A Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti elektromos kábelek karácsonykor bekövetkezett sérülését követően a finn hálózati szolgáltató azt jelentette be, hogy nem zárható ki szabotázs lehetősége. A kábelszakadás után Peter Hultqvist egykori svéd védelmi miniszer, jelenleg a szociáldemokraták védelempolitikai szóvivője úgy véli, hogy a NATO-nak aktiválnia kellene a szerződés 4. cikkelyét, és arra kéri a svéd kormányt, tegyen lépéseket ennek érdekében.
A szerződés ezen pontja azt mondja ki, hogy „A felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint afelek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”
Azaz a 4. cikkely arra az esetre vonatkozik, amikor egy tagállam úgy érzi, hogy egy másik ország vagy terrorszervezet fenyegeti. Korábban mindössze hét alkalommal hivatkozott NATO-tagállam erre.
A most aktív NATO-szerepvállalást sürgető politikus nemrég még korántsem rajongott azért, hogy Svédország – feladva függetlenségét – a védelmi szövetség részévé váljon és bármikor is annak segítségét kérje. Hultqvist 2021 őszén, pártja, a szociáldemokraták pártkongresszusán még olyan kijelentést tett, hogy amíg ő a védelmi miniszter, Svédország soha nem lesz a NATO-tagja. Néhány hónappal később, nem sokkal az orosz–ukrán háború kitörését követően, 2022 májusában a skandináv ország benyújtotta jelentkezését a védelmi szövetségbe. Ekkor még mindig Hultqvist vezette a védelmi tárcát. Most szombaton pedig már azon véleményének adott hangot, hogy a kábelszakadást követően átfogó megközelítésre és stratégiára van szükség a NATO részéről.
Hultqvist kijelentésére reagált a hivatalban lévő külügyminiszter is. A svéd TT hírügynökségnek azt írta Maria Malmer Stenergard, hogy a kormány szorosan követi a balti-tengeri fejleményeket, és nem zár ki semmit. A külügyminiszter emellett azt is hozzáfűzte, üdvözli Mark Rutte NATO-főtitkár bejelentését, miszerint a szövetség kiterjeszti jelenlétét a Balti-tengeren, mert a biztonságpolitikai helyzet nagyon súlyos. Az ügyben a miniszterelnök is bejegyzést tett közzé az X-en.
Ulf Kristersson azt írta, hogy Svédország kész segíteni.
A víz alatti kábelek megrongálódásával és eltérítésével gyanúsított hajókkal kapcsolatos közelmúltbeli események után meg kell erősítenünk északi és balti országaink biztonságát. A svéd parti őrség most is megerősíti tengeri felügyeletét, hogy hozzájáruljon ehhez a munkához
– közölte.
Mindeközben a svédek továbbra is az egyik legnagyobb támogatói a háborúnak. Míg Nyugat-Európában egyre csökken azok száma, akik szerint Ukrajnát továbbra is támogatni kell a brit The Guardian felmérése szerint, addig Svédországban továbbra is igen magas a háborúpártiak aránya. A hét nyugat-európai országban végzett felmérés szerint a skandináv országban a legmagasabb támogatók aránya, lakosság 50 százaléka kívánatosnak tartja Ukrajna támogatását mindaddig, míg Vlagyimir Putyin meg nem hátrál, és csak 24 százaléka szerint kellene béketárgyalásokat kezdeni.
Borítókép: A katonák tankon ülnek a svédországi Revingehedben (Fotó: AFP)
