszögeztek. Hozzátette: más kérdés, ha egyes NATO-tagországok megnyilvánulásait vesszük alapul, hiszen nem mindegy, hogy melyik tagország milyen eszközöket adott át Ukrajnának, és azok használatával kapcsolatban milyen jogosultságokat adott. Németország például biztosított légvédelmi rakétákat, de nem adott át nagyobb hatótávú Taurus rakétákat. 

Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia ebben a tekintetben más, hiszen Ukrajna rendelkezésére bocsátottak HIMARS rakétasorozat-vető rendszereket, Storm Shadow és Scalp, majd később ATACMS rakétákat. Ezek fokozatosan növelték a téteket

 – idézte fel.

Erre Oroszország az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta bevetésével válaszolt, mivel a ténylegesen orosz területek ellen mért csapásokat olyan vörösvonal-átlépésnek értékelte, amelyre elrettentő erejű választ igyekezett mérni. 

Az eszkalációban így mindkét félt részes. Ennek kommunikációja az, ami eltér, hiszen Moszkvában a Nyugatról érkező eszkalációra adott válaszlépésekről beszélnek, Nyugaton és Kijevben pedig azt kommunikálják, hogy az orosz agresszióval szemben lépnek fel jogosan

– hívta fel rá a figyelmet.

Az orosz erők támadásával és az eszkaláció lehetőségével kapcsolatban felhívta rá a figyelmet, hogy szakértők úgy vélik: Donald Trump megválasztása és hivatalba lépése között egy igen nehéz időszak köszönt be az orosz–ukrán konfliktusba. Egyrészt sokakban felmerül az a jogos elvárás, hogy az új adminisztráció ígéretének megfelelően zárja le a már közel három éve tartó háborút, ami alapvetően jó dolog, hiszen ha egyelőre homályosan, de mégis megjelenik a béke vagy a tűzszünet sziluettje a horizonton, másrészt viszont ezzel együtt a háborús erőfeszítések intenzitása is megnövekedik, ami komoly eszkalációs kockázattal jár. 

A szakértő elmondta azt is, hogy

a szemben álló felek készülhetnek arra, hogy 2025. január 20. után tárgyalóasztalhoz fogják ültetni őket, ezért addig a lehető legnagyobb mértékben szeretnék megerősíteni tárgyalási pozícióikat.

Ukrajna esetében az orosz területekre mért csapások célja az ottani élet megnehezítése, saját katonai kapacitásainak a növelése, Oroszország pedig, ha a harcoknak a frontvonal mentén történő befagyasztásával számol, úgy minél több területet kíván elfoglalni. Mindkettő a katonai erő növelését feltételezi, és egyes esetekben akár a szemben álló felek partnerei bevonását is. 

Mindez nyilvánvalóan kiterjeszti az érintettek körét és a konfliktus földrajzát. A konfliktus további eszkalációja nem zárható ki teljesen, de ettől függetlenül Moszkvából és Washingtonból is egyelőre olyan üzenetek érkeznek, amelyekből arra tudunk következtetni, hogy egyik fővárosban sem kívánják a nyílt konfrontációt, sem a konfliktus globális kiterjedését.

Az ukrán elnök béketervezetével összefüggésben kifejtette, hogy Volodimir Zelenszkij béketerve több változáson is átment. Az első béketervet vagy -formulát még 2022-ben hozták nyilvánosságra, amely tíz pontból állt, és többek között olyan javaslatokat tartalmazott, mint az ország 1991-es határainak visszaállítása, nemzetközi ítélőbíróság felállítása az orosz háborús bűnök kivizsgálására, jóvátétel fizetése. Ezek azóta jelentősen mérséklődtek. Az októberben bemutatott „győzelmi tervben” Ukrajna katonai kapacitásainak növelése kapott szerepet, valamint Kijev meghívása a NATO-ba, amelynek nem kellene egyik napról a másikra megvalósulnia – fejtette ki. Hozzátette:

Mára a legutóbbi külügyminisztériumi bejelentés szerint Ukrajna abban az esetben tudja elfogadni a tűzszünetet, ha megfelelő biztonsági garanciákat kap, ezek pedig csak a NATO-tagsággal biztosíthatók. Érdekes, hogy Kijev és Moszkva egyetért abban, hogy nem egy feltételes Minszk 3 kellene, hogy lezárja a háborút.

Itt is, ott is egy fenntartható lezárást szeretnének elérni. Ezzel csak annyi a baj, hogy álláspontjaik egyelőre összeegyeztethetetlenek. Kijev elvárását meg lehet érteni, ott úgy vélik ugyanis, hogy Oroszország csak abban az esetben nem fog újabb támadást intézni Ukrajna ellen, ha az NATO-tag lesz, hiszen ezzel a NATO teljes hadigépezetével találja szembe magát. Oroszország pedig saját álláspontja szerint azért kezdte a háborút, hogy a NATO hadigépezete ne legyen a határain. Ilyen körülmények mellett az ideális béke Kijev számára igen nehezen lesz elérhető, de egyelőre úgy tűnik, hogy ez Moszkva számára sem olyan egyszerű.

Borítókép: Volodomir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)